!

Mikes Lajos magyar

Tudástár · 34 kapcsolódó alkotó

Nemférfi

Könyvei 1

Mikes Lajos: Sanyi manó könyve

Szerkesztései 1

Mikes Lajos (szerk.): Halhatatlan szerelem

Fordításai 98

Charles Dickens: Karácsonyi ének
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve
Charles Dickens: Copperfield Dávid
Jules Verne: Grant kapitány gyermekei
Arthur Conan Doyle: Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története I-II.
Oscar Wilde: A boldog herceg
Jules Verne: Sándor Mátyás
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet
Arthur Conan Doyle: A négyek jele
H. G. Wells: Világok harca

Népszerű idézetek

Kek P>!

És a mumusok azóta mindmáig is egészen feketék, és nem bánják egy csöppet sem, hogy feketék, mert hozzászoktak már ahhoz, hogy feketék, és mert akármikor megijeszthetik a mesebeli egyszarvút, ha találkoznak vele.
     Csakhogy manapság nemigen találkozik már senki a mesebeli egyszarvúval.

121. oldal, Hogyan lett fekete a mumus?

Kapcsolódó szócikkek: egyszarvú
Kek P>!

És ott élt a mezőségek nedves füvében a mumus is; és a mumus egészen fehér volt. Fehér volt a haja, fehér volt az arca, fehér volt a keze, fehér volt az egész mumus tetőtől talpig. De egyébként, ha a fehérségét nem tekintjük, szakasztott olyan volt, mint a mai mumusok.

112. oldal, Hogyan lett fekete a mumus?

Kek P>!

Télire járt már az idő, és a nőstény tigris elment a kölykeivel az örökzöld fák közé. A sárkányfejű emberevő sietett megtömni az éléskamráját.

46. oldal, A sárga sündisznó almája

1 hozzászólás
Kek P>!

Sanyi manó rétjén nem lakott más manó vagy tündér. Ezek mind egy másik réten laktak, ahol nem fenyegette őket veszedelem.
     De Sanyi manó szívesebben élt a saját rétje veszedelmes szörnyetegei között.

46. oldal, A sárga sündisznó almája

Kek P>!

A libapásztor-leányka egy kövön ült a réten, és legeltette libanyáját.

76. oldal, Sanyi Manó csintalankodása

Kasztór_Polüdeukész >!

Egy szép napon Sanyi manó, mikor kezében söprüjével vigan repült keresztül a réten, látta, hogy a vasorru bába házának ajtaja tárva-nyitva van. Megállt hát és bekukucskált az ajtón. Látta, hogy a vasorru bába tüzet rakott konyhája sarkában, a kemencében. A tüz zugott-bugott és amint zugott-bugott, szikrát és hamut okádott, és a szikra és hamu mind a konyha padlójára hullt. És ez a szikra és hamu gyönyörüséges szinü volt; és amikor lehullt a vasorru bába konyhájának a kőpadlójára, – egyik rakás a másik után, – nem aludt ki és nem hunyt el, mint a rendes szikra és hamu, hanem csillogott-ragyogott, mintha drágakő lett volna.

A vasorru bába drágakövei

Kasztór_Polüdeukész >!

A bátor egérurfi.

Két kis egérke ült összebujva egy gyufaskatulyán. Az egyik egérkisasszony volt, a másik egérurfi.

– Cinikém, aranyosom, – sóhajtott az egérurfi – szeretlek, szeretlek! Légy a feleségem!

Az egérkisasszony szemérmesen lesütötte a szemét, de azért közelebb huzódott az egérurfihoz.

– Megvédlek erős karommal! Megoltalmazlak minden veszedelemben! Hiszen tudod, hogy én vagyok az egerek között a legbátrabb, a legvitézebb…

Hallotta ezt a Cirmos cica, aki megneszelte a háttérben a két kis egeret. Mosolygott magában az egérurfi szájaskodásán, és elhatározta, hogy megtréfálja a vitéz udvarlót.

Az egérkisasszony már-már olvadozni kezdett a nagy hős szavainak hallatára, mikor egyszerre csak… a Cirmos cica odadugta közéjük a bajuszos orrát.

