!

Nemeskürty István magyar

1925. május 14. (Budapest) – 2015. október 8.

Tudástár · 9 kapcsolódó alkotó · 10 film

KatalógusnévNemeskürty István
Nemférfi
Életrajz

Könyvei 62

Nemeskürty István: Requiem egy hadseregért
Nemeskürty István: Mi, magyarok
Nemeskürty István: Önfia vágta sebét
Nemeskürty István: Kis magyar művelődéstörténet
Nemeskürty István: „Kik érted haltak, szent Világszabadság”
Nemeskürty István: Krónika Dózsa György tetteiről
Nemeskürty István: Parázs a hamu alatt
Nemeskürty István: Búcsúpillantás
Nemeskürty István: Diák, írj magyar éneket I-II.
Nemeskürty István: Édes Erdély

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magvető Zsebkönyvtár Magvető · Nemzeti Könyvtár Magyar Közlöny · Szent István könyvek Szent István Társulat · Szemtől szemben Gondolat · Nemzet és emlékezet Magvető · Nagy magyar írók Gondolat · Filmbarátok kiskönyvtára · Minerva zsebkönyvek Minerva · Haza a magasban Szent István Társulat · Filmművészeti könyvtár · Új kincsestár Szenci Molnár Társaság · Örökségünk Trikolor

Szerkesztései 4

Nemeskürty István (szerk.): Az édes élet I-II.
Nemeskürty István (szerk.): Magyar biblia-fordítások
Nemeskürty István (szerk.): A film ma
Nemeskürty István – Kováts Flórián (szerk.): Ünnepel az ország

Fordításai 18

Italo Calvino: A Hold-leányok
Goffredo Parise: A szép pap
Heinrich Böll: Doktor Murke összegyűjtött hallgatásai
Borbás Mária (szerk.): Élhetetlen szerelmesek
Luigi Pirandello: Mattia Pascal két élete / Elbeszélések
Luigi Pirandello: A kitaszított
Italo Calvino: Végül arra száll egy holló
Szabó György (szerk.): Bűntény a kecskeszigeten
Italo Calvino: A pókfészkek ösvénye
Luigi Pirandello: A kitaszított / Elbeszélések

Antológiák 4

Klaniczay Tibor (szerk.): A magyar irodalom története
Illés Endre – Kardos György (szerk.): Magyar krónika
Szabó György (szerk.): Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum 1957–1982
Török László – Molnár Gusztáv (szerk.): Látvány és valóság

Róla szóló könyvek 1

Halász Zsuzsa: Hazateremtő kereszténység

Népszerű idézetek

Ezüst P>!

Nincsen felsőbb- és nincsen alsóbbrendű nép. Emberek vannak, és a viselkedésüket meghatározó körülmények.

104. oldal (Magvető, 1982)

Ezüst P>!

Szégyen, hallgassunk hát róla ősi nemzeti szokás szerint.

11. oldal (Magvető, 1982)

Ezüst P>!

Ezek az emberek megfagytak és elvéreztek és meghaltak és megsebesültek és szenvedtek és megőrültek és hóvakságot kaptak és éhen haltak, és kihunyó tudatuk utolsó értelmes fellobbanásával hazagondoltak, igen, a hazájukra, amiről tudták, bizonyosan tudták, hogy nem a Donnál kell megvédeni: de ha már egyszer mégis ott kellett meghalniok, és sok vad s madár gyomra lett koporsója feláldozott testüknek, akkor legalább egy könnyet ejtsünk értük.

102. oldal (Magvető, 1982)

1 hozzászólás
Ezüst P>!

Sok volt a továbbszolgálók között a nemzetiszocializmus híve, sokan jelentkeztek munkaszolgálatosok kereteihez; az a típus ez, aki a békeévekben semmire se vitte, s most a hadsereg számszerű bővítése jó alkalom a fix állás, fix fizetés megszerzésére, „egzisztencia” megteremtésére, a kispolgárságból a középosztályba való felkapaszkodásra. Nem kell döntenie, gondolkozik helyette a kincstár és a felettes parancsnoka.

38–39. oldal (Magvető, 1982)

Lélle P>!

Nyugodtan engedte fiát könyvei közé, hiszen a felforgatás szelleme kívül rekedt ebből a papi könyvespolcokról kimustrált gyűjteményből. Legalábbis így vélte. „Nem tudta, hogy egy görög vagy római filozófus olvasása közben modernebb, haladóbb eszméket ismerhetünk meg, mint száz francia bölcselőéből. Minden azon múlik: tud-e valaki olvasni; és Giacomo értett a szóból” – írja találóan Valentino Piccoli.

88. oldal, Nemeskürty István: Leopardi (Magvető, 1958) · Nemeskürty István

Kapcsolódó szócikkek: eszme · filozófus · francia · Giacomo Leopardi · görög · könyv · olvasás · rómaiak
Bla IP>!

…tehát egy szomszédos állam, kihasználva Magyarország katonai és politikai gyengeségét, megosztottságát, a szó egyszerű és hagyományos értelmében legyőzte, katonailag megverte Magyarországot, elfoglalta a fővárost, és az erő és birtokonbelüliség tudatában a győztes nagyhatalmak támogatásával megszerezte magának a tőle nyugatra eső magyar területeket, íly módon bővítette ki államának területét.

18. oldal

Nemeskürty István: Édes Erdély Erdélyi krónika 1916–1967

GTM>!

[…] az akkori magyar hadseregben annyira nem illett bajról, hiányról beszélni, hogy úgy látszik, még a derék Vécsey, aki pedig naplójában ugyancsak panaszkodik, még ő sem tartotta ildomosnak a hadseregparancsnok urat felvilágosítani; hiszen a vereség utáni jelentésére, melyben Vécsey felsorolja a vereség objektív okait, Jány saját kezűleg, piros ceruzával írta rá ingerülten: „Panaszt nem hallottam. Vécsey alezredes jelentette, készek a védelemre, és alig várják a támadást.”

18. oldal

vilmos>!

Mi mindent az államtól várunk. Alig van tevékenység állami szubvenció nélkül, nincs tudományos fejlődés állami szervezés nélkül, egyleteink túlnyomó része állami támogatásból él és alig van tevékenység, amelyben az állam ne igyekeznék gyámkodni. Ha nem teszünk ellene, a társadalom teljes elsorvadásához vezet. (Teleki Pál: Merjünk magyarok lenni)

Nemeskürty István: Mi, magyarok Történelmünk ezerszáz éve

Lunemorte P>!

Türelmes gonddal próbálgatjuk összerakosgatni a középkori magyar költészet széttörött edényének színes cserépdarabjaiból az elpusztult magyar szerelmi lírát; néha kínzó gyanúnk támad: hátha nem is létezett; és akkor, látszólag a semmiből, felbukkan ez az ifjú költő és megteremti a magyar világi költészetet, olyan fát ültetve a vérrel öntözött tizenhatodik századi földbe, melynek ágai és hajtásai napjainkig nyúlnak.

10. oldal