!

Nánay István magyar

1938. február 23. (Budapest) –

NemFérfi
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Nánay_István

Könyvei 5

Nánay István: A színpadi rendezésről
Nánay István: Ruszt
Nánay István: Tanodától – egyetemig
Nánay István: Magyar televízióművészet 1957–1977
Nánay István: Profán szentély

Szerkesztései 4

Nánay István (szerk.): Harag György színháza
Nánay István (szerk.): POSZT 10
Jákfalvi Magdolna – Nánay István – Sipos Balázs (szerk.): A második életmű
Duró Győző – Nánay István (szerk.): Dramaturgiai olvasókönyv

Népszerű idézetek

>!
Keikorca P

1893–1894 fontos dátum az iskola történetében: »Ő császári és apostoli Felsége 1893 augusztusában az Országos m. kir. Zene- és Színművészeti Akadémiát ismét szétválasztani rendelte […]. « Ettől kezdve tekinthetjük az intézményt a színészoktatás kizárólagos hajlékának.

Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest, 2005, 75.

Nánay István: Tanodától – egyetemig Az intézményes magyar színház- és filmművészképzés száznegyven éve

>!
Bogas P

Manapság sok vita zajlik a színházról: avantgárd, tradicionális, megújított színházmodalitásokról beszélnek. Mit mutatnak a tények? Egy színházi előadás élettartama öt-tíz év. A filmek is – egynéhány ritka kivételtől eltekintve – rövid idő alatt elkopnak. Egy ma lefilmezett előadás tíz év múlva nevetségesnek hat. Az élet dinamikus, és mivel egy előadás élménye maximálisan tíz évig tart, a rendezőknek tízévenként meg kell újítaniuk magukat. Véleményem szerint ez a szükségszerű megújulás a színház és a rendezés mai legnagyobb problémája. Ugyanakkor számolnunk kell azzal is, hogy a közönség ízlése nem olyan dinamikus, mint a művészé. Egy melodráma vagy bohózat a nagy tömegekre mindig jobban hat, mint például a Godot-ra várva. Bár a közönség ízlése nem változik olyan könnyen, a művészeknek elöl kell járniuk a tömegízlés átformálásának hosszú folyamatában.

Harag György: Darab és rendező

>!
Bogas P

Ezen a próbán [összpróba] a rendező jegyzeteket készít, s a próba után a feljegyzett észrevételei alapján megbeszélést tart.

A rendező munkája - Próbamunka - Próbafázisok

1 hozzászólás
>!
Bogas P

Az improvizációs előadáskészítés ellentmondása: a munka sokáig csak demokratikus játékszabályok alapján és betartásával folyhat, de el kell jönnie az időnek, amikor a rendező diktátorrá válik.

A rendező munkája - Felkészülés - Előadás improvizációk alapján

1 hozzászólás
>!
Bogas P

A fantázia lángolása a művész lelkében lángra gyújtja a valaha beléhullott, de gyakran már a tudatalatti szférájába betemetődött képek, figurák és érzelmek egész világát.

Konsztatnin Sztanyiszlavszkij: A színész és a rendező művészetéről

>!
Bogas P

A rendező a próbamunka során mindenes: művész, szervező, pedagógus, pszichológus, értenie kell a műszaki berendezésekhez, az anyagokhoz, a gazdasági ügyekhez – s nem mellékesen művész is, kiötlője és levezénylője egy koncepció megvalósulási folyamatának.

A rendező munkája - Próbamunka - A rendező = rendteremtő

>!
Bogas P

Színházi aranyigazság, avagy közhely: egy előadás sikere nagyrészt a szereposztáson múlik. Éppen ezért a jó rendező legalább annyit gyötrődik a szereposztáson, mint a darabválasztáson. És nemcsak azért, mert koncepciójának megvalósulása, az előadás sikere múlik a jó szereposztáson, hanem azért is, mert sok tekintetben a színészek élete, pályája is függ tőle. A rendezőnek, amikor színészben gondolkodik, egyszerre kell figyelnie a produkció és a színészeik érdekeire. Hiszen nem mindegy, ki mikor milyen szereppel találkozik, hogy egy rendező hogyan adagolja a feladatokat, észreveszi-e: pályája milyen szakaszán van a színész, s ezt figyelembe véve mivel kell terhelni.

A rendezője munkája - Felkészülés - Elemzés

1 hozzászólás
>!
Bogas P

A rendező társadalmi lény. Benne kell élnie a mindennapok valóságában, minden pórusával és idegszálával érzékelnie kell, hogy „mi van a levegőben”, mi foglalkoztatja az embereket.

A rendező munkája - Felkészülés

>!
Bogas P

Köztudott dolog, hogy a művészek hiú emberek, érzékenyebbek az átlagnál. Azok közül, akik a színházban is dolgoznak, a legérzékenyebbek az írók (sokkal érzékenyebbek, hiúbbak, elviselhetetlenebbek, mint a színészek). A színész, de még az egyszerű színházi díszletmunkás is érzékenyebb ugyanolyan képesítésű társainál. A színházi munkát átkozottul nehezíti ez a túlérzékenység. És a hiúság.

Harag György: Keresem a színház titkát

Kapcsolódó szócikkek: hiúság · túlérzékenység
>!
Bogas P

Művészvilágunkban sajnos gyakori a dohányzás, az ivás, a pletykálkodás. Mindenki megjátssza magát, szenveleg – szörnyű! A díszletmunkások pedig örökké szórakozottak.

Anatolij Efrosz: Szerelmem, a próba