

Michael J. Sullivan
1961. szeptember 17. –
Nem | férfi |
---|
Képek 3
Könyvei 37
Kapcsolódó sorozatok: Riyria-krónikák · Riyria - A kezdetek · Az Első Birodalom legendái · The Legends of the First Empire angol · Riyria Chronicles angol · The Riyria Revelations angol · Riyria német · Összes sorozat »
Antológiák 2
Népszerű alkotóértékelések
Népszerű idézetek





Nagyon sok dolog van még a világon a könyveken kívül is, amit érdemes lenne megtapasztalnia.




– Nézzétek! – kiáltott fel hirtelenjében Myron az istállóra mutatva. A hirtelen kitöréstől mindhárman riadtan rándultak össze.
– Egy barna ló! – mondta döbbenten a barát. – Nem tudtam, hogy van belőlük barna is.
– Mar szerelmére, maga szerzetes! – Alrik hitetlenkedve csóválta a fejét, és két testőre is hasonlóképpen cselekedett.
– Tényleg nem tudtam – válaszolta szégyellősen Myron. Az izgatottsága azonban nem csillapodott, ahogy hozzátette: – Milyen színűek vannak még? Van belőlük zöld? Kék? Úgy, de úgy szeretnék látni egy kék lovat!
188. oldal




– Ezt nem bánhatod – felelte a nő, és csaknem felnevetett. – Hogyan bánhatod, hogy sohasem találtad meg az igaz szerelmet? Mintha azt mondanád, sajnálod, hogy nem születtél lángésznek. Az ember maga nem dönthet ilyen kérdésekről. Az ilyesmi vagy megtörténik, vagy sem. Ajándék, amit a legtöbben sohasem kapnak meg. Ha jobban belegondolunk, valójában olyan, mint egy csoda. Úgy értem, először meg kell találnod azt a személyt, aztán meg kell ismerned, hogy rádöbbenj, mit is jelent neked… És már ez is nevetségesen nehéz. Aztán… – Egy pillanatra elakadt a szava, és elfordult. – Aztán az a személy ugyanúgy kell, hogy érezzen, mint te. Mintha egy bizonyos mintájú hópelyhet keresnél, és ha sikerül is megtalálni, még az sem elég. Mert kell hozzá a párja. Mik az esélyei egy ilyen találkozásnak?




A földúton valamivel messzebb egy fiatal lány kosarában tojást cipelt. Amikor szembetalálkoztak vele, Myron nem bírta levenni róla a szemét, és a lány szégyellősen rámosolygott.
– Ne bámulj, Myron! – intette meg Hadrian. – Úgy azt gondolhatják, hogy készülsz valamire.
– Még a lovaknál is szebbek – jelentette ki a szerzetes, aki hátrafordulva vissza-visszanézett a lányra, amíg az el nem tűnt mögöttük.
Hadrian elnevette magát.
– Bizony szebbek, de azért ezt nem mondanám ilyen formában a szemükbe.
215-216. oldal




Amíg nyeregbe szálltak, Myron lehajtotta a fejét, és egy halk imát mormolt.
– Tessék – mondta Hadrian Royce-nak –, Maribor is velünk lesz. Most már megnyugodhatsz.
– Az igazat megvallva – javította ki Myron félénken – a lovakért imádkoztam. De elmondok majd értetek is egy imát – tette hozzá sietve.
243. oldal




A tolvaj egyetlen fürge mozdulattal talpon termett, aztán két lépés közben megtorpant és hallgatózott. Várt egy pillanatot, majd sebesen odasurrant a cellaajtóhoz, ami mögül a derengés jött. Lefeküdt, és a fülét az ajtó alatti repedéshez tapasztotta.
– Mit hallasz? – kérdezte a kalandor.
– Harcolnak – válaszolt nagy végtére a társa.
– Kik harcolnak?