Az egérurfinak inába szállt a bátorsága, és se szó, se beszéd, ugy ott hagyta az egérkisasszonyt a faképnél, mint Szent Pál az oláhokat.

Az egérkisasszony kétségbeesetten lefordult a gyufaskatulyáról.

A Cirmos cica pedig nagyot nevetve visszahuzta megint a kuckóba a bajuszos orrát, mert nem akarta megenni az egérkisasszonyt, akit ilyen csufosan cserben hagyott a hős egérurfi.

A bátor egérurfi

Kapcsolódó szócikkek: egér · gyufaskatulya
Kasztór_Polüdeukész >!

A királyné tortája.

Egyszer volt, hol nem volt – jaj, de vig történet!
Soha ilyet! Hogy is kezdjem furcsa kis mesémet?
Élt egy király, messze-messze, Bergengóciába,
Aki oda gyalog indul, elkopik a lába.
Száz üveghegy zárja körül s milliom gödör,
Dirmegi, dörmögi, dirmegi, dör.

Bergengóc királynak vidám volt a népe,
De a legislegvidámabb ifju felesége.
Megforditva ült a fején gyöngyös koronája,
Kacagott a szeme, arca, kacagott a szája.
Csengett bele száz üveghegy s milliom gödör,
Dirmegi, dörmögi, dirmegi, dör.

Egyszer a királyné mit gondolt magába?
Nagy kék kötényt akasztott a hófehér nyakába.
„Megmutatom”, szólt és legott a konyhába lebben,
„Hogy kell olcsón sütni-főzni s mégis izesebben!”
A király is fut nyomába: "Milliom gödör!
Dirmegi, dörmögi, dirmegi, dör!"

A konyhában a királyné, vigan, ahogy szokta,
A királyi hercegnőket nagy munkára fogta:
"Tortát sütünk, kisasszonyok, nem lesz annak mása,
Étel lesz az, nem pediglen szakácsfőzte kása!"
A király csak ámul-bámul: "Milliom gödör!
Dirmegi, dörmögi, dirmegi, dör!"

"Nem kell neki esni buksi szakácsfejjel,
A királyné csinján bánik tojással és tejjel…"
És csakugyan, a tésztába nem tett tojássárgát,
Paprikát önt a cukorba, dióra vág spárgát.
Szól a király: "Mi lesz ebből? Milliom gödör!
Dirmegi, dörmögi, dirmegi, dör!"

Bizony a tortából nem igen lett torta,
Kifelé a vastepsiből egy apród kotorta.
Kemény lett, mint a malomkő, nehéz, mint a mázsa,
Ugy vitte az ebédlőbe két vasmarku strázsa.
Fejcsóválva néz a király: "Milliom gödör!
Dirmegi, dörmögi, dirmegi, dör!"

A vendégek búsan az asztalhoz ültek,
Alig ettek egy falatot, jobbra-balra dültek.
Felkacag a királyasszony: "Ez ám a jó torta!
Nem a szakács kotyvasztotta, királyné sodorta!"
De a király zordan mordúl: "Milliom gödör!
Dirmegi, dörmögi, dirmegi, dör!"

És a vége? A király másnap korán reggel
Rendet csinált egy szigoru, mérges rendelettel:
"A királyné őfelsége táncoló csöpp lába
Be ne merjen soha többet lépni a konyhába!
Sütni-főzni a szakács fog, milliom gödör!
Dirmegi, dörmögi, dirmegi, dör!"

A királyné tortája

Kapcsolódó szócikkek: Bergengócia
Kasztór_Polüdeukész >!

Hajdanában, danában, mikor még nem éltek a földön sem nagy emberek, sem kis gyermekek, minden élő állat a nagy erdőségekben élt vagy a mezőségek nedves füvében. És ott élt a mezőségek nedves füvében a mumus is; és a mumus egészen fehér volt. Fehér volt a haja, fehér volt az arca, fehér volt a keze, fehér volt az egész mumus tetőtől talpig. De egyébként, ha a fehérségét nem tekintjük, szakasztott olyan volt, mint a mai mumusok.

Hogyan lett fekete a mumus?

icipicur>!

A legtöbben szót fogadtak Paprika Jancsinak, mert ha nem fogadtak szót neki, a Jancsi hozzájuk vágott mindenféle kemény holmit.