!

Mikszáth Kálmán magyar

Kákay Aranyos Nro. 3, Kálmán Mikszáth

1847. január 16. (Szklabonya) – 1910. május 28. (Budapest)

Tudástár · 4 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv · 22 film

Nemférfi

Képek 2

Könyvei 249

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival
Mikszáth Kálmán: A fekete város
Mikszáth Kálmán: Különös házasság
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös
Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász
Mikszáth Kálmán: A jó palócok
Mikszáth Kálmán: Gavallérok

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Pöttyös könyvek · Csíkos könyvek · Lazi Könyvkiadó klasszikusai · Talentum diákkönyvtár · Európa Diákkönyvtár · Életreszóló olvasmányok · Osiris Diákkönyvtár · Füveskönyvek · Populart Füzetek · Millenniumi Könyvtár · Európa Diákkönyvtár · Az irodalom klasszikusai képregényben · A magyar próza klasszikusai · Európa Klasszikus Regények · Klasszikusok újramesélve · Mikszáth Kálmán művei · Az én könyvtáram · A magyar próza klasszikusai · Nemzeti Könyvtár · Kincses Könyvek · NTK-klasszikusok · Ifjúsági kiskönyvtár · Diákkönyvtár · Magyar Klasszikusok · Mikszáth Kálmán életmű · Kiskönyvtár · Mikszáth Kálmán válogatott művei · Magyar könyvtár · Diákkönyvek · Kötelezők (m)értékkel · Magyar regényírók képes kiadása · A magyar irodalom remekei I. · Sulikönyvtár · Képes regénytár · Öregbetűs könyvek · Heted7világ · Tanulók könyvtára · A magyar irodalom remekei II. · Vidám Könyvek · S.O.S. Diákkönyvtár · Olcsó regény · Koronás regények · Egyetemes Regénytár · Legjobb könyvek I. · Filléres Könyvtár · Jókai Mór összes művei · Regénykönyvtár · Milliók könyve · Kincses Könyvtár · Magyar Elbeszélők · Szent István Társulat – Szépirodalom · Vidám Könyvek · Minden gyermek könyve · Nagy magyar mesemondók · Príma Könyvek · Klassz! · Nagy írók kis könyvei · Modern Magyar Könyvtár · Helikon Zsebkönyvek · Európa Diákkönyvtár · Írók, költők, gondolkodók

Szerkesztései 15

Mikszáth Kálmán (szerk.): Almanach 1903.
Mikszáth Kálmán (szerk.): Almanach az 1890. évre
Mikszáth Kálmán (szerk.): Almanach 1892
Mikszáth Kálmán (szerk.): Almanach az 1909-ik évre
Mikszáth Kálmán (szerk.): Almanach az 1893. évre
Mikszáth Kálmán (szerk.): Almanach az 1891. évre
Mikszáth Kálmán (szerk.): Almanach 1907
Mikszáth Kálmán (szerk.): Almanach az 1900. évre
Mikszáth Kálmán (szerk.): Almanach az 1895. évre
Mikszáth Kálmán (szerk.): Almanach az 1896. évre

Antológiák 37

Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
Kepes András (szerk.): Könyvjelző
Peiker Éva (szerk.): Útra kelni
Kónya Orsolya (szerk.): Áldott karácsony
Domokos János – Görög Lívia (szerk.): Világirodalmi dekameron I-III.
Veress István (szerk.): A macska ezer arca
Kőrössi P. József (szerk.): Párizs, isten hozzád!
Tóth Emese (szerk.): Híres kísértettörténetek
Gácsi Klára – Oláh János (szerk.): Százszorszép novellák
Bauer Gabriella (szerk.): Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény

Róla szóló könyvek 29

Kertész Erzsébet: Titkos házasság
Háy János: Kik vagytok ti?
Véber Károly: Így élt Mikszáth Kálmán
Eisemann György: Mikszáth Kálmán
T. Szabó Levente: Mikszáth, a kételkedő modern
Véber Károly: Mikszáth Kálmán élete és művei
Margócsy Klára (szerk.): Mikszáth Kálmán
Fábri Anna: Mikszáth Kálmán
Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Praznovszky Mihály: Mikszáth Kálmán

Népszerű alkotóértékelések

Ottilia P>!

Mikszáth Kálmán

Költői hangulatokkal, szeretettel ábrázolja a paraszti karaktereket, de a dzsentrivilággal foglalkozik a legtöbbet, szatirikusan, de megértően ír erről a társadalmi rétegről. Jellemző, hogy novellái középpontjában egy anekdota áll, de regényei is anekdoták könnyed láncolataként hatnak. Hitelesen vegyíti a népnyelvet, a népi lényeglátást, élettapasztalatot stílusában. A magyar irodalom egyik legnagyobb regényírója.

mandris>!

Mikszáth Kálmán

Velem Mikszáth szerettette meg igazán az olvasást (sajnos elég későn), úgyhogy elfogult vagyok vele szemben. Az A fekete város című regényéről van egyébként szó, amely egy cserkésztábor kerettörténetéül szolgált (mi voltunk Lőcse, az egyes őrsök céhek voltak). Azt hittem – mivel tulajdonképpen szegről-végről mégiscsak kötelező olvasmány volt, és attól illő kiszaladni a világból – hogy majd nagyon nyögvenyelősen sikerül csak végigolvasnom, ha egyáltalán. És tévedtem. Egész pontosan komoly akaraterő kellett ahhoz, hogy legalább az étkezések és alvás idejére le tudjam tenni (azóta sem szeretek fejezet közepén félretenni könyvet). Emlékszem, minden napra beosztottam a szükséges penzumot, aztán töredék idő alatt olvastam ki. Ezzel egyébként kivételnek számítottam a táborban.
Azóta pedig, bár még mindig nem olvastam el az összes regényét, időnként szépen sorban jöttek a további regények (és aztán novellák is). Az Új Zrínyiászból én referáltam magyar órán, a tanárnő – jó érzékkel – engem kért meg (= nekem osztotta ki a feladatot – mertem volna nemet mondani…). A Különös házasság már teljesen önként került sorra, és még ezért se tudtam rá megharagudni (pedig pápista vagyok). Egyedül a Beszterce ostroma nem feküdt, annak talán háromszor futottam neki, mire aztán végül csak kiolvastam.
Csak ismételni tudom magamat: Mikszáthot olvasni olyan, mint leülni egy jó kedélyű öreg úr mellé, aki ismeri az összes pletykát mindenkiről a közel s távol, és hagyni, hogy elmesélje. Nyitunk egy üveg bort, felőlem akár pipázhat is, és csak hallgatom, és élvezem a stílusát és a – minden bizonnyal jócskán kiszínezett, de hát a mesélés már csak ilyen műfaj – történeteit. Persze nagyon kell figyelni, mert néha bele-belecsúszik egy-két latin, szlovák vagy német szó, de ő már csak így beszél. De megéri figyelni. Na meg persze ő is palóc (még ha ez írásban nem is érződik), és ez még egy ok az elfogultságra.

1 hozzászólás
Ibanez P>!

Mikszáth Kálmán

Bár a legnagyobb műveit még (még!) nem olvastam tőle, de ami késik, nem múlik. És anélkül is kijelentem, hogy egyik nagy kedvencem, gyerekkorom óta imádom, A két koldusdiák örök kedvenc. Humorosak, élvezetesek és kifejezőek az írásai, annak ellenére is, hogy már nem mai gyerekek ezek a könyvek.

borismama>!

Mikszáth Kálmán

Első találkozásunk a Szent Péter esernyőjével jól sikerült. Aztán mégis évekig mellőztem. Nagyon jó választás volt, hogy alaposan megismerjem. Legnagyobb élmény a novelláskötetei.

BakosJuci>!

Mikszáth Kálmán

„Szép kezdés után erős hanyatlás”, így jellemezhetném a kapcsolatunkat Mikszáth-tal.
A mondantai nagyon szépek, a novellái kifejezetten élvezetesek, de a regényeiben kezd olyan lenni, mint az a nagypapa, akinél a nyári szünetet töltöd, és csak mesél-mesél-mesél, és benned az az egyetlen kérdés zakatol, hogy „emlékszik-e még az öreg, hogy miről kezdte?”.
A Szelistyei asszonyok kifejezetten bejött. A jó palócok talán még jobban is, mert a novella terjedelme jót tesz Mikszáth kibontakozásának… (én meg életem egyik leghosszabb értékelését alkottam meg: https://moly.hu/ertekelesek/2880991) a Szent Péter esernyője kivert minden létező biztosítékot nálam, a Fekete város pedig a totál mélyrepülés volt.
Jelenleg itt tartok. Folyt köv. Majd. Egyszer.

Virágszépe>!

Mikszáth Kálmán

Hihetetlenül sokoldalú író. Kisregények, novellák, komoly regények és ifjúsági könyvek születtek a tollából. Mindegyikben maradandót alkotott. Hol szórakoztató, hol elgondolkodtató, néha realista, néha kritikus. Nagyon szeretem a stílusát, a humorát, a témaválasztását.

cukkini>!

Mikszáth Kálmán

Mikszáth Kálmánnal a Beszélő köntös, Szent Péter esernyője olvasásakor ismerkedtem meg először. Regényeit jól írja, jól olvashatóak, de a novellái sem elhanyagolhatóak.
Ezek közül is nekem a kedvencem a Kísértet Lublón c. novellája.

Kérdőjel>!

Mikszáth Kálmán

Csak a Szent Péter esernyőjét olvastam, de köszönöm szépen, nekem elég volt Kálmiból.


Népszerű idézetek

Sárhelyi_Erika I>!

A közmondások is csak öreg fazekak, amikben már egész nemzedékek főztek.

50. oldal (Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár)

Cheril>!

„Minden nagy dolgodat gondold meg éjjel is, habár már nappal határoztál felőle.”

166. oldal

4 hozzászólás
Kuszma P>!

Csecsemőkorában még Napóleon is bizonyosan csak olyan csecsemő volt, mint a többi, és talán olyan tehetetlen fecsegő aggastyán lett volna kilencvenéves korában, aminők a kilencvenéves aggastyánok. Csak a közepe Napóleon.

352. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Napóleon
1 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

A magyar ember szereti keresni az igazságot. De nem szereti megtalálni. És ha mégis megtalálja, mindjárt beleun: ejnye, de kellemetlen pofája van!

X. A parlament

krlany IP>!

De a szerelem leleményessé teszi az embereket. A szerelemhez ravaszságot is ád az isten. Az Ámor nyila mézzel van megkenve, de e mézbe az égiek egy kis rókazsírt is csöppentenek.

95. oldal

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Egy különc ember története

Kapcsolódó szócikkek: méz · szerelem
13 hozzászólás
ppeva P>!

Volt valami ebben a bolondban a nagy emberből, mint ahogy minden nagy emberben van valami a bolondból.

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Egy különc ember története

girlhu>!

A nők értenek hozzá ugyanazon pillanatban sírni, gyűlölni, haragudni, szeretni, ábrándozni és mosolyogni. Egy időben naiv együgyűek és rafinírozott diplomaták.

A tót atyafiak, Az aranykisasszony, III. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: nők
Kuszma P>!

Itthon közönségesen Árpádot szidják:
– Rossz helyen tett le bennünket. Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van. A tél nyolc hónapig tart. Tavasz nincs. A nyár kiállhatatlan, tele van zivatarokkal… Nem tudtak volna az eleink egy kicsit odább menni!… (De persze, türelmetlenek voltak már, hogy az áldomást megihassák.)

105. oldal, Veréb Pál traktában

Sárhelyi_Erika I>!

A köhögést és a szegénységet nem lehet eltitkolni.

165. oldal (Dacia)