Németh Ákos magyar

Na jó, eddig jó. – gondolta – És most?
Vegyünk egy mély levegőt, és kezdjünk el élni.

145. oldal

Miattam egy szemet ne aggódjon. Mikoron rájöttem, hogy Rasid nem jön vissza, bevet-tem egy marék pirulát, és megnyugodva lefeküdtem, hogy nincs már szenvedés többet ezen a mocsok földön, néztem a plafont, amit ki se meszeltem. Így nem lehet meghalni. Nagyot aludtam, reggel nézem, C-vitamin, azt nyeltem be, úgyhogy marhára egészséges vagyok mostanában.

143. oldal

Icuka pedig a nők azon táborába tartozott kamaszkora óta, akik azokat a nőket nézik, akiket néznek a férfiak. Nézik őket, és ez a nézés keserű ráncot vés az arcukra nagyon hamar, és csak mélyíti sok csalódott éven át.

22. oldal

A falon kép lógott szép keretben, plakátméretű kép, a gyerekággyal szemben, szép fiatal nőt ábrázolt, a nő nevet, a kezében pohár. Láthatóan pillanatkép, ügyes nagyítás kivágva egy társaság alkalmi felvételéből. A képen többen lehettek valaha, vállak látszanak, egy kéz is, de ma már csak a nő. Hogy került ebbe a társaságba, mi van a poharában, és miért nevet, ma már talány. A kislány sokat gondolkodik erről.

– Mondja, vannak Magyarországon narancsfák?
– Nem, nincsenek.
– Érdekes. Ezen azt írják hogy magyar termék. Hogy ez magyar.
– Hát igen. Ez itt a csodák földje, igen. Ez pedig a csodák palotája.
– Jó ezt hallani. Hogy van ilyen föld, Simon

208. oldal, Németh Ákos: A pénzpiac angyala · Németh Ákos

– Hívott Roeder úr?
Roeder az eget nézi az ablakon át: esőre áll.
– Olvassa még Heideggert?
– Igen, Roeder úr, próbálkozom. Nem Heidegger egyébiránt.
– Nos kár. Lehet belőle okulni. Egyetlen mozijegyet kap az ember egész életére, és tetszik, nem tetszik, ezt kell néznie. Ezt mondja Heidegger.
– Na, ne, Roeder úr. És mi van, ha kifogok valami Bergmant?
– Azt is kérdi Heidegger, hogy maga megnézné-e azt a mozit, amit a maga életéről forgattak. Hogy túllép-e a mindennapokon, vagy csak forog a mókuskerékben?
– Ki akarna megnézni egy mozit egy kopaszodó, túlsúlyos biztonsági vezetőről, Roeder úr?
– Nincs igaza. A porszemben is meg kell látni a lehetőséget, ezt próbálom magukkal megértetni. És nincs igaza Heideggernek sem: mindig lehet csatornát váltani.
– Roeder úr, könyörgöm, csak semmi Bergman, csak semmi Tarkovszkij, lőjön fejbe egész egyszerűen.

220. oldal - Németh Ákos: A könyvelő · Németh Ákos

Miattam egy szemet ne aggódjon. Mikor rájöttem, hogy Rasid nem jön vissza, bevettem egy marék pirulát, és megnyugodva lefeküdtem, hogy nincs már szenvedés többet ezen a mocsok földön, néztem a plafont, amit ki se meszeltem. Így nem lehet meghalni. Nagyot aludtam, reggel nézem, C-vitamin, azt nyeltem be, úgyhogy marhára egészséges vagyok mostanában.

214. oldal, Németh Ákos: A pénzpiac angyala · Németh Ákos

– Az irigység, az hajtja előre az emberiséget, ez mozgat mindent, ez az evolúció titka.

204. oldal - Németh Ákos: A könyvelő · Németh Ákos

– Nos, ne szégyellje magát. Az ember a Neander-völgy óta úgy űzi el a magától a gonoszt, hogy néven nevezi. „Ez a tűz … Ez a villám … Ez a barlangi medve …” – megnevezi, és így hatalmába keríti a dolgokat. Címkéket ragasztunk a dolgokra és nem félünk tovább. Úgy küzdünk a megismerési kényszerrel, mint Jákob az angyalával. Így őrjöng a megcsalt feleség: „Ki az? Mondd meg, ki az?” – és mikor megtudja, megnyugszik: „Áh, csak ő … De hát az csak egy kis cafat.” És a lelkét öröm tölti el. Ismeri az ellenséget: a világ újra élhető rendbe szerveződött. Nevezz meg bármit és az ura vagy. Nos, igen, mondogassa: vámszabad terület, vámszabad terület. Ha sokszor kimondja, ismerősen cseng, szinte barátian.

206. oldal - Németh Ákos: A könyvelő · Németh Ákos

-Van egy tetoválás a bal mellén.
-És az miért jó?
-Á, semmi. Ilyen kis kacskaringó. Egy ilyen kis izé. Legfeljebb, ha lesz gyereke, az kipróbálhatja, milyen érzés mintás bögréből inni.