Milena Agus olasz szárd
1959 (Genova, Olaszország) –
Katalógusnév | Agus, Milena |
---|---|
Nem | nő |
Könyvei 5
Népszerű idézetek
Vágyakozni az elérhetetlen után szomorú, de egy kicsit boldog dolog is.
79. oldal
Anyám időtlen idők óta csendben szerette az apámat és mindenestől tetszett neki még az is hogy úgy verte a zongorát és mindig fordítva viselte a pulóverét az eleje volt hátul és sosem tudta milyen évszak van és nyári trikóban járt amíg össze nem szedett egy alapos hörghurutot és bolondnak tartották és hiába volt nagyon jóképű a lányok az ilyen dolgok miatt nem akartak szóba állni vele és főleg azért mert az effajta őrültség akkoriban még nem számított divatosnak ahogy a klasszikus zene sem amiben nem akadt vetélytársa. Az anyám pedig tűzbe ment volna érte.
37-38. oldal
Elébe toppanni és azt mondani: „Itt vagyok. Én vagyok az az élet, amelyet élhettél volna, de mégsem tetted.”
77. oldal
Anyám úgy gondolja, hogy minden családban kell lennie valakinek, aki magára veszi a káosz terhét, mert az élet így, a kettő közötti egyensúllyal lett kitalálva, máskülönben a világ mozdulatlanná dermed és megáll.
87. oldal
A Reduce azt bizonygatta neki, hogy a férje a szerencse fia, és egy cseppet sem szerencsétlen, ahogyan ő állítja, hiszen a sors nem egy szegény bolondot vetett az útjába, hanem egy olyan asszonyt, akit a jóisten akkor teremtett, amikor belefásult az átlagos nők sorozatgyártásába és előjött az alkotói vénája […].
48. oldal
– Szóval maga pipázik. Soha senkit sem láttam még pipázni.
És csendben maradtak. Amikor nagyapám elszívta, a nagyanyám megszólalt:
– Ezentúl nem kell költenie a nőkre a nyilvánosházban. Azt a pénzt költse dohányra, pihenjen vele meg pipázzon. Magyarázza el nekem, mit művel azokkal a nőkkel, és én pontosan utánuk csinálom.
19. oldal