!

Nyikolaj Leszkov orosz

1831. február 16. (Gorohovo) – 1895. március 5. (Szentpétervár)

Teljes névNyikolaj Szemjonovics Leszkov

Könyvei 10

Nyikolaj Leszkov: Kisvárosi Lady Macbeth
Nyikolaj Leszkov: A lepecsételt angyal
Nyikolaj Leszkov: Az elvarázsolt zarándok
Nyikolaj Leszkov: A bolha
Nyikolaj Leszkov: Kisregények és elbeszélések I-II.
Nyikolaj Leszkov: Vasakarat
Nyikolaj Leszkov: A gonosztevő
Nyikolaj Leszkov: A rém
Nyikolaj Leszkov: Papi gyülekezet
Nyikolaj Leszkov: A halhatatlan Golovan

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Világirodalom Remekei · Orosz Remekírók · Tolnai regénytára · Kner orosz írók

Antológiák 7

Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
Kreutzer-szonáta
Borbás Mária (szerk.): Halhatatlan szerelmesek I-II.
Domokos János – Görög Lívia (szerk.): Világirodalmi dekameron I-III.
Zöldhelyi Zsuzsa (szerk.): XIX. századi orosz elbeszélők I-II.
Hitseker Mária (szerk.): Romantikus történetek
Trócsányi Zoltán (szerk.): Az orosz irodalom kincsesháza

Népszerű idézetek

Csoszi>!

Aki nem méltó rá, azzal nem szabad szerelmeskedni!

36. oldal

Csoszi>!

Országunkban időnként akadnak olyan jellemek, amelyekre az ember, bármily régen is találkozott velük, csak borzadva tud visszagondolni…

(első mondat)

Csoszi>!

Csodálatos éjszaka! Csend, fény, illat és éltető, jótékony meleg… Messze, a szakadékon túl, a kert mögött valaki nótára gyújtott; a kerítésnél, a sűrű zelnicemeggybokorban hangosan csattogott egy csalogány, a magas póznán álló kalitkában álmos fürj pittyegett, az istállóban nagyot horkantott a kövér ló, a kerítésen túl pedig vidám kutyafalka futott át nesztelenül a mezőn, és eltűnt a félig romba dőlt sóraktárak alaktalan, fekete árnyékában.

35. oldal

Nazanszkij >!

…hosszasan beszélgettem két ikonfestővel, akik keserves csalódást okoztak nekem. Elmondani is szörnyű, hogy mit tettek velem. Egyikük negyven rubelért egy ikont adott el nekem, és távozott. A másik azt mondja:
– Hallod-e, barátom, ez előtt az ikon előtt ne imádkozz.
Kérdem:
– Miért?
Feleli:
– Mert az ördög munkája
Azzal megkaparja a kép sarkát, lepattogzik a festékréteg, s hát egy kis farkas ördög bukkan elő! Megkaparja egy másik helyen – ott is egy kis ördög!
– Úristen! – kiáltottam fel, és könnyekre fakadtam. – Mit jelent ez?
– Azt jelenti, hogy ne tőle vegyél, hanem tőlem.
Most már világos volt előttem, hogy ezek egyazon bandához tartoznak, és összebeszéltek, hogy becstelenül rászednek. Otthagytam az ikont, könnyezve mentem el…

91. oldal, A lepecsételt angyal, 10 (Európa, 1979)

Nyikolaj Leszkov: A lepecsételt angyal Kisregények és elbeszélések

Gyalogkakukk>!

Természetesen ez a táj még mindig szomorú, de azért mégis el lehet viselni. De isten óvjon attól mindenkit, hogy a sós pusztákon kelljen élnie hosszabb ideig. A ló ugyan egy ideig örül neki: nyalja a sót, nagyokat iszik rá és hízik, az ember számára azonban pusztulás. Semmiféle állat nem él meg ott, csak egyetlenegy madárka, az is szinte mutatónak, a verescsőrű, hasonló a mi fecskénkhez: igen jelentéktelen állatka, csak a csőröcskéje körül van vörös szegély. Hogy miért jön éppen ezekre a partokra, nem tudom, de mivel nem talál semmit, amin megtelepedne, lebukik a szikesre, pihen egy ideig, azután hirtelen összeszedi magát, és felröppen; de az ember még erre sem képes, mivel nincsenek szárnyai, és ott kell maradnia, se holt, se eleven, bűnbocsánat nélkül hal meg, belefektetik a sóba, akár a birkát, és ott fekszik a világ végéig, mint a pácolt hús.

173. oldal

Nyikolaj Leszkov: A lepecsételt angyal Kisregények és elbeszélések

4 hozzászólás
Kisanna>!

Ami igaz, az igaz,az angolok nagyon jóravaló, istenfélő emberek voltak, bennünket nagyon szerettek, derék embereknek tartottak, és dicsértek is. Egyszóval az Úr angyala jó helyre vezérelt minket, megnyitotta előttünk az emberek szívét, és elénk tárta a természet szépségeit. És ilyen békésen, jó egyetértésben éltünk vagy három évig. Amibe fogtunk, minden sikerült,mintha Amalthea bőségszaruja ontotta volna ránk kincseit.

A lepecsételt angyal

Nyikolaj Leszkov: A lepecsételt angyal Kisregények és elbeszélések

berg>!

– …hány boldog órát töltöttünk együtt! Hány hosszú éjszakán virrasztottunk egymás karjában, és hány kedves rokont segítettünk át a szép, világos, napfényes földről a szörnyű sötét halálba!

Frda>!

Az első dal bátortalanul hangzik.

Nyikolaj Leszkov: A lepecsételt angyal Kisregények és elbeszélések

kalypso>!

– És mit akar?
– Egyre arra biztat: „készülj a harcra”.
– Talán önmaga is harcolni készül?
– Hát hogyne, uram. Feltétlenül: nagyon szeretnék meghalni a népemért.

157. oldal