!

Neil deGrasse Tyson amerikai

Tudástár · 1 kapcsolódó alkotó · 8 film

Képek 1

Könyvei 10

Neil deGrasse Tyson: Ha felfal egy fekete lyuk
Neil deGrasse Tyson: Terítéken a világegyetem
Neil deGrasse Tyson: Astrophysics for People in a Hurry
Neil deGrasse Tyson: Death by Black Hole
Neil deGrasse Tyson: Letters from an Astrophysicist
Neil deGrasse Tyson: Astrophysics for Young People in a Hurry
Neil deGrasse Tyson – Donald Goldsmith: Origins
Neil deGrasse Tyson: My Favorite Universe
Neil deGrasse Tyson: Astrofizica pentru cei grăbiți
Neil deGrasse Tyson: The Sky Is Not the Limit

Felolvasásai 3

Neil deGrasse Tyson: Astrophysics for People in a Hurry
Carl Sagan: Cosmos
Neil deGrasse Tyson: My Favorite Universe

Népszerű idézetek

Szelén>!

És miféle vicces kedvű alak tervezte meg a lábaink közötti területet? Egy szórakoztató központ a szennyvízelvezető mellett?

Neil deGrasse Tyson: Ha felfal egy fekete lyuk és egyéb kozmikus komplikációk

Oriente>!

Elsőéves egyetemi matematikával kiszámítható, hogy az egyetlen lehetséges alakzat, amelynél adott térfogatra a legkisebb felület jut, nem más, mint a tökéletes gömb. Tulajdonképpen milliárd dollárokat lehetne spórolni éves szinten a csomagolási költségeken azzal, ha a szállított árukat téglatest helyett gömbölyű dobozokba csomagolnánk. Egy liter tej például elférne egy 6 centiméter sugarú gömbben.

116. oldal, A gömbölyű formákról

3 hozzászólás
Szelén>!

Ha az elmúlt 50 év minden adását végignéznék, az idegenek kénytelenek volnának levonni a következtetést: az emberiség neurotikus, vérszomjas, életképtelen őrültek gyülekezete.

Neil deGrasse Tyson: Ha felfal egy fekete lyuk és egyéb kozmikus komplikációk

Oriente>!

(…) minden, ami nem kötődik gravitációsan a Tejútrendszer galaktikus környezetéhez, az a téridő szövetének növekvő ütemű tágulása miatt mind gyorsabban fog távolodni tőlünk, A mai éjszakai égbolton még megfigyelhető távoli galaxisok végül, amikor távolodási sebességük átlépi a fénysebességet, el fognak tűnni egy elérhetetlen horizont mögött. Nem magának a galaxisnak a térbeli sebessége fogja meghaladni a fénysebességet, hanem a köztünk feszülő téridő tágulása lesz gyorsabb annál. A fizika törvényei ezt nem tiltják.
Mintegy ezermilliárd év múlva, ha valamilyen élőlények még lakják egyáltalán a galaxisunkat, azok minden bizonnyal semmit sem fognak tudni a többi galaxisról. A megfigyelhető univerzum csupán a Tejútrendszer galaxis leghosszabb életű csillagait fogja jelenteni. A csillagokon túl pedig a végtelen sötétség feneketlen mélysége tátong majd csupán.

95-96. oldal, A sötét energia

16 hozzászólás
adrica P>!

Amikor Einsteinhez eljutott a híre az 1931-es Száz szerző Einstein ellen című könyvnek, Einstein csak annyit mondott: „Ha tévedtem, egy is elég lett volna.”

83. oldal, 6. A sötét energia (Kossuth, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Albert Einstein
Szelén>!

Vagy próbáljunk a kígyóról beszélni valakinek, aki még soha nem látott ilyen állatot: „Hidd csak el, öregem! a Földön él egy állat, ami (1) infravörös érzékelőkkel keresi zsákmányát, (2) a fejénél ötször nagyobb élő állatokat nyel le, (3) nincs keze, lába, semmilyen végtagja, mégis képes (4) másodpercként 60 centiméteres sebességgel haladni a talajon.

Neil deGrasse Tyson: Ha felfal egy fekete lyuk és egyéb kozmikus komplikációk

Oriente>!

