Nánay István magyar
1938. február 23. (Budapest) –
Tudástár · 1 kapcsolódó alkotó
Katalógusnév | Nánay István |
---|---|
Nem | férfi |
Könyvei 7
Szerkesztései 5
Népszerű idézetek
A színjátszás általános színvonala lehangolóan alacsony lehetett. Anekdoták sora szól arról, hogy Pergő Celesztin vándorszínész és direktor még a század közepén is éjjelente a kolozsvári temetőben »tanított«, s azért ott, mert a halottakat már nem zavarta az a pátoszos, üvöltős szavalás, amely nem csak az ő truppjában divatozott.
17. oldal (Színház- és Filmművészeti Egyetem, 2005)
Nánay István: Tanodától – egyetemig Az intézményes magyar színház- és filmművészképzés száznegyven éve
1893–1894 fontos dátum az iskola történetében: »Ő császári és apostoli Felsége 1893 augusztusában az Országos m. kir. Zene- és Színművészeti Akadémiát ismét szétválasztani rendelte […]. « Ettől kezdve tekinthetjük az intézményt a színészoktatás kizárólagos hajlékának.
75. oldal (Színház- és Filmművészeti Egyetem, 2005)
Nánay István: Tanodától – egyetemig Az intézményes magyar színház- és filmművészképzés száznegyven éve
Manapság sok vita zajlik a színházról: avantgárd, tradicionális, megújított színházmodalitásokról beszélnek. Mit mutatnak a tények? Egy színházi előadás élettartama öt-tíz év. A filmek is – egynéhány ritka kivételtől eltekintve – rövid idő alatt elkopnak. Egy ma lefilmezett előadás tíz év múlva nevetségesnek hat. Az élet dinamikus, és mivel egy előadás élménye maximálisan tíz évig tart, a rendezőknek tízévenként meg kell újítaniuk magukat. Véleményem szerint ez a szükségszerű megújulás a színház és a rendezés mai legnagyobb problémája. Ugyanakkor számolnunk kell azzal is, hogy a közönség ízlése nem olyan dinamikus, mint a művészé. Egy melodráma vagy bohózat a nagy tömegekre mindig jobban hat, mint például a Godot-ra várva. Bár a közönség ízlése nem változik olyan könnyen, a művészeknek elöl kell járniuk a tömegízlés átformálásának hosszú folyamatában.
Harag György: Darab és rendező
Az improvizációs előadáskészítés ellentmondása: a munka sokáig csak demokratikus játékszabályok alapján és betartásával folyhat, de el kell jönnie az időnek, amikor a rendező diktátorrá válik.
A rendező munkája - Felkészülés - Előadás improvizációk alapján
A rendező a próbamunka során mindenes: művész, szervező, pedagógus, pszichológus, értenie kell a műszaki berendezésekhez, az anyagokhoz, a gazdasági ügyekhez – s nem mellékesen művész is, kiötlője és levezénylője egy koncepció megvalósulási folyamatának.
A rendező munkája - Próbamunka - A rendező = rendteremtő
Színházi aranyigazság, avagy közhely: egy előadás sikere nagyrészt a szereposztáson múlik. Éppen ezért a jó rendező legalább annyit gyötrődik a szereposztáson, mint a darabválasztáson. És nemcsak azért, mert koncepciójának megvalósulása, az előadás sikere múlik a jó szereposztáson, hanem azért is, mert sok tekintetben a színészek élete, pályája is függ tőle. A rendezőnek, amikor színészben gondolkodik, egyszerre kell figyelnie a produkció és a színészeik érdekeire. Hiszen nem mindegy, ki mikor milyen szereppel találkozik, hogy egy rendező hogyan adagolja a feladatokat, észreveszi-e: pályája milyen szakaszán van a színész, s ezt figyelembe véve mivel kell terhelni.
A rendezője munkája - Felkészülés - Elemzés
Köztudott dolog, hogy a művészek hiú emberek, érzékenyebbek az átlagnál. Azok közül, akik a színházban is dolgoznak, a legérzékenyebbek az írók (sokkal érzékenyebbek, hiúbbak, elviselhetetlenebbek, mint a színészek). A színész, de még az egyszerű színházi díszletmunkás is érzékenyebb ugyanolyan képesítésű társainál. A színházi munkát átkozottul nehezíti ez a túlérzékenység. És a hiúság.
Harag György: Keresem a színház titkát