Mihail Siskin orosz
1961. január 18. (Moszkva) –
Katalógusnév | Siskin, Mihail |
---|
Könyvei 1
Népszerű idézetek
A rendelőintézet teraszáról ortopéd cipőt viselő nő sántít lefelé, minden lépésnél kifordul a lába. Könyvtáros, nem kedveli az olvasókat, mert könyvet vesznek ki, s összemaszatolt salátát hoznak vissza, hulló lapokkal. Bosszúból ceruzával odaírja a krimik első oldalára, hogy ki a gyilkos.
320. oldal
Arra gondoltam, milyen különös, hogy ha a macskákat sajnáljuk, akkor segítünk megrövidíteni a szenvedésüket, míg ha az embereket sajnáljuk, mindent elkövetünk, hogy meghosszabbítsuk kínjaikat.
303. oldal
Kislányként órákon át bámultam mereven a tükröt. Szemtől szembe. Miért ez az arcom? Miért ez a szemem? Miért ez a testem?
Mi van, ha ez mégsem én vagyok? Ez nem az én szemem, nem az én arcom, nem az én testem.
Mi van, ha én, ezzel a szempárral, arccal s eltűnő testemmel csak egy öregasszony emléke vagyok, azé, akivé valamikor leszek?
25. oldal
A városban a szövetséges katonák fékezhetetlenül és mohón fosztogatnak. Mindent elvisznek. Egy angol katonát, Baileyt nevezték ki városparancsnoknak. Hogy megállítsa a rablást, nyomban nyilvánosan főbe lövetett egy angol katonát – egy szipojt. A mi parancsnokságunk sem akart szégyenben maradni és megparancsolták, lőjenek főbe két oroszt. Az először kezük ügyébe kerülőket kapták el és lőtték főbe. Fukuszima tábornok, mihelyt tudomást szerzett erről, három japánt végeztetett ki.
Kitöltöttem a két katona papírjait. Vaszilij Alekszandrovics Zimin és Alekszandr Mihajlovics Loktyev. Az egyik húszéves, a másik huszonegy. Három nappal ezelőtt töltötte be.
Láttam, ahogy a kivégzőosztag drága selyemkendővel tisztította a puskáit. Egyáltalán semmit sem értek.
313. oldal
Szüleim között botrányok törtek ki, mintha nem tudták volna, hogy a gonosz szavakat nem vonhatod vissza, nem felejtheted el. Nem tudták, hogy általában teljes gőzzel szidjuk egymást, de csak tessék-lássék békülünk, ezért minden alkalommal leszelünk egy darabot a szeretetből, az egyre kevesebb lesz. Vagy tudták, csak képtelenek voltak tenni ellene.
60. oldal