Az első sikeres rádiótávcsövet az amerikai Karl G. Jansky mérnök építette 1929–1930 között. Kicsit úgy nézett ki, mint egy mozgó locsolórendszer egy gabona nélküli szántóföldön. Az egész sor téglalap alakú, famerevítőkkel megtámasztott fémkeret és padlózat olyan benyomást keltett, mintha egy bontott Ford T-modell alkatrészeiből készített guruló körhinta volna.

133. oldal, A láthatatlan fény

Mrs_Curran_Lennart P>!

Minden más ismert bolygóétól eltérően a Szaturnusz átlagos sűrűsége alacsonyabb, mint a vízé. Másképp megfogalmazva: egy marék Szaturnusz lebegne a kádban.

126. oldal

Neil deGrasse Tyson: Ha felfal egy fekete lyuk és egyéb kozmikus komplikációk

Szelén>!

Vegyük például az embert. Ugyanazon a fejünkön található nyíláson át táplálkozunk, iszunk és lélegzünk, ezért a nevezetes Heimlich-féle műfogás ellenére az Egyesült Államokban a fulladás a negyedik leggyakoribb halálos kimenetelű véletlen baleset. De ott van a vízbe fúlás, ami az ötödik. A Föld felszínének közel háromnegyedét víz borítja, mégis szárazföldi élőlények vagyunk. Elég néhány percre elmerülnünk, és már meg is haltunk.
Vegyük most sorra a haszontalan testrészeket. Mire jó a köröm a lábunk kisujján? Mi szükség van a vakbélre, ami felnőttkorban már nem működik, így egyedül arra jó, hogy vakbélgyulladást okozzon? De a hasznos testrészekkel is akadhatnak problémák. Én kedvelem a térdemet, de semmi nem védi a sérülésektől. Manapság műtéti úton képesek rendbe hozni a sérült térdet. De ha a sajgó gerincoszlopra gondolunk… Azt egy ideig még biztosan nem lehet majd kicseréltetni.
Ott vannak még a néma gyilkosok. A magas vérnyomás, a végbélrák, a cukorbaj mind több tízezer ember halálát okozzák évente csak az Egyesült Államokban, de könnyen lehet, hogy amíg az orvosunk nem hívja fel rájuk a figyelmünket, fel sem tűnnek. Nem lenne hasznos néhány beépített biológiai érzékelő, melyek előre jeleznék az ilyen veszélyeket? Hiszen még az olcsó autókba is szerelnek ilyesmit.
És miféle vicces kedvű alak tervezte meg a lábaink közötti területet? Egy szórakoztató központ a szennyvízelvezető mellett?
A szem gyakori példa, ha a biológiai tervezés csúcsáról esik szó. De az asztrofizikusok számára az emberi szem csak egy elfogadható érzékelő. Hasznunkra válna egy fejlettebb modell, ami jobban érzékeli az égen látható sötét objektumokat és a teljes spektrumot láthatnánk vele. Mennyivel csodásabb látványt nyújtanának a naplementék ultraibolya és infravörös fényben! Milyen hasznos lenne, ha egy szempillantás alatt felmérhetnénk a környezetünk mikrohullámú forrásait vagy látnánk az aktív rádióátjátszó állomásokat! És a rendőrségi sebességmérő detektorokat is könnyedén kiszúrnánk.
Gondoljanak bele, milyen könnyen kiismernénk magunkat egy idegen városban, ha a madarakhoz hasonlóan magnetit lenne a fejünkben, amivel mindig érzékelnénk a mágneses északi pólust. Nagy hasznunkra válna a tüdő mellé egy pár kopoltyú is, és hat kar a kettő helyett. Nyolc karral pedig egyszerre vezethetnénk, tarthatnánk a telefont, közben rádióállomást válthatnánk, kisminkelhetnénk magunkat, belekortyolhatnánk az üdítőnkbe és megvakarhatnánk a fülünket.
Egész mozgalom épülhetne az ostoba tervezés köré. Túlzás lenne azt mondani, hogy a természet mindent elrontott, de azért elég gyakran találkozunk a tökéletlenségeivel. Az emberek mégis azt hiszik, hogy a testünk, az intellektusunk, sőt az egész világunk az ésszerű formatervezés csúcsát képviseli. Talán jót tesz a lelkünknek a gondolat. De ez akkor sem tudomány – ahogy a múltban sem volt, úgy a jelenben és a jövőben sem az.

Neil deGrasse Tyson: Ha felfal egy fekete lyuk és egyéb kozmikus komplikációk

Kapcsolódó szócikkek: Amerikai Egyesült Államok