Tudástár

Molnár V. József (Marcali, 1930. március 17. – Budapest, 2022. február 21.) Magyar Örökség díjas „néplélektan-kutató”, néprajzkutató, grafikusművész, 1956-os szabadságharcos, a Történelmi Vitézi Rend tagja.

Életútja

A Somogy vármegyei Marcaliban született kispolgári családba. Édesapja, Molnár József, egy fakitermelő cégnél volt munkavezető. 1944-ben az oroszok elhurcolták málenkij robotra, ahonnan sosem tért vissza. Ezt követően a család az édesanyával és a gyermekekkel a nagyszülőkhöz költözött a Vas megyei Pankaszra. Itt ismerkedett meg a későbbi néprajz-kutató a falusi gyógyító emberekkel és a paraszti életformával. Már 7-8 éves korában is a kanászok, pásztorok közé járt, hogy tanuljon tőlük. Édesapját több mint 30 évig várták haza. Jóval később tudták meg, hogy Temesváron a hadifogolytáborban vérhas ütött ki, amit helyben nem tudtak gyógyítani. Édesapjáról pedig a legutolsó hír Temesvárról jött.

Később Marcaliba visszatérve az ifjú Molnár József lett a családfenntartó. A Vitéz Kovácsffy Arnold nyugalmazott katonatiszt tulajdonában lévő nyomdában volt tanonc, e mellett mindenféle ház körüli alkalmi munkát elvállalt. Kacsákat etetett, kapált, szüretelt, könyvesboltban takarított. Kovácsffyné, aki a herceg Esterházyaknál volt korábban nevelő, próbált segíteni Molnár Józsefen. Tőle kapott először „igazi” könyveket – ugyanis addig csak ponyva irodalmat olvasott. Meghatározó élménye volt, mikor elolvasta Az ember tragédiáját. Erről így ír:

1956-os szerepe

1956 őszén újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. Október 22-én este még – mit sem sejtve a másnapi eseményekről – az ELTE színháztermében megalakították a Március 15-e Kört, aminek – diák létére, két egyetemi tanár mellé – beválasztottak a vezetőségébe. Tudták, hogy a Műegyetemen is összejöttek a diákok, és ők 16 pontban már a követeléseiket is megfogalmazták, így fölvettük velük a kapcsolatot még aznap éjszaka, és másnapra szolidaritási gyűlést hirdettek a lengyel szabadság támogatására a Bem térre. A Rádió ostromában már nem vett rész, ugyanis az egyetem másnak megjelenő lapjának, az Egyetemi Ifjúságnak meg akarta írni az addigi eseményeket, amit elkészülve azonban egy környékbeli razzia hallatára megevett. Közben a Március 15-e Kör a műegyetemiekkel egyesülve Egyetemi Forradalmi Diákbizottsággá alakult, amelynek szintén az egyik vezetője lett.

A forradalom leverése után elszegődött az illegálisan működő Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által kiadott Október huszonharmadika című laphoz, ahol író-szerkesztő és terjesztő is volt. Ezért 1957. január 23-án elfogták és később 3 év börtönre ítélték, amelyből 1 évet magánzárkában töltött. Az itteni idő alatt eszmélt rá, hogy a természetes műveltségben egy-egy rajz a valóságnak összetett rétegeit idézi meg, annak gyakorlatát itt fedezte fel. A kép mágiájával is ekkor ismerkedett meg: a kép e szerint nem dísz, nem azért van, hogy az ember környezetét elviselhetőbbé vagy kellemessé, esztétikussá tegye.

Szabadulása után nem folytathatta tanulmányait. Nyomdászként helyezkedett el az egyetem tanszékének titkárnője segítségével. Itt belekerülhetett a művészeti életbe. Avantgárd festőként kiállításai is voltak, miközben a néprajzot is művelhette. Majd megnősült, és megszületett kislánya is. Azzal azonban, ami igazán érdekelte, csak a rendszerváltás után foglalkozhatott szabadon. Hintalan László néprajzossal már 1989-ben megalapították az Örökség Népfőiskolát, majd 1996-ban a Magyar Hagyományőrző Műhely szabadegyetemet. A tanítással párhuzamosan, 1999-ben végzett a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetemén, ahol még ugyanabban az esztendőben doktorrá avatták. 86. életévén túl is sok előadást tartott doktori disszertációja témájáról, az ősképeknek a saját elképzelése szerinti világáról.

Életében nagy fordulót jelentett, mikor alaposabban megismerkedett az őskori ember barlangi művészetével. Ekkor kezdte kidolgozni ősképekről szóló elméleteit. Ezt a formavilágot és a lényegét adó tartalmat nevezte el „szerves műveltségnek” vagy „természetes műveltségnek”.

Avantgárd művészként

Molnár V. József Csáji Attila festő, a progresszív avantgárd csoport egyik vezéralakjának barátjaként megismerkedett Pauer Gyulával, Papp Oszkárral és Csutoros Sándor szobrászművésszel. 1970-ben nyílt élete első önálló kiállítása a József Attila Művelődési központban. Az első igazán jelentős avantgárd kiállítása az R-Klubban volt. A nemzeti avantgárd (köztük Molnár V. Józseffel) és a kozmopolita irányzat képviselői (többek között Erdély Miklós, Bak Imre, Hencze Tamás) egyaránt részt vettek ezen a rendezvényen, ahova Aczél György is elment. „Aczél ott rögtön tudta, hogy neki mi a teendője, hogy ezekből az avantgarde törekvésekből mindazt, ami nagyon közel van a politikához, vagy a puszta dekorativitáshoz, azt az államnak támogatnia kell, a többit pedig szépen háttérbe szorítani, megszüntetni...”

