Nemeskürty István magyar
1925. május 14. (Budapest) – 2015. október 8.
| Nem | férfi |
|---|---|
| Életrajz | |
Könyvei 61
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magvető Zsebkönyvtár Magvető · Nemzeti Könyvtár · Nemzet és emlékezet Magvető · Nagy magyar írók Gondolat · Szent István könyvek Szent István Társulat · Szemtől szemben Gondolat · Filmbarátok kiskönyvtára · Minerva zsebkönyvek Minerva · Filmművészeti könyvtár · Új kincsestár Szenci Molnár Társaság · Haza a magasban Szent István Társulat
Szerkesztései 4
Fordításai 18
Antológiák 3
Róla szóló könyvek 1
Népszerű idézetek
Ezek az emberek megfagytak és elvéreztek és meghaltak és megsebesültek és szenvedtek és megőrültek és hóvakságot kaptak és éhen haltak, és kihunyó tudatuk utolsó értelmes fellobbanásával hazagondoltak, igen, a hazájukra, amiről tudták, bizonyosan tudták, hogy nem a Donnál kell megvédeni: de ha már egyszer mégis ott kellett meghalniok, és sok vad s madár gyomra lett koporsója feláldozott testüknek, akkor legalább egy könnyet ejtsünk értük.
102. oldal (Magvető, 1982)
Sok volt a továbbszolgálók között a nemzetiszocializmus híve, sokan jelentkeztek munkaszolgálatosok kereteihez; az a típus ez, aki a békeévekben semmire se vitte, s most a hadsereg számszerű bővítése jó alkalom a fix állás, fix fizetés megszerzésére, „egzisztencia” megteremtésére, a kispolgárságból a középosztályba való felkapaszkodásra. Nem kell döntenie, gondolkozik helyette a kincstár és a felettes parancsnoka.
38–39. oldal (Magvető, 1982)
Nyugodtan engedte fiát könyvei közé, hiszen a felforgatás szelleme kívül rekedt ebből a papi könyvespolcokról kimustrált gyűjteményből. Legalábbis így vélte. „Nem tudta, hogy egy görög vagy római filozófus olvasása közben modernebb, haladóbb eszméket ismerhetünk meg, mint száz francia bölcselőéből. Minden azon múlik: tud-e valaki olvasni; és Giacomo értett a szóból” – írja találóan Valentino Piccoli.
88. oldal, Nemeskürty István: Leopardi (Magvető, 1958) · Nemeskürty István
…tehát egy szomszédos állam, kihasználva Magyarország katonai és politikai gyengeségét, megosztottságát, a szó egyszerű és hagyományos értelmében legyőzte, katonailag megverte Magyarországot, elfoglalta a fővárost, és az erő és birtokonbelüliség tudatában a győztes nagyhatalmak támogatásával megszerezte magának a tőle nyugatra eső magyar területeket, íly módon bővítette ki államának területét.
18. oldal
Nemeskürty István: Édes Erdély Erdélyi krónika 1916–1967
[…] az akkori magyar hadseregben annyira nem illett bajról, hiányról beszélni, hogy úgy látszik, még a derék Vécsey, aki pedig naplójában ugyancsak panaszkodik, még ő sem tartotta ildomosnak a hadseregparancsnok urat felvilágosítani; hiszen a vereség utáni jelentésére, melyben Vécsey felsorolja a vereség objektív okait, Jány saját kezűleg, piros ceruzával írta rá ingerülten: „Panaszt nem hallottam. Vécsey alezredes jelentette, készek a védelemre, és alig várják a támadást.”
18. oldal
Mi mindent az államtól várunk. Alig van tevékenység állami szubvenció nélkül, nincs tudományos fejlődés állami szervezés nélkül, egyleteink túlnyomó része állami támogatásból él és alig van tevékenység, amelyben az állam ne igyekeznék gyámkodni. Ha nem teszünk ellene, a társadalom teljes elsorvadásához vezet. (Teleki Pál: Merjünk magyarok lenni)
Nemeskürty István: Mi, magyarok 93% Történelmünk ezerszáz éve
Türelmes gonddal próbálgatjuk összerakosgatni a középkori magyar költészet széttörött edényének színes cserépdarabjaiból az elpusztult magyar szerelmi lírát; néha kínzó gyanúnk támad: hátha nem is létezett; és akkor, látszólag a semmiből, felbukkan ez az ifjú költő és megteremti a magyar világi költészetet, olyan fát ültetve a vérrel öntözött tizenhatodik századi földbe, melynek ágai és hajtásai napjainkig nyúlnak.
10. oldal