!

Morvay Judit

KatalógusnévMorvay Judit

Könyvei 1

Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Néprajzi tanulmányok Akadémiai


Népszerű idézetek

TiaRengia I>!

A hűtlen asszonytól nem vált el a férje. Azzal, hogy a rajtakapott udvarlót a megcsalt férj elverte, utána pedig a feleségét is alaposan helybenhagyta, a hűtlenségi ügy tulajdonképpen le is zárult. Másfajta elintézést a megbotránkozó társadalom sem kívánt. Emlegetik, hogy egy ilyen elégtételszerzés hevületében a férj a csábítónak a fülét is leharapta: ettől kezdve rá is ragadt arra a csipkés filű név.

70-71. oldal

Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban A mátraaljai palóc asszony élete a múlt század második felében

3 hozzászólás
TiaRengia I>!

A piszokban hentergő gyerekek mosdatása, ruháinak, pilinkáinak állandó mosása, ruházásuk gondja még inkább megkeserítette az asszonyi életet, s eltompított minden anyai szeretetet…
Kicsinyeik halála nemigen verte le az anyákat, nem búsult miattuk a család sem. Különben is megszokták. “Megszokták, hogy a gyerekek rendre születnek és rendre pusztulnak.” „Régen örültek, ha meghalt a gyerek, mert arra még nem volt számítás a gazdaságban.”
Az anyának is csak a gondja csökkent ilyenkor. „Régen nem szerették úgy a gyereket. Sok volt, örültek, ha meghalt, maradt még elég. A szomszédunkban is volt egy asszony. Megfulladt a héthónapos lyánya, mert a fejel vége belement a szájába. Hazajött a gyűjtésből, csak szólt neki a komraajtóban: Szép lyányom! Szép lyányom! De a gyerek nem emelte a fejét. Az anya meg örült, neki kevesebb a baj. De azért éppen úgy elsiratták, mint a többit.” Egy öregasszony maga mesélte, hogy mikor odalett a hatodik szülötte, másnap fehér kendőt kötött örömében. „Örült az asszony, ha meghalt a gyereke. Lett másik!”

201-202. oldal

Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban A mátraaljai palóc asszony élete a múlt század második felében

Kapcsolódó szócikkek: anya · halál
TiaRengia I>!

A mátraalji magyar falvakban többféle jelentése van a család szónak. Jelenti csak magukat a gyermekeket. „Sok családja van” – mondták a sokgyermekes szülőkre. Néha család szóval jelölik magukat a családtagokat is. „Sok család közé mentem férjhez…” vagy mint az iménti idézetben: huszonnyolc család közt nevelkedtem”. És családnak nevezték az egy fedél alatt lakó rokonokat, bármennyien is voltak.

8-10. oldal

Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban A mátraaljai palóc asszony élete a múlt század második felében

Kapcsolódó szócikkek: család
TiaRengia I>!

Fél éve történt, hogy mikor Jakab Katyi néninek az igazolványát alá kellett írni, szépen aláírta a lánynevét, hogy Jakab Katalin. Mondta neki a rendőrnő, hogy maga már férjhezment, mama! A többiek nevettek. Az öregasszony csak ennyit mondott: mindig megvoltam elégedve a lyánykori nevemmel.

14. oldal

Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban A mátraaljai palóc asszony élete a múlt század második felében

julicsenge IP>!

Rossz anyós akadt bőven, de igazán rossz apósról nem tud senki.

142. oldal

Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban A mátraaljai palóc asszony élete a múlt század második felében

julicsenge IP>!

Mikor lakodalmán a menyecske anyósa mellé ült az új házban, még nem tudta, kit kapott benne: jószívű társat, kicsinyes zsarnokot, vagy közönyös idegent. Nem tudott semmit róla, de sorsán már amúgy sem változtathatott. Anyósa volt az, aki hétköznapjaiban és élete minden eseményénél egyaránt ott volt mellette.

144. oldal

Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban A mátraaljai palóc asszony élete a múlt század második felében

julicsenge IP>!

Kevés dolog tudja úgy megdöbbenteni az idősebb asszonyokat, mint amikor megkérdi tőlük valaki, hogy szerették-e a férjüket. Az egyik öregasszony hosszas gondolkodás után így válaszolt: „Megsirattam illő módon.”

148. oldal

Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban A mátraaljai palóc asszony élete a múlt század második felében

TiaRengia I>!

Itt születtek a gyerekek, itt szültek és itt haltak meg az asszonyok. Az egészen kicsi gyerekeket nem lehetett bevinni a házba, mert a férfiak nem tűrték a sírásukat. Télen is a jéghideg, fűtetlen kamrában feküdtek kis teknőikben a csecsemők, “ott dideregtek, kékre fagytak. Ha kidugta a gyerek a karját a dunyha alól, megpuffadt a hidegtől. Utána hajlítani sem tudta.” Amikor kibontották a pólyából, akkor sem vitték be a melegebb házba. A fürdetés volt az egyetlen alkalom, amikor – ha rövid időre
is – de melegen lehetett a csöppség. A nagyobb gyerekeknek külön fekvőhelyet állítottak fel a kamrában, ha volt elég hely hozzá. Ilyenkor aztán ketten, hárman is aludtak együtt.

102. oldal

Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban A mátraaljai palóc asszony élete a múlt század második felében

TiaRengia I>!

Mikor Bertám (Bertalan) legény volt, nem akartam elmenni a táncot megnézni … De aztán eljött értem a fiam meg a cimborái. Mikor ott leültem, egyből elvittek táncolni. A bandája mind el akart vinni. Ángyom, na gyüjjék, gyüjjék… De gondoltam, nem kapálózok én már. Hazajöttem. Harmincöt éves voltam már.

246. oldal

Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban A mátraaljai palóc asszony élete a múlt század második felében

TiaRengia I>!

A gazdán kívül vajmi kevés joga volt bárkinek is a nagycsaládban. Neki „ellent mondani semmiben nem lehetett, féltünk tőle, mint a tűztől”. Ha valamelyik fia szólni mert, rövid volt a válasz: “nekem a szarom ne parancsoljék!” A gazda kiadta annak az útját, aki nem engedelmeskedett. “Azt űzhette el, akit akart.” Akit kiutasított a családból, nem követelhette a vagyonrészét, „jó volt, ha kapott egy fejszét meg egy pár forintot”. „Nem volt hová menni, itt meg legalább volt mit enni. Inkább hallgattunk.” Ha a családtagok valami összeszólalkoztak egymással, az öreg csak egyet szólt, aztán már csend is lett: „nyavalya kutyái hallgassatok enyém házamban nem lehet veszekedni!”

17-18. oldal

Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban A mátraaljai palóc asszony élete a múlt század második felében