2012-ben megkapta a Magyar Örökség díjat.

Munkássága

Olyan emberek segítették elméletei kidolgozásában, mint Nagy Dénes elméleti matematikus, Lugosi György vegyészmérnök, Váci Pál mérnök, Pap Gábor művészettörténész. Molnár V. József szerint a hagyomány egyetlen célja a hagyomány folytatása. Hintalan Lászlóval és Pap Gáborral létrehozta az Örökség Népfőiskolát. A Kárpát-medencét járva a magyar hagyomány műveit népszerűsítő rádiósorozatokat, előadásokat tart.

Az Ég és föld ölelésében, A Nap arca és az Újraszülető világ c. könyveiben gyerekrajzokat elemez. A Kalendárium c. könyvéből megismerhetők az adott napnak az évszakhoz, a paraszti élethez vagy éppen a valláshoz köthető hagyományai. A könyv a naptári évet kétszeresen osztja fel: az állatövi jegyek és a naptári hónapok szerint is. Ezzel megismerhetővé válik a hagyományos népi kultúrában élő ember életének és az évszakok körforgásának kapcsolata, vagyis hogy a klasszikus paraszti világban az ember szinte együtt lélegzett a természettel, az évszakok változásával, azaz a Nappal, annak útjával, „forgásával”.

Pap Gábor ösztönzésére dolgozta ki elméleteit, melyet a Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere című munkájában adott közre.

A katolikus egyház álláspontja Molnár V. Józseffel kapcsolatban

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a magyar katolikus egyház nevében, a 2009. szeptember 20-án kelt körlevelében elítélt egyes, újpogánynak és ősmagyar szinkretizmusnak minősülő, keresztényellenes és történelemhamisító nézeteket: „...a különböző vallási elemeket keverő ún. „ősmagyar szinkretizmus“. [...] kereszténynek tűnő vallási nyelvezetet használ és könnyen megtévesztheti még a vallásukat gyakorló hívőket is. Ezek közé tartoznak a Jézusról és Szűz Máriáról szóló tudománytalan állítások. Ilyenek pl. a „Jézus, pártus herceg“-elmélet, vagy a táltosok, a sámánok és a pogány ősmagyar vallás egyéb valós vagy vélt elemeinek újraélesztése. Olykor még a legnemesebb hagyományőrző mozgalmakat is felhasználják arra, hogy a pogányságot népszerűsítsék.”. Bár a körlevél nem nevesített senkit, megjelenését követően Ablonczy Bálint a témával foglalkozó cikkében a „szubkultúra top5” szerzői között említette meg Molnár V. Józsefet, mint ilyen, a katolikus felfogás szerint keresztényellenes és történelemhamisító nézetek képviselőjét.

Elismerései

• Történelmi Vitézi Rend tagja (2009)
• Magyar Örökség díj (2012)
• A Magyar Kultúra Lovagja (2016)
• Budapest XVI. kerület díszpolgára (2016)
• A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíja (2018)

Művei

• A nap arca. A gyermekrajzok üzenete; Petőfi Művelődési Központ, Gödöllő, 1990 (Örökség könyvek)
• Az emberélet fordulói; Melius Alapítvány, Pécs, 1991
• Tanulmányok az esztendő körének rítusrendszeréhez; Melius Alapítvány, Pécs, 1992 (Régi Gyógyítás Műhely)
• Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere; Örökség Alapítvány, Bp., 1996 (Örökség könyvek)
• Egész-ség; Melius Alapítvány, Pécs, 1995
• Ég és föld ölelésében: Tanulmányok a gyermekvilágról. Örökség könyvműhely, 1998
• Kalendárium: Az esztendő körének szokásrendszere. Örökség Könyvműhely, 1998
• Idvezlégy, kegyelmes Szent László kerály, Magyarországnak édes oltalma. Örökség könyvműhely, 1999
• Hétboldogasszony: Főnix Könyvműhely "Múltat s Jövendőt" Közművelődési Egyesület, Debrecen, 2001
• Újraszülető világ: A kisgyermek rajzos üzenete. Örökség Könyvműhely, 2009
• Valaki bennem tovább él... Molnár V. József élete és hitvallása Tóth Péter Pál portréfilmje alapján. Ős-Kép Kiadó, 2010
• Az emberélet szentsége. Főnix Könyvműhely, "Múltat s Jövendőt" Közművelődési Egyesület, Debrecen, 2011
• Örökség: Válogatott tanulmányok 1994–2011. Ős-Kép Kiadó, 2011
• Világ – virág: A természetes műveltség alapjelei, és azok rendszere. Ős-Kép Kiadó, 2013
• Örökség. Válogatott tanulmányok, 1994–2011; 2. bőv. kiad.; Ős-kép, Bp., 2013
• A magyar lélek képe. Az emberi élet fordulói néphagyományunkban; Hun-idea, Bp., 2014 (Magyarságtudományi füzetek)
• A nap arca. A gyermekrajzok üzenete; Ős Kép, Bp., 2014
• Hétboldogasszony; Két Hollós, Bp., 2015 (Hazatalálás füzetek)
• "Nem én segítök..." Adalékok az "eszköztelen" népi gyógyításhoz; Két Hollós, Bp., 2017 (Hazatalálás füzetek)
• Kerek istenfája. Az esztendő körének szokásrendszere; jav., bőv. kiad.; Ős-Kép, Bp., 2018

További információk

• Molnár V József rajongói oldal a Facebookon