!

Nagy Endre magyar

1877. február 5. (Nagyszőlős) – 1938. május 5. (Budapest)

NemFérfi
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_Endre_(író)

Könyvei 18

Nagy Endre: Egy város regénye
Nagy Endre: Egy város regénye / A kabaré regénye
Nagy Endre: Szerelmesek kalauza
Nagy Endre: A kabaré regénye
Nagy Endre: A kockás város
Nagy Endre: Öregek kalauza
Nagy Endre: A Geődhyek
Nagy Endre: Párizs 1913
Nagy Endre: Erdély fia
Nagy Endre: Kati kisasszony élettörténete

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A magyar próza klasszikusai · Ködlovagok · Százszorszép Könyvek · Tolnai Világlapja ajándéka · Modern Magyar Könyvtár

Szerkesztései 3

Nagy Endre (szerk.): A nagy háború anekdotakincse
Nagy Endre (szerk.): Csataképek
Nagy Endre (szerk.): Tábori levelek

Illusztrálásai 2

Nagy Endre: Várad – Pest – Párizs
Nagy Endre: Szeplőtlen asszony

Antológiák 11

Kőrössi P. József (szerk.): Szökés a halálból
Kőrössi P. József (szerk.): A szerelem lexikona
Csernai Zoltán (szerk.): Budapest nem felel
Kőrössi P. József (szerk.): Párizs, isten hozzád!
Száz magyarok könyvei I-X.
Háy János (szerk.): Mikor igyak, mikor ne?
Illés Endre (szerk.): Magyar elbeszélők – 20. század I-III.
Kenedi János (szerk.): Írók a moziban
Urbán László (szerk.): Lókötők
Modern Könyvtár V. – Magyar elbeszélők

Róla szóló könyvek 1

Bános Tibor: Nagy Endre

Népszerű idézetek

>!
tgorsy

; szegény [Ady] szeretett volna elmés szalonfi lenni, nem sejtette, hogy a világirodalom legnagyobb és legtragikusabb lírai költője lesz belőle

p.: 130

>!
tgorsy

…, mielőtt elindultunk volna, a redakcióban unott arccal – mintha csak a toalettjét végezte volna – egy csomó vért köpött a lavórba. [Krúdy] Könnyed eleganciával mondta, hogy ezt ő mindig csinálni szokta, mert beteg a tüdeje. Megsemmisülve, fojtott irigységgel néztem rá. Akkoriban ifjú költő számára a tüdőbaj az volt körülbelül, mint ma a Baumgarten-díj; nem nagy anyagi előny, de a költő autentikumának hivatalos elismerése. Egyszer Ady Endre is köpött vért, de aztán kiderült, hogy csak a fogából jött. No sebaj. Később behozta,

p.: 62 (Magvető, 1978

2 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Akkoriban az ifjú költő számára a tüdőbaj az volt körülbelül, mint ma a Baumgarten-díj; nem nagy anyagi előny, de a költői autentikumnak hivatalos elismerése. Egyszer Ady Endre is köpött vért, de aztán kiderült, hogy csak a fogából jött. No sebaj. Később behozta.

62. oldal

>!
tgorsy

A vajúdás nem mindig szülés. Esetleg csak hascsikarás.

p.: 233

2 hozzászólás
>!
Lorasys

Nem két összeillő pár szüli a szerelmet, hanem ellenkezőleg, a szerelem alakít át két embert, hogy egymást épp a tökéletlenségeivel egy egésszé forrassza össze. No most legalább tudod, hogy miért mondják a szerelmet mindenhatónak. Azért, mert meg tudja csinálni a csudát, hogy két ember elviselhetővé váljék egymás számára.

1. könyv, 13. fejezet

>!
Frank_Spielmann I

En France tout le monde est un peu de Gascogne. Viszont Magyarországon mindenki egy kicsit váradi. Akárkivel állj is szóba, öt perc múlva kiderül róla, hogy valami távoli vonatkozás mégiscsak Váradhoz fűzi.

22. oldal

2 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

„Majd mi megmutatjuk” – húszéves fiatalembernek ennél szebb programja nemlehet a jövőjére.

151. oldal

>!
tgorsy

Hazamentem, összecsomagoltam ruháimat … Vasúti szabadjegyem volt, néhány ezüstforint is akadt még a zsebemben. legalább két napig elélhetek majd belőle Pesten, aztán majd csak akad valami. Nagyon szomorú lenne, ha két nap alatt nem tudna elhelyezkedni egy fiatalember, aki dolgozni akar.

p.: 139

>!
tgorsy

… csak kétféle ember fajta van: úr és szolga. És a szolgák legbárgyúbb tévedése az, amikor azt hiszik, hogy buzgalommal, odaadással, alázattal kicsikarhatják uraik szeretetét. Az úr szeretni is csak az urat tudja;

p.:206

1 hozzászólás
>!
tgorsy

És ez a remekbe szabott, mintapéldánynak teremtett magyar ember zsidó volt. -eredetileg Münz Adolfnak hívták, és Hajdú megyéből származott. [ Boldizsár Andor, parasztszerepeket játszott. Tisztán tagolt, gyönyörűen zengő magyar beszéd volt ez, mintha Arany János lelke szólott volna benne (p..243)] Halála olyan stílusosan fejezte be életét, mint egy szép magyar vitézkötés. A világháborúban bevonult katonának, a szerb harctéren közelharcban szuronnyal átszúrták a mellét. Ebbe a sebébe halt bele a váradi katonakórházban.
Később mikor az ellenforradalom idején egy heccelődő újságban azt a tételt olvastam, hogy a zsidó akkor se tekinthető hősi halottnak, ha a harctéren esett el, megdöbbenve láttam, hogy az elfogultság és a vak gyűlölet micsoda sötét tévedésekbe tudja süllyeszteni az embert.

p.: 244