Németh Attila magyar
1967 –
| Katalógusnév | Németh Attila |
|---|---|
| Nem | férfi |
| Életrajz | |
Könyvei 7
Szerkesztései 6
Fordításai 186
Illusztrálásai 2
Antológiák 33
Népszerű idézetek
Dunyhával takaródzunk, fával fűtünk, villannyal világítunk. Rádiót hallgatunk. Hegedűszóval kísérjük halottainkat, és gyertyát gyújtunk sírjukon. A temető szent hely, a feltámadás, az öröklét helye. Fejfáit fosztogatja téboly, a kuvikmadár. Apámat márciusban egy műtét után temettük el. Ötvenéves volt. Temetésén szemerkélt az es, sapkájában álltam a sírja szélén, amikor a sírásók a sírját ásták, betemették. Sírkő őrzi őt. – Hajamat rövidre vágattam. A borbély a faluban lakik. Rövid a hajam, borotvált az arcom. A bögrében tea párolog, mellette szalámis kenyér. Reggelizem. A morzsákat összesöpröm, kukába szórom. Tavasszal az első dolgom, hogy a szekérúton elinduljak sétálni, át a másik faluba. Zöld lombos topolya- és juharfákon északi süvölt fütyül, mint a téli szél. Író, költ lettem, vadvirágtollal írom verseimet, első kötetem már meg is jelent, nevem már van, nem múlok el nyomtalanul. Emlékezni fog rám az ország, a világ, díjam az emberek szeretete.
36. oldal, Dicséret (Napkút, 2012)
