!

Nagy László magyar

1927. –

Teljes névNagy László
Életrajz

Könyvei 25

Nagy László: A rossz hírű Báthoryak
Nagy László: Erdélyi boszorkányperek
Nagy László: A török világ végnapjai Magyarországon
Nagy László: Az erős fekete bég – Nádasdy Ferenc
Nagy László: Hajdúvitézek
Nagy László: „Megfogyva bár, de törve nem…”
Nagy László: Bocskai István a hadak élén
Nagy László: „Sok dolgot próbála Bethlen Gábor…”
Nagy László: Kard és szerelem
Nagy László: Tündérkert fejedelme

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Szivárvány Kossuth · Gyorsuló idő · Korok és emberek · Nemzet és emlékezet Magvető · Elvek és utak

Szerkesztései 1

Nagy László (szerk.): Báthory István emlékezete

Népszerű idézetek

Cneajna>!

Talán ezen az alapon tartotta meg a fejedelmi pár* azokat a Báthory Annától elkobzott – többségében ecsedi Báthory Istvántól örökölt – családi ékszereket, arany- és ezüsttálakat, de még Anna értékesebb ruhaneműit is. Ezzel viszont egyértelműen bizonyságot tettek róla, hogy ez alkalommal egyikük sem tekintette Báthory Annát bűvölő-bájoló boszorkánynak, mert akkor „tisztátalan” holmijait nem engedték volna be a fejedelmi palotába. Sőt, tartózkodtak volna még ezek érintésétől is. S ez egyúttal közvetett bizonyíték arra nézve is, hogy Károlyi Zsuzsanna nem volt féltékeny Báthory Annára, nem követelte boszorkányként való elítéltetését, mert ellenkező esetben ugyancsak tartózkodott volna attól, hogy magára öltse az asszony elkobzott ruháit.

*Bethlen Gábor és felesége

164. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Báthory Anna
1 hozzászólás
Cneajna>!

A Magyarországi boszorkányperek oklevéltárát kiadó Komáromy András szerint a magyar és a külföldi eljárás között az volt a leglényegesebb különbség, hogy pereink túlnyomó többségében nem tekintették a halálos ítélet szükséges kellékének a vádlott beismerő vallomását, ezért az esetek többségében nem is alkalmazták a tortúrát végletes kegyetlenséggel. Nálunk inkább a kimondott ítélet után, a büntetés súlyosbítására alkalmazták a kínzást. S az is elmondható, hogy Magyarországon a boszorkányüldözés sohasem öltött olyan méreteket, mint tőlünk nyugatra.

24. oldal

Lunemorte P>!

A kor „gáláns" irodalma több olyan esetet is feljegyzett a nyugat-európai abszolutizmusok mindennapi életéből, amikor a „pironkodó" főúri ifjút egy-egy érettebb korú, de még vonzó küllemű nagynéni vezette be az érzéki élet rejtelmeibe.

35-36. oldal

Cneajna>!

Tudjuk, hogy a regényalak Török Kata asszonyban* Csinszka, Ady Endre felesége ismert magára és megsértődött az ábrázolás miatt. Maga a regényíró csak nevetett a pletykálkodásokat sem nélkülöző „modellkeresésen”, mondván: a Tündérkert nem kulcsregény! Még kevésbé állapítható meg, hogy a regénybeli ábrázolás vajon mennyiben híven formázta az igazi Török Kata asszonyt.

*Dengeleghy Mihályné, Móricz Zsigmond: Erdély trilógia.

65. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Csinszka
Lunemorte P>!

Az utókor ítéletében a „Magyarok Mózesé"-vé magasztosult Bocskai István egy pillanatig sem habozott 1594-ben hóhérbárd alá juttatni a törökpárti urakat, de nem borzadt vissza a székelyek között végrehajtatott vérengzés elrendelésétől sem 1596 farsangján.

60. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bocskai István · székely
1 hozzászólás
Lunemorte P>!

Aki emberfia magasabb szellemekkel fog kezet : belepusztul a szerencsébe.

57. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szellem
SteelCurtain>!

