!

Mihail Sadoveanu román

1880. november 5. (Paşcani) – 1961. október 19. (Vânători-Neamţ)

Tudástár · 54 kapcsolódó alkotó · 2 kapcsolódó könyv

KatalógusnévSadoveanu, Mihail
Nemférfi
Életrajz

Könyvei 28

Mihail Sadoveanu: A balta
Mihail Sadoveanu: Baltagul
Mihail Sadoveanu: Hanu Ancuței
Mihail Sadoveanu: A nyestfiak
Mihail Sadoveanu: Virágöböl
Mihail Sadoveanu: Perzsa díván
Mihail Sadoveanu: A balta / Kisvárosi csend
Mihail Sadoveanu: Margareta kisasszony / Haia Sanis
Mihail Sadoveanu: Lehunyt szemmel
Mihail Sadoveanu: Jött egy malom a Szereten

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Világirodalom Remekei Európa · Európa Zsebkönyvek Európa · Horizont könyvek Kriterion · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Minden gyermek könyve · Új Elzevir Könyvtár Magyar Helikon · Tanulók könyvtára Dacia

Antológiák 10

T. Aszódi Éva (szerk.): Minden napra egy mese
Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I–II.
Muhari Ilona (szerk.): Édes keserűség
Hubay Miklós (szerk.): Tavaszi mise
Vallasek Júlia (szerk.): Huszadik századi román novellák
Romániai elbeszélők
Székely Béla – Gábor Emil – T. Tedeschi Mária – Falus Anna (szerk.): Soha többé…
Dobossy László (szerk.): A szomszéd népek irodalma
Domokos János (szerk.): Mai román elbeszélők

Népszerű idézetek

Rawalpindi>!

…a lelkünknél becsesebb holmink nincsen.

184. oldal, II. kötet, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1978

Rawalpindi>!

…megbocsátani lehet, de felejteni nem.

196. oldal, II. kötet, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1978

Rawalpindi>!

…aminthogy a bor is csak vitéznek való, úgy a szerelem sem akárki itala.

166. oldal, II. kötet, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1978

Rawalpindi>!

Minden igaz történetben – úgymond – mese is rejlik; és minden mesében igaz valóság is.

172. oldal, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980

Rawalpindi>!

…könnyebb egy falka nyulat őrizni, mint egy leányt.

360. oldal, I. kötet, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1978

Rawalpindi>!

…az idő telik, és az emberek változnak.

299. oldal, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1978

chhaya>!

Amikor a faluban híre futott a háborúnak, nagy volt a jajveszékelés. Azt hihette volna az ember, hogy elérkezett a világ vége. Sírtak az asszonyok s a leányok, tépték a hajukat úton útfélen. Mi, legények, magunk is tudtuk, hogy nem valami nagy szerencse vár reánk ott, ahová megyünk, de mint az egyszerű ember, buta eszünkkel az gondoltuk: „Mi történhetik velünk ott, abban a háborúban? Legfeljebb meghalunk. S hát aztán? Attól mi nem ijedünk meg. Nem félünk mi attól sem, ami még annál is rosszabb!” Hagytuk az asszonyokat, hadd keseregjenek és elmentünk.

49. oldal - Irimie, a kántor

Kapcsolódó szócikkek: háború
chhaya>!

Úgy szokta meg a szegény ember, hogy mindenbe beletörődjék.

59. oldal - Irimie, a kántor

Rawalpindi>!

Minden fának más a virága, embernek a szavajárása.

179.-180. oldal, II. kötet, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1978

Nazanszkij >!

Egy egyiptomi legendát hallottam valamikor. Nevezetesen, hogy lett volna egy rég meghalt királynő – bolthajtásos porfírsírba temették, háromszoros gyolcsba göngyölték –, aki időről időre az árnyékvilág végtelen útjairól a Nílus völgyébe tér vissza. Nitakritnak hívták. Amikor finom, semmit nem változó alakja a régmúlt századból az új időbe visszatért, holdtöltekor a szerencsést, aki megpillantotta, halálra sebezte a szerelem s a rémület – nem tudott tovább élni a maga világában és korában. A halált kívánta, követnie kellett a királynőt a másvilágra.

259. oldal, Első kötet, Mihail Sadoveanu: Szent Iván napja (Európa, 1968) · Mihail Sadoveanu

Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I–II. Válogatás századunk legjobb elbeszéléseiből

Kapcsolódó szócikkek: Nílus