!

Miskolczi Miklós magyar

KatalógusnévMiskolczi Miklós

Könyvei 22

Miskolczi Miklós – Szabó György: Nyolc évszak
Miskolczi Miklós: Színlelni boldog szeretőt
Miskolczi Miklós: Színlelni boldog szeretőt / Hazudni boldog hitvest
Miskolczi Miklós: Hazudni boldog hitvest
Miskolczi Miklós: M. M. szeretői
Miskolczi Miklós: Mindenki mással csinálja – és egyéb írások
Miskolczi Miklós: Város lesz, csakazértis…
Miskolczi Miklós: Harangoznak
Miskolczi Miklós: Elvtársaim ingben, glóriában
Miskolczi Miklós: Gurábli

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magyarország felfedezése · Gyorsuló idő Magvető

Szerkesztései 5

Miskolczi Miklós (szerk.): Tavasz 68
Miskolczi Miklós (szerk.): Tavasz 67
Miskolczi Miklós (szerk.): Tavasz ’74
Miskolczi Miklós (szerk.): Tavasz ’71
Miskolczi Miklós (szerk.): Mi, dunaújvárosiak

Antológiák 3

Pelle János (szerk.): Írószemmel 1980
Pelle János (szerk.): Írószemmel 1979
Remete Ibolya (szerk.): Írószemmel 1976

Népszerű idézetek

regulat>!

Köztudott, hogy a kitüntetést nem megérdemlik, hanem adják…

187. oldal - Kitüntetés

Carmilla >!

    A hatalom cinikussága hihetetlen.
    A diktatúra bármit megengedhetett magának.

200. oldal, Bodó Barna: Szenvedő Temesvár (RMSz, 1990)

Kapcsolódó szócikkek: diktatúra · hatalom
regulat>!

E könyv írása közben baráti „min dolgozol?” kérdésre válaszolva azt mondtam, hogy a házasságban élők külső kapcsolatairól írok. Látva az értetlenséget, majdnem mindig hozzá kellett tenni: a félreb…ról. Így már értette mindenki.

49. oldal

9 hozzászólás
dokijano>!

    Gyakran jöttek, mert a város közel feküdt egy állami protokoll vadászterülethez. Olyan közel, hogy eleinte innen toboroztak politikailag megbízható hajtókat is. Egészen addig, amíg egy arab sejk félre nem értette a tolmácsot. Történt, hogy ötös söréttel átlőtte a hajtóvá avanzsált városi NEB-elnök fülét. Védekezésében előadta, hogy mindeddig abban a hitben volt, hogy hajtóvadászaton van.
    – Nyúlvadászat az, ahol nyúlra, vaddisznóvadászat az, ahol vaddisznóra, hajtóvadászat az, ahol hajtókra lőnek. Vagy rosszul tudnám? – kérdezte meglehetősen arrogáns hangon.
    Elég hosszan tartott, amíg tisztázták vele, hogy ez a Magyar Népköztársaság és nem Libanon.

(Képes 7, 1989)

4 hozzászólás
dokijano>!

    Az idő szerint a legalacsonyabb beosztású hivatásos forradalmár is tudta, hogy tömegeket csak munkaidőben, vagy közvetlenül a munkaidő befejezése után lehet mozgósítani. Ezt hívták mozgalmi tapasztalatnak, […]

(Képes 7, 1989)

regulat>!

Az orvostudomány által meghosszabbított élet túlér az aktív életkoron, és ez az egyén számára pszichés, a társadalom számára pedig szociális tehertétel.

[1984]

232. oldal - A téma elé térdepelve

Ninácska P>!

– Emlékszik, Miklós, eleinte víz sem volt – mondja az egyik szomszédasszony.
    Persze, hogy emlékszem. Az udvar szélén az építkezésből visszamaradt budiba kellett járni. Az egész háznak. Ha meggondolom, hogy háromszázkét lakás van az épületben, s hogy a budiikról az ajtót már az első nap lelopták és eltüzelték, akkor nem tudok mást, csak derülni – huszonhárom év után. No, de akkor!

Az úr sztálinvárosi?

Ninácska P>!

[…] az ötvenes évek végére hazatakarodott innen mindenki, akinek volt hová hazamennie. egyre-másra hallom, hogy ez is, az is hazaköltözött, ki Pécsre, ki Szegedre, ki Dorozsmára, ki Kunszentmiklósra. Mások meg a környéken cserélik ki falusi házra lakásukat, és elnézően mosolyognak, ha a Vasmű úton találkozunk: hát maga még nem szabadult innen?

Az úr sztálinvárosi?

Ninácska P>!

Eddig senki sem vállalta átfesteni az ötvenes évek rózsaszín legendáját: megmondani, hogy a híreszteléssel ellentétben a mai Dunaújvárost elsősorban nem a hajdani zászlólengetők, nem a korabeli Magyarország társadalmi elitje: öntudatos munkások, parasztok, elkötelezett, rangos értelmiségiek népesítették be. Akik nótaszóval és zászlóval érkeztek, mihamar el is iszkoltak innen. S persze itthagyták a zászlót.

Az úr sztálinvárosi?

Kapcsolódó szócikkek: Dunaújváros