!

Nyirő József erdélyi magyar magyar

1889. július 18. (Székelyzsombor) – 1953. október 16. (Madrid)

Tudástár · 23 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv · 2 film

Nemférfi

Képek 2

Könyvei 30

Nyirő József: Uz Bence
Nyirő József: Isten igájában
Nyirő József: Madéfalvi veszedelem
Nyirő József: Kopjafák
Nyirő József: Az én népem
Nyirő József: Halhatatlan élet
Nyirő József: A sibói bölény
Nyirő József: Jézusfaragó ember
Nyirő József: Székelyek
Nyirő József: Néma küzdelem

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Füveskönyvek Lazi · Nemzeti Könyvtár Magyar Közlöny · Magyar Klasszikusok Babits · Magyar szépirodalom Lazi

Fordításai 25

Roman Kim: Elolvasás után elégetendő
Vlagyimir Kozsevnyikov: Berlinből jelentkezem…
Grigorij Tyitov – Anatolij Zlobin: Elfogni élve vagy holtan
N. G. Kuznyecov: A háború előestéjén
Vlagyimir Voloszkov: Farkasfogak
Moszkalenko: A délnyugati irányban
Alekszandr I. Pokriskin: Háborús égbolt
Vaszilij Ivanovics Csujkov: Erőd a Volga partján
K. Sz. Moszkalenko: A délnyugati irányban I-II.
Pavel Ivanovics Batov: Égő földek, lángoló folyók

Antológiák 7

Drávucz István (szerk.): Fagyöngy
Hunyadi Csaba Zsolt (szerk.): Erdélyi karácsony
Domokos Mátyás (szerk.): A magyar novella antológiája I-II.
Hunyadi Csaba Zsolt (szerk.): Kincses Erdély
Élő magyar irodalom
Urbán László (szerk.): Harcsa a hegyen
Szigethy Gábor (szerk.): Magyar Karácsony

Kiemelt alkotóértékelések

nagybettina I>!

Nyirő József

„Aki szeretni nem tud, írni se tud.”
Nyirő pedig igenis tudott írni. Az életről. Sorsokról. Emberekről. Természetről. Szülőföldjéről. Az ő népéről. Mégpedig szeretetből.
Felmerülhet a kérdés, hogy nem hajlik-e giccsbe.
Nem. Mert aki egy picit is jártas, ismeri a székely nép mindennapjait, az tudja, hogy a „tipikus” romantikus Erdély (és székelység) kép egyáltalán nem alaptalan. Ha pedig mégis úgy éreznénk, hogy távolodunk a talajtól, nyomban kapunk egy gyomrost és a tragikus fordulatok visszarántanak minket. Mindez pedig egyensúlyt teremt.
A történeteket az író egyszerű paraszti szellemének valamint műveltségének eggyéválása alakítja, melyek minden esetben megérintik az ember lelkét. A szórakoztatásért a fordulatosság, furfangosság és humor (jellem – és helyzetkomikum egyaránt) felel. Líraisága, leírásai, szóképei pedig irodalmi magasságokba emelik.
Egyszerű életekkel, a régi kor emberének tudásával és a természet bemutatásával hozza közelebb hozzánk a mindenség bölcsességét.
Minden írása értéket képvisel. Szépek és keserűek, de végtére is katartikusak.


Népszerű idézetek

Goofry>!

Az ember sohase tudja, hogy mire lép ki a házból. Még a szerencsével is találkozhatik.

Tizenegyedik fejezet – 81.o.

Goofry>!

A fehérnépet és a halat a kíváncsisága ejti bajba.

XIX. Halak - 181.o

3 hozzászólás
Epilógus>!

Olyan ábrándozva nézte a tüzet, mint egy erdélyi író, akinek nincs témája.

139. oldal (Révai, 1936)

6 hozzászólás
Sárhelyi_Erika I>!

[…] a papot imádsággal, az ördögöt muzsikával, a búbánatot önmagával viszi be az ember a házába.

281. oldal (Kairosz Kiadó)

Sárhelyi_Erika I>!

Mire a leshelyhez értünk, a medve olyan békésen cammogott a csapáson, mintha a korcsmába menne egy deci pálinkára. Szelíd, kedves volt. Egy kicsit útközben még mórikázott is. Békés látvány volt és szeretetreméltó. Szinte jött, hogy jó reggelt köszönjek neki, de Bence bátyám csendre intett a szemeivel:
– Ügyelni kell a lövéssel! – oktatott sugdosva –, mert a feneke fennebb áll, int a feje.
Ember is van elég olyan, ki a nemtelenebb részét hordja felül.

23. oldala. (Kairosz)

1 hozzászólás
Bla IP>!

– Mikor felért – lekiáltott, hogy – „félek”!
– Mitől félsz – szólott neki Nágo, a pallér.
– Hogy leesem!
– Ne félj semmit – biztatta a pallér – mert van itt hely elég, ahová essél.

6. oldal

Sárhelyi_Erika I>!

Későn volt. A csillagok is fáradtak voltak, s úgy ültek az égbenyúló hegyek fáin, mintha piros madárkák szállottak volna rájuk éjjeli nyugodalomra. Az ég Isten összeráncolt, borús homlokának látszott.

112. oldal (Kairosz)

Algernon P>!

– Csodát tett, Elek bácsi…
Ezek az emberek sohasem fogják elfeledni Benedek Eleket. A nagy mesemondó volt. Félszázadig a gyermekek apja, népe apostola. Zavartan elpirultam, és megcsókoltam a kezét. Akkor ismertem meg általa a népek igaz titkát, hogy a gyermeké a föld s a jövendő…

167. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Benedek Elek
Goofry>!

Minél sűrűbb a setétség, annál szebb a tűz.

XXV. Szerencsétlenség - 237. o.

1 hozzászólás