Nemeskürty István magyar
1925. május 14. (Budapest) – 2015. október 8.
| Nem | férfi |
|---|---|
| Életrajz | |
Könyvei 59
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magvető Zsebkönyvtár Magvető · Nemzeti Könyvtár · Szemtől szemben Gondolat · Nemzet és emlékezet Magvető · Filmbarátok kiskönyvtára · Nagy magyar írók Gondolat · Szent István könyvek Szent István Társulat · Minerva zsebkönyvek Minerva · Filmművészeti könyvtár · Új kincsestár Szenci Molnár Társaság
Szerkesztései 3
Fordításai 17
Antológiák 3
Róla szóló könyvek 1
Népszerű idézetek
Ezek az emberek megfagytak és elvéreztek és meghaltak és megsebesültek és szenvedtek és megőrültek és hóvakságot kaptak és éhen haltak, és kihunyó tudatuk utolsó értelmes fellobbanásával hazagondoltak, igen, a hazájukra, amiről tudták, bizonyosan tudták, hogy nem a Donnál kell megvédeni: de ha már egyszer mégis ott kellett meghalniok, és sok vad s madár gyomra lett koporsója feláldozott testüknek, akkor legalább egy könnyet ejtsünk értük.
102. oldal (Magvető, 1982)
Sok volt a továbbszolgálók között a nemzetiszocializmus híve, sokan jelentkeztek munkaszolgálatosok kereteihez; az a típus ez, aki a békeévekben semmire se vitte, s most a hadsereg számszerű bővítése jó alkalom a fix állás, fix fizetés megszerzésére, „egzisztencia” megteremtésére, a kispolgárságból a középosztályba való felkapaszkodásra. Nem kell döntenie, gondolkozik helyette a kincstár és a felettes parancsnoka.
38–39. oldal (Magvető, 1982)
Nyugodtan engedte fiát könyvei közé, hiszen a felforgatás szelleme kívül rekedt ebből a papi könyvespolcokról kimustrált gyűjteményből. Legalábbis így vélte. „Nem tudta, hogy egy görög vagy római filozófus olvasása közben modernebb, haladóbb eszméket ismerhetünk meg, mint száz francia bölcselőéből. Minden azon múlik: tud-e valaki olvasni; és Giacomo értett a szóból” – írja találóan Valentino Piccoli.
88. oldal, Nemeskürty István: Leopardi (Magvető, 1958) · Nemeskürty István
…tehát egy szomszédos állam, kihasználva Magyarország katonai és politikai gyengeségét, megosztottságát, a szó egyszerű és hagyományos értelmében legyőzte, katonailag megverte Magyarországot, elfoglalta a fővárost, és az erő és birtokonbelüliség tudatában a győztes nagyhatalmak támogatásával megszerezte magának a tőle nyugatra eső magyar területeket, íly módon bővítette ki államának területét.
18. oldal
Nemeskürty István: Édes Erdély Erdélyi krónika 1916–1967
Türelmes gonddal próbálgatjuk összerakosgatni a középkori magyar költészet széttörött edényének színes cserépdarabjaiból az elpusztult magyar szerelmi lírát; néha kínzó gyanúnk támad: hátha nem is létezett; és akkor, látszólag a semmiből, felbukkan ez az ifjú költő és megteremti a magyar világi költészetet, olyan fát ültetve a vérrel öntözött tizenhatodik századi földbe, melynek ágai és hajtásai napjainkig nyúlnak.
10. oldal
Anna óvatossága; a különélés; a Liptóújvár és Pozsony vagy Vitenc-Jókő-vára közötti levélváltások – a küldöncök által hozott-vitt levelek könnyen kerülhettek avatatlan kezekbe! – Annában az a tudat, hogy ő idősebb; vallásos meggondolásai; hírnevének féltése; nagylányának bizonyára sok mindent észrevevő kutató pillantásai; Bálintban a könnyebb kalandok miatti bűntudat és lelkifurdalás; a társaságkedvelő Annának nyilván már kapcsolatuk leplezése miatt is erőltetett társasélete, ismerőseinek, baráti körének hódolata – ne feledjük: Anna sógora a bécsi haditanács tagja volt! – s e társasélet miatt Bálint kínzó féltékenysége: mindez feszültté, izgatottá tette szerelmüket. De éppen ez a feszültség tette próbára a költő tehetségét, hiszen viharos szerelmüket az általuk addig ismert német nyelvű, olasz nyelvű, újlatin költészet közhelyei már semmiképpen sem fejezhették ki. Ennek a tombolón nyugtalan, hol parázsló, hol lánggal égő szerelemnek legszebb két darabja a talán 1579 tavaszán keletkezett páros vers: Nő az én gyötrelmem… és Nő az én örömem…
Nő az én gyötrelmem az én szerelmemrűl
való gondolkodtomban,
Reméntelen vagyok, immár csak kévánok
jutni hamar halálban,
Hogy halálom által vég szakadhasson már
enyi sok nyavalyámban.
20. oldal
Balassi János tehát még ahhoz a nemzedékhez tartozott, mely még nem tekintette véglegesnek a török hódoltságot és a Habsburg-dinasztiára támaszkodva, minden erejével harcolt a török ellen.
Ezek a családi körülmények magyarázzák Balassi magánéleti viszontagságait. Olyan világba született, úgy nevelkedett, amelyben az a viselkedés, amiért Bálintot a nyolcvanas években annyi sérelem és üldöztetés érte – természetes volt. Balassi Bálint a tizenhatodik század közepének magyar oligarchájaként élt és viselkedett egy megváltozott társadalomban.
32. oldal
Mi mindent az államtól várunk. Alig van tevékenység állami szubvenció nélkül, nincs tudományos fejlődés állami szervezés nélkül, egyleteink túlnyomó része állami támogatásból él és alig van tevékenység, amelyben az állam ne igyekeznék gyámkodni. Ha nem teszünk ellene, a társadalom teljes elsorvadásához vezet. (Teleki Pál: Merjünk magyarok lenni)
Nemeskürty István: Mi, magyarok 92% Történelmünk ezerszáz éve