!

Nádas Péter magyar

Péter Nádas

1942. október 14. (Budapest) –

Tudástár · 2 kapcsolódó alkotó · 2 kapcsolódó könyv · 8 film

Nemférfi
Honlapnadas.irolap.hu
DIApim.hu/hu/dia/dia-tagjai/nadas-peter
Életrajz

Képek 11

Könyvei 51

Nádas Péter: Egy családregény vége
Nádas Péter: Párhuzamos történetek I-III.
Nádas Péter: A Biblia
Nádas Péter: Saját halál
Nádas Péter: Emlékiratok könyve
Nádas Péter: Világló részletek
Nádas Péter: Az élet sója
Nádas Péter: Rémtörténetek
Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről
Nádas Péter: Évkönyv

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Szépirodalmi Zsebkönyvtár Szépirodalmi · JAK-füzetek · Összegyűjtött esszék Jelenkor · Helikon Zsebkönyvek Helikon

Fordításai 1

Joachim Sartorius: Egykor voltak

Antológiák 29

Király Levente (szerk.): Nem kötelező – Kortársak és kimaradók – magyar próza
Hevesi Judit (szerk.): Most múlik
Bojtár Endre (szerk.): Esterházy Péter – Kertész Imre – Nádas Péter: Kalauz
Kardos György (szerk.): Rivalda 84-85
Ratzky Rita (szerk.): Szerelmes novellák
Hegedős Mária (szerk.): Körkép 87
Szilágyi Zsófia (szerk.): Huszadik századi magyar novellák
Kardos György (szerk.): Körkép 85
Vasy Géza (szerk.): A medveölő fia
Bazsányi Sándor (szerk.): Szivárványbaleset

Felolvasásai 1

Nádas Péter: Saját halál

Róla szóló könyvek 7

Vámos Miklós: Kedves kollégák I-II.
Balassa Péter: Nádas Péter
Margócsy István: Eleven hattyú
Markója Csilla: A mérleg nyelve
Bazsányi Sándor: „…testének temploma”
Bagi Zsolt: A körülírás
Molnár Gábor Tamás (szerk.): Egytucat

Kiemelt alkotóértékelések

olvasóbarát >!

Nádas Péter

Továbbképzés az olvasónak Nádas Péter olvasása. Témáit elemeli a valóság talajáról, szűri, desztillálja.


Népszerű idézetek

Kuszma P>!

Magyar vagyok, ennek azonban mások számára nincsen jelentősége. Nem így személyemnek. A személy mindig több, mint a nép, több, mint az ország, ám bármily nagy művésze legyen valaki a szónak, valamivel mégis kevesebbet tud, mint az anyanyelve.

122. oldal

22 hozzászólás
Kuszma P>!

Miként a lőport, a kérdéseket szigorúan szakmai okokból kell szárazon tartanom.

219. oldal, II. kötet

15 hozzászólás
Kuszma P>!

Valamikor a hetvenes évek közepén, amikor a börtönökben gyártott borítékok nem ragadtak többé, mert a börtönőrök a rabokkal összejátszva ellopták a szükséges ragasztót, arra a következtetésre jutottam, hogy a szocialista magyar állam megvalósította a saját legbensőbb politikai szándékait. A levéltitoktól a ragasztóig mindenki mindennek tulajdonosa lett, ugyanezek a tulajdonosok viszont nem tudták többé használatba venni a tulajdonukat, hiszen semmi sem volt többé rendeltetésszerűen használható. Így aztán minden hibás és használhatatlan tárgy lett a közös tulajdonuk.

126-127. oldal

11 hozzászólás
Kuszma P>!

Bizony le kéne írnom a Zalaegerszeg és Budapest között közlekedő gyorsvonat első osztályú kocsijának vécéjét belülről. Régen esedékes emberi, állampolgári és nem utolsósorban írói kötelezettségemnek tennék eleget ezzel.

124. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Budapest · Zalaegerszeg
Kuszma P>!

Békák messziről: mintha szél a villanydrótokon. Ez fordított hasonlat. Már nem a technikait hasonlítom a természetihez, hanem a természetit a technikaihoz. Városlakóknak magyarázok.

19. oldal

2 hozzászólás
Kuszma P>!

Ha ezekbe a rejtett családi manőverekbe és perpatvarokba belegondol az ember, akkor látja, hogy a szülők és a nagyszülők miként szövik bele gyerekeik életébe azokat a több évszázadon át hurcolt és ápolt lelki gubancokat, tudatlanságuk, téveszméik, gonoszságuk, félelmeik és rettegésük gubancait, amelyekbe maguk is belekeveredtek és szenvednek is tőle. E gubancok némelyikétől, a beláthatóktól, én ugyan később függetleníteni tudtam magam, úgymond feltörni a titkosítás egymásba épített kódjait és pecsétjeit, a kulturálist és a specifikusan családit mintegy elválasztani, de ebben nincs semmi felszabadító, ezzel együtt úgy gondolom, hogy az ember minden egyediségével, szabadságának zabolátlan ösztönével együtt is egy fizikai és szellemi tákolmány. Lázadozik, aztán első adandó alkalommal visszaomlik a családi hagyomány ölébe. Személyes szabadsága csupán egy második, a szociálistól független dimenzióban működik. Szociálisan szabályozott keretek között csupán tákolmányként számíthat némi önállóságra, illetve függetlenségi törekvéseinek szellemi és emocionális keretét éppen összetákoltságának egyediségéből nyeri. Az egyediség közel sem szabadság.

532. oldal

1 hozzászólás
n P>!

Ha van néhány dolog, amiről az ember nem beszélhet, akkor önkéntelenül adódik száz más dolog, amiről szintén nem beszél.

I.kötet 137.old.

n P>!

Fák és felhők az ember szemében épp elegendőek eseménynek.

546. oldal, II. kötet

1 hozzászólás
n P>!

Az ember élete minden pillanatában harmóniára törekszik. Azt hiszem, ezért is beszélnek oly sokat az emberek. Mintha a beszéd különböző formáival, vitával, veszekedéssel, vallomásokkal óhajtanák megteremteni az összhangot belső és külső világuk között. Pedig ez az összhang az egyszerű közlés segítségével nem teremthető meg. Az emberek azonban nem bíznak önmagukban, s mindent meg akarnak magyarázni, minden pillanatban rá akarják erőszakolni nézeteiket környezetükre, ami, ahelyett hogy közelebb vinné őket a megoldáshoz, vagy ha nem is a megoldáshoz, de legalább valamiféle pillanatnyi nyugalomhoz (ami rokon a biztonsággal), egyre jobban eltávolítja őket a harmóniától. Minden kiejtett szó újabb konfliktusokat szül, olyan ellentétek formájában, melyek ismét megoldásra szorulnak, s így a megoldásra váró ellentétek hosszú láncba állnak, tévutakra vezetnek, zsákutcába visznek.

142. oldal

tgorsy>!

… az ember fizikailag és lelkileg, egzisztenciálisan és morálisan felettébb törékeny lény.

168. oldal