Michael Ward

Miért szeretünk egymásba, házasodunk meg, és vállalunk gyerekeket? A biológus azt mondaná, hogy át akarjuk örökíteni a génjeinket, biztosítva a faj fennmaradását. A szociológus szerint a társadalom szerkezete és elvárásai alakítják viselkedésünket. Ha azonban egy konkrét férfit kérdezünk meg arról, hogy miért szeretett bele egy konkrét nőbe, akkor valami egészen mást mondana. Talán valami olyasmit: „Szeretem, mert… ööö… izé… ööö… mert szeretem! Ha vele vagyok, szinte megáll az idő. Ő a legjobb dolog, ami valaha történt velem. Mindig vele akarok lenni. Egyébként meg a vicceimen is nevet!”

33. oldal

A gyerek mindig azokra a részletekre figyel egy történetben, amelyeket a felnőttek lényegtelennek tartanak. Ha először úgy meséljük el, hogy a főhőst három emberke figyelmeztette, akik az út bal oldalán tűntek fel, legközelebb viszont csak egy emberke jön, az is az út jobb oldalán, akkor a gyerek bizony tiltakozni fog – és igaza is van. Azt hisszük, mindez nem számít, mert a legkevésbé sem éljük meg a történetet.

43. oldal

A nem hívők is mind Istennek köszönhetik egész életüket, még azt a képességüket is, amely lehetővé teszi, hogy ne higgyenek benne.

37-38. oldal

Ha nem értjük, honnan jöttünk, azt sem igazán tudjuk majd, hol vagyunk, vagy éppenséggel merre tartunk. Életbe vágóan fontos, hogy ne haljon ki a régi gondolkodásmód emléke, hiszen csak így élheti túl a jelen gondolkodásmódja is.

180. oldal - 11. fejezet A gyertyatartó (Harmat Kiadó, Budapest, 2019)

Azonban meg vagyok győződve arról, hogy Lewis nem szeretné, ha rá vagy a regényeire koncentrálnánk, hanem inkább Istenre és mindarra, amit teremtett.

194. oldal - 12. fejezet A teleszkóp (Harmat Kiadó, Budapest, 2019)

Az ifjú szerzetes azt mondta, a Szentlélek emberi imákon keresztül szól. Itt pedig, Lewis képzeletének világában hasonló folyamat zajlott: lelki szimbólumok szólaltak meg történeteken keresztül.

193. oldal - 12. fejezet A teleszkóp (Harmat Kiadó, Budapest, 2019)

Az igazgatónô barátai látták, hogy a hölgy képtelen ellátni az igazgatói teendőket, ezért aztán tanfelügyelőt csináltak belőle. Ezentúl ó kötözködött a többi igazgatóval. Amikor pedig rájöttek, hogy erre sem alkalmas, bejuttatták a parlamentbe, ahol aztán boldogan élt, amíg meg nem halt.

115. oldal

„Minden elvezet mindenhez – tette hozzá –, csak nagyon tekervényes úton.”

24. oldal