Nicole Williams amerikai

A hírnevünk nem tükrözi, hogy kik vagyunk valójában. Csak azt, hogy mások mit
mondanak rólunk.

142. oldal

– Lépésenként haladunk, mielőtt száguldani kezdenénk.

236. oldal

– Megtaláltam a fülbevalódat – húzta elő az ezüstkarikát a zsebéből.
– Hol volt? – vettem el tőle, hogy visszarakjam a fülembe.
– Az alsógatyámban.
– Hogy az ördögbe került oda? – olvadtam el az alsógatyája gondolatától.
– Nem´tom – válaszolta, amint kisétáltunk a szinte üres udvarra. – De fogalmazzunk úgy, hogy majdnem lett egy piercingem odalent.

205. oldal

– Sosem hallottad még a mondást, miszerint a múltad nem kell, hogy meghatározza a jövődet?

14. fejezet

– Ne bámuld már, Jude! – […] – Túl jó nő, még neked is. És mivel könyv van nála, valószínűleg tud olvasni, szóval van annyi esze, hogy elkerülje a magadfajtákat.

9. oldal

– Kétféle csaj létezik, Al – állapította meg olyan hangosan, hogy a fél tornaterem hallotta. – Olyan, akit megdugsz, és olyan, akit elveszel feleségül. A világ így működik, szóval ne Luce-on tölsd ki a haragod. amiért te az első vagy, ő meg a második.

139. oldal

– Jude Rydernek hívnak, ha már úgy nyáladzol utánam, mint egy veszett kutya. Nálam nincs barátnő, nincs párkapcsolat, virágok meg rendszeres telefonhívások. Ha ez így okés, szerintem összedughatnánk, amink van.

12. oldal

A fagyi minden élethelyzetet legalább ötven százalékkal jobbá tesz.

151. oldal

Nem azért hordott szürkét, mert az a kedvenc színe – hanem mélyfilozófiai okból.

101. oldal