Érdekes és politikusoknál meglehetősen szokatlan módon a föhatalom birtoklása pozitív irányba alakította egyéniségét, magatartását, cselekedeteit. Az az ember, akit erdélyi kortársai eszközökben nem válogató, lelkiismeret-furdalás nélküli, vérszomjas, hatalomvágyó s a hatalomért mindenre képes személyként és minden zavarok, bajok kútfejeként tartottak számon, az egyre növekvő személyi hatalom birtokában kegyes, jólelkű atyává vált. Olyanná, aki csak akkor nyúlt drasztikusabb eszközökhöz, amikor az feltétlenül szükségesnek mutatkozott. Úgy tűnik, hogy a Porta hozsannázása, híveinek magasztalása a nemesebb, szebb emberi tulajdonságokat hozta elő bensőjéből. Ahogyan növekedett a hatalma, úgy vált egyre szerényebbé azokkal szemben, akik fölé növekedett és megbocsájtóvá régi haragosai és ellenségei iránt.

Lunemorte P>!

Nem hiányoztak e léhűtők közül a mágusok és szellemidézők sem, akiknek az „átkozott mesterkedésével a gyulafehérvári nagyobb palotában Hunyadi Jánosnak és más rég halott embereknek az árnyait megidéztette, és tőlük vállalkozásainak kimenetelét tudakolta".

104. oldal, Báthory Zsigmond udvaráról van szó

SteelCurtain>!

Az erdélyi nemesség többsége sajátos módon egyformán gyűlölte Mihait, Bocskait és Bastát, s legfeljebb arra hajlott, hogy felhasználja őket egymás ellen.
A mindhármuk ellen irányuló ellenszenv vagy gyűlölet fő oka az volt, hogy ők egyformán a törökellenes harc folytatása mellett voltak, s azt akarták, hogy abban Erdély is részt vegyen. Más kérdés, hogy bár ezekben megegyezett a nézetük, de a kivitelezést már korántsem egyformán látták. Basta birodalmi érdekeket képviselt, míg Bocskai és Mihai egy szövetségesi kapcsolatot, amelynek vezetésében Erdély, Havasalföld és Moldva egyenrangú félként vesz részt a küzdelemben, egyikük vagy másikuk vezetése alatt. Az csak természetes, hogy Mihai Bocskait, ő meg Mihait akarta „befeketíteni” a Habsburg-udvarban. Ennek a része volt a bihari nagyúr részéről is mindaz a vád, amit Mihaival és uralkodási módszereivel kapcsolatban Bastának, illetve a prágai Udvarnak írt. Az elfogulatlan vélemények nyomán ismertté vált tények birtokában az látszik valószínűnek, hogy Bocskai Mihai gyulafehérvári udvarában nem tapasztalhatott nagyobb mérvű törvénysértéseket, jogtiprásokat, mint amilyeneket Báthory Zsigmond uralkodása alatt átélt, sőt legtöbbjükhöz asszisztált is.
Az erdélyi rendek többsége a mielőbbi békét és a régi török vazallusi állapotba való visszakerülést akarta. A Bocskai által alkalmazott erőszakon túl ezért fogadta vissza 1598 nyarán Zsigmondot is, mert ezt várták tőle, akárcsak a rövid ideig uralkodó András fejedelemtől. Mindketten meg is kezdték a puhatolózást a Porta felé és ezt a folyamatot vágta ketté drasztikusan Mihai Viteazul erőszakos trónfoglalása. Ez a háború folytatását jelentette, emellett a székely szabadság visszaadása, amelynél Mihait elsősorban katonai szempontok vezérelték – veszélyeztette a székelyföldi előkelők gazdasági érdekeit is. „Tudtomra adták – írta Mihai Rudolfnak 1601 elején – ha a törökkel békét kötök, serényebben és hívebben fognak szolgálni nekem.” Amikor látták, hogy ez nem sikerül, „amíg én kormányzóm Erdélyt" arra törekedtek, hogy a török vazallusságot vállaló Báthory Zsigmondot hozzák vissza.”

Kapcsolódó szócikkek: 1598 · Báthory Zsigmond
SteelCurtain>!

Számos balkáni ország példája bizonyítja, hogy amennyiben a török elfoglalta volna a maradék Magyarországot, azonnal megszüntette volna Erdély „különleges státusát" is a birodalmon belül, s az egész középkori magyar állam a balkáni országok sorsára jut!

Kapcsolódó szócikkek: Erdély