

Montesquieu francia
1689. január 18. (La Brède, Franciaország) – 1755. február 10. (Párizs)
Tudástár · 14 kapcsolódó alkotó
Teljes név | Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója |
---|---|
Nem | férfi |
@http://hu.wikipedia.org/wiki/Montesquieu |
Könyvei 11
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Sapientia Humana Osiris · Téka Kriterion · A világirodalom klasszikusai · Lektúra könyvek Kriterion · Filozófiai kiskönyvtár Európa · Rezonőr L'Harmattan · Filozófia mesterei Kossuth · Klasszikus írások · Olcsó könyvtár Franklin-Társulat · Officina Könyvtár Officina
Antológiák 7
Róla szóló könyvek 2
Népszerű idézetek




Aki olvasni szeret, az az unalom óráit, amelyek elkerülhetetlenek életünkben, gyönyörűséges órákra cseréli fel.
187. oldal, Első rész - Montesquieu (Magvető, 1990) · Montesquieu
Gábor György (szerk.): Gondolatok könyve 87% Az aforizma francia mesterei




Elismerem, a történelem tele van vallásháborúkkal; de vigyázzunk: nem a vallások sokfélesége okozta a háborúkat, hanem a magát uralkodónak tartó vallás türelmetlensége.
…
… ez az a részegség, melynek terjedését úgy kell tekintenünk mint az emberi értelem teljes napfogyatkozását.
199. oldal (Európa, 1981)




Félénkségem volt életem nagy csapása; elhomályosította az érzékeimet, megakasztotta a nyelvemet, elködösítette a gondolataimat, szétzilálta a szókészségemet. De gátlásaim inkább az ostoba, mint okos emberek társaságában jelentkeztek. Feltételeztem, hogy az okosak megértenek; ebből önbizalmat merítek.
14. oldal, Önmagáról (Officina, 1943)




Ki merjem mondani? Egy becstelen miniszter nem azzal okozza a legnagyobb kárt, hogy rossz szolgálatot tesz uralkodójának és tönkreteszi népét; van valami, ami szerintem ezerszerte veszedelmesebb ennél: az, hogy rossz példát mutat.
Tudod, mily sokáig utazgattam Indiában. Ismertem ott egy természete szerint nemes lelkű nemzetet, melyet a legelső alattvalótól a legutolsóig egyetlen szempillantás alatt megrontott egy miniszter rossz példája; láttam amint egy nép, melynek szemében a tisztesség, nagylelkűség, nyíltság és jóhiszeműség természetes dolog volt, egyik napról a másikra a világ alja népe lett; láttam, amint a baj elharapódzik, s a legegészségesebb tagokat sem kíméli meg; láttam, amint a legderekabb emberek méltatlan üzelmekre adják magukat, és sorra sértik meg az igazságosság elemi törvényeit, azzal az ürüggyel, hogy az ő igazságukat is sérelem érte.
Gyalázatos törvényekre hivatkoztak hitvány gaztetteik fedezésére, s a galádságot a basáskodást szükségszerűségnek nevezték ki….
…
Lehet-e nagyobb bűn, mint azé a miniszteré, aki egy egész nemzet erkölcsét rontja meg, a legnemesebb lelkeket is elzülleszti…
Mit szól majd az utókor, ha pirulnia kell apái miatt?
p.: 353-355 (Európa, 1981)