!

Miskolczy Ambrus

Ambrus Miskolczy

Tudástár · 7 kapcsolódó alkotó

Nemférfi

Könyvei 27

Miskolczy Ambrus: „A Führer olvas”
Miskolczy Ambrus: Cioran hosszú kamaszkora
Trócsányi Zsolt – Miskolczy Ambrus: A fanariótáktól a Hohenzollernekig
Miskolczy Ambrus: A modern magyar demokratikus kultúra „eredeti jellegzetességeiről”, 1790–1849
Miskolczy Ambrus: Szellem és nemzet
Miskolczy Ambrus: Lélek és titok
Miskolczy Ambrus: A bolygó zsidó Bécsben
Miskolczy Ambrus: Széchényi Ferenc a szabadkőművesség erénykultuszától a katolikus megújulásig
Miskolczy Ambrus: Román nemzetgyűlés Gyulafehérvárott 1918. december 1.
Miskolczy Ambrus: „Tiszta forrás” felé…

Kapcsolódó sorozatok: Kisebbségkutatás könyvek · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Értekezések a történeti tudományok köréből Akadémiai

Szerkesztései 3

Miskolczy Ambrus (szerk.): Felvilágosodás és babonaság
Ábrahám Barna – Kulcsár Beáta – Miskolczy Ambrus – Nagy Levente (szerk.): Közösség, egylet, nemzet
Miskolczy Ambrus – Nagy Levente – Vincze Ferenc (szerk.): Kulturális transzferek

Antológiák 1

Hagyomány, közösség, művelődés

Népszerű idézetek

pável>!

II. Lipót valamiféle alkotmányos abszolutizmust úgy, ahogy – a társadalmi, felekezeti és nemzeti ellentétek szításával és manipulálásával – rövid időre meg is valósított, előtte Toscanában tanulta ki az uralkodói mesterséget és mesterkedést. Tartománya számára jó alkotmánytervet készített, de József nem engedte meg, hogy életbe léptesse. Lipót, a toscanai herceg, nem véletlenül tartotta bátyját még trónra lépése előtt őrültnek, miután elolvasta, hogy ez >,Almodozások< című politikai hitvallásában államrezonná emelte az arisztokrácia megalázását és elszegényítését. Mária Terézia is olykor meg akarta fosztani fiát az utódlástól. És talán meg is tette volna, ha minimális román tudással rendelkezik, mert akkor megértette volna, hogy fia neki, az anyának kortársainkat jellemző nemes egyszerűséggel szemébe vágta, hogy >Fututz Muma ta!< (b… meg anyádat!). Kár, hogy a jelen lévő és románul is tudó Brukenthal Sámuel, tartományi kancellár – hiába kérte az uralkodónő – nem fordította le a császár mondását, hanem annak kijelentésével vágta ki magát, magyarázza meg Őfelsége azt, amit mondott. Nem véletlen, hogy Kazinczy Ferenc, aki a nyilvánosságnak szánt írásaiban magasztalta a császárt, magának viszont lejegyezte, hogy >a József felvilágosodottsága hadnagyocskai felvilágosodás volt, s igen gyakran csak pajzánság.< Valójában önmegsemmisítő önkényuralom, reformdiktatúra és annak paródiája, a császár pedig Nagy Frigyes karikatúrája.

14-15. oldal

pável>!

Metternich (…) az államkancellár minden nagy önjellemző megnyilvánulása dialektikus, egyszerre vallott elvhűségről és engedményre való készségről, és miközben hívő katolikusnak nevezte magát, gyakorlati politikusnak is. (Bennfentes besúgó szerint a magát katolikusnak valló államférfi Jézus csodáiban sem hitt.)

76. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Metternich
pável>!

1809-10-ben nem várt fordulatok követték egymást. Napóleon megverte Ferenc császár hadseregét, majd feleségül vette a lányát. Metternich, aki időközben az Államkancellária élére került, élni akart az alkalommal és 1811-ben a magyar alkotmányt fel akarta függesztetni a birodalmi centralizáció érdekében. Gentz már olyasmiket mondott, hogy minden reform előfeltétele Magyarország meghódítása. Ebben a puskaporos levegőben még József nádor maga is attól félt, hogy esetleg nála is házkutatást tartanak, és elővigyázatosságból levelezését János főhercegnek adta át.

49. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1811 · József nádor (1776-1847) · Metternich
Amalaschwinta P>!

Hitlernek volt olvasási technikája. 1942 márciusában arról fecsegett asztaltársaságának, hogy “mindig először a könyv végét nézi meg, majd a közepén olvas bele néhány helyen, és csak ha pozitív benyomásra tett szert, dolgozza fel az egész könyvet”.

Miskolczy Ambrus: „A Führer olvas” Tallózás Hitler könyvtárában

1 hozzászólás
pável>!

Ki ne látta volna, hogy a forradalom mechanikája nem ismer kegyelmet? Ki nézte volna ki abból a Robespierre-ből, aki még ügyvédként elájult egy halálos ítélet hallatán, és most miközben szolid kispolgárként jelenik meg abban a forradalmi világban, amelyben illett koszosnak lenni, áldását adja Guillotine doktor találmányára?

35. oldal

Kapcsolódó szócikkek: guillotine · Jean-Jacques Rousseau
pável>!

Kazinczy … irodalmunk „szent öregje” Fra Diavolónak is nevezte Széchényit, és nemcsak szenteskedést hányt a szemére, hanem azt is, hogy míg bécsi szegényekkel jótékonykodik, a hazaiakat pedig elhanyagolja, csak hiúságból alapított könyvtárat (…)

7. oldal

TLD I>!

A francia vagy francia vonatkozású könyvek dedikációi más szempontból is érdekesek, mindenesetre különböznek a szokásos lapos német tiszteletadásoktól és cirkalmas, kultikus magasztalásoktól. Olykor szinte ironikusak (ha a mű tartalma homlokegyenest ellenkezik a Führer eszméivel), olykor holmi szómágiával próbálják elhitetni Hitlerről, hogy ő alapjában jó ember lehet(ne). Ilyen például Maia Charpentier vegetáriánus szakácskönyve, amelynek ajánlása a következő:

„A birodalmi kancellárnak, Hitler úrnak, a vegetáriánusnak, tehát: a béke emberének, egy jó francia nőtől, aki Egyetemes Békét kíván, amely az emberi haladás egyetlen feltétele.”

Ezt a könyvet fel sem vágták.

76.

Miskolczy Ambrus: „A Führer olvas” Tallózás Hitler könyvtárában

kaporszakall>!

Ő maga viszont menekülni akart a román világból. Sikerült is szerezni egy párizsi ösztöndíjat, novemberben távozott. Utolsó könyvében felidézte azt, hogy 1937 tavaszán a nagyszebeni idegklinika udvarán találkozott egy beteggel, akivel elbeszélgetett, és aki közölte vele, hogy megéri bolondnak lenni, mert itt biztonságban van, nemsokára jön a háború, és internáltassa ő is magát. Később Ciorant biztosították arról, hogy beszélgetőtársa valóban elmebeteg, csakhogy „senki sem adott nekem okosabb tanácsot”.

139. oldal (A "vallásos válság" és a nacionalizmus ópiuma)

Miskolczy Ambrus: Cioran hosszú kamaszkora avagy mi legyen a fasiszta múlttal?

pável>!

Talleyand-nak nem is tetszett a magyar függetlenség ötlete, mert már 1805-ben attól tartott, hogy a független Magyarország orosz szövetséget választ.

50-51. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1805 · Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord
pável>!

Zichy Károly, aki az udvari kamara elnöki tisztjéig vitte, úgy jellemezte az akadémialapító reformert, hogy >olyan, mint az apja, állhatatlan, túl sok ideája van, etc.< (Igaz, a sztárdiplomata Friedrich Gentz még nem látott olyan embert, aki úgy utálta volna a könyvet és a kultúrát, mint Zichy.)

10. oldal