!

Móricz Zsigmond magyar

Zsigmond Móricz

1879. június 29. (Tiszacsécse) – 1942. szeptember 5. (Budapest)

Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Móricz_Zsigmond

Képek 5

Könyvei 174

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Móricz Zsigmond: Árvácska
Móricz Zsigmond: Rokonok
Móricz Zsigmond: Úri muri
Móricz Zsigmond: Hét krajcár
Móricz Zsigmond: Barbárok
Móricz Zsigmond: A török és a tehenek
Móricz Zsigmond: Pillangó
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött
Móricz Zsigmond: Iciri-piciri

Kapcsolódó sorozatok: Erdély-trilógia, Rózsa Sándor, Elbeszélések, Tanulmányok

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Helikon Zsebkönyvek, Európa Diákkönyvtár, Füveskönyvek, Osiris Klasszikusok, Életreszóló olvasmányok, Osiris Diákkönyvtár, Talentum diákkönyvtár, Európa Diákkönyvtár, Diákkönyvtár, Millenniumi Könyvtár, A magyar próza klasszikusai, Athenaeum 2 pengős regényei, Mókus Könyvek, Populart Füzetek, Gondolkodó Magyarok – sorozat, Pesti Napló könyvek, Kézirattár, Sorsok és életek, Zórád Ernő képregényei

Szerkesztései 2

Móricz Zsigmond (szerk.): Erdő-mező világa
Móricz Zsigmond (szerk.): Magvető – a magyar irodalom élő könyve

Antológiák 49

T. Aszódi Éva (szerk.): Második meséskönyvem
Kepes András (szerk.): Könyvjelző
Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
Kőrössi P. József (szerk.): Szökés a halálból
Szalai Lilla (szerk.): Karácsonyi mesék
Kőrössi P. József (szerk.): A szerelem lexikona
Lovász Andrea (szerk.): Válogatós
Kormos István (szerk.): Testvérország
Peiker Éva (szerk.): Útra kelni
Veress István (szerk.): A macska ezer arca

Róla szóló könyvek 12

Kiss Tamás: Így élt Móricz Zsigmond
H. Szabó Gyula (szerk.): Móricz Zsigmond közöttünk
Oleg Rosszijanov: „A világ ujraépül…”
Lukács György: Magyar irodalom – Magyar kultúra
Sipos Lajos: Modernitások, alkotók, párbeszédek
Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Hamar Péter (szerk.): Móricz Zsigmond
Serfőző Simon (szerk.): Móricz Zsigmond nyomában Zagyvarékason
Nagy Péter: Drámai arcélek
Szabó B. István (szerk.): A Magvető nyomában

Népszerű alkotóértékelések

>!
Flajmer 

Móricz Zsigmond

Olyan időtállóan, olyan csontvelőig hatolóan nagy társadalomkritikát ír le mint senki más a magyar irodalomban. Regényei, novellái a mai korban is helytállóak, ami jó a magyar irodalomnak viszont egy fekete foltja a magyar társadalomnak, hogy majd' 100 év alatt alig-alig változott valami. Az egyik legnagyobb írónk.

>!
cukkini

Móricz Zsigmond

Az eddig olvasottak alapján, Móricz talán magyar írók közül az egyik legjobb, legalábbis szerintem. A Barbárok novellát olvasva fogant meg bennem az a gondolat, ha ma is élne talán az egyik legjobb krimi producer lenne. És azok elég ütűs filmek lennének. Tetszett Móricznak ez az oldala is. Ahogy az Árvácskában is a keserű valóságot mutatja be.
Viszont van egy másik oldala is amit (olvasottak alapján) az Úri muriban mutat meg.
A Légy jó mindhalálig után ezt olvastam tőle azt hiszem. Ez számomra egy meghatározó műve.


Népszerű idézetek

>!
sztimi53 P

– Hát bor terem itt?
– Terem, kérem alássan.
– Jó bor terem?
– Jó bor, kérem alássan.
– Sok terem?
– Sok, kérem alássan.
– Eláll-e?
– Azt még nem próbáltuk, kérem alássan.

48. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bor
2 hozzászólás
>!
krlany I+SMP

A török és a tehenek

Volt egy török, Mehemed,
sose látott tehenet.
Nem is tudta Mehemed
milyenek a tehenek.

Egyszer aztán Mehemed
lát egy csomó tehenet.
Csudálkozik Mehemed,
„Ilyenek a tehenek?”

Én vagyok a Mehemed,
Mi vagyunk a tehenek.
Számlálgatja Mehemed,
Hány félék a tehenek.

Meg is számol Mehemed
három féle tehenet:
fehéret, feketét, tarkát,
Meg ne fogd a tehén farkát!

Nem tudta ezt Mehemed,
S felrúgták a tehenek!

Kapcsolódó szócikkek: tehén
13 hozzászólás
>!
Tíci SP

Ha a kisbabát franciául tanítják, francia lesz, ha angolul, angol lesz, ha négerül, néger lesz, ha iskolába járatják, egyetemi tanár lesz, ha nem, akkor faluvégi csordás lesz: hát akkor mire olyan büszke egyik ember a másik felett.

238. oldal (Európa, 1992)

>!
Tíci SP

Nincs itten semmi baj ebben az országban: csak a politika…

209. oldal (Európa, 1992)

Kapcsolódó szócikkek: politika
>!
Frank_Spielmann I

– Tudod, milyen rohadt, ronda alakok vagyunk?
– Mit csináljunk? Férfiak vagyunk.

Második rész, 5

27 hozzászólás
>!
fülcimpa P

A magyar ember meg van róla győződve, hogy jó feleségtartó, viszont már az iskolában arra tanítottak bennünket, hogy az ősmagyarok egynejűségben éltek, s a feleség egyenrangú volt az urával. Hát én láttam, hogy másfajta népek hogy tartják a feleségüket. A német úgy tartja, mint egy háztartási hivatalnokot. A zsidó úgy, mint egy háremhölgyet, de egy emancipált háremhölgyet. Az olasz, mint egy rabot. Bezárja a házba, s féltékeny, s egy életen át nem szűnik meg vad ellenőrzés alatt tartani. De a magyar embernél az asszonynak a legbizonytalanabb a pozíciója, mert a magyar asszonynak úrnak is kell lenni, rabszolgának is, műveltnek is, butának is. Istennőnek is, ringyójának is, mert a magyar úr úgy néz a feleségére, mint felsőbbrendű lényre, akit sikerült neki leigázni.

205. oldal

25 hozzászólás
>!
fülcimpa P

Akkor látszik meg, milyen gazdasszony valaki, ha váratlan vendégei jönnek.

85. oldal Móra, Bp. 1978

8 hozzászólás
>!
Cicu

Ó, ravaszok ezek… Politikusok, tudják, hogy kell az embernek letörni a reményeit…

29. oldal

3 hozzászólás
>!
fülcimpa P

– Szerette?
– Avvót a baj.
– Mír?
– Mer akit szeret az ember, annak mindent megbocsát.

67. oldal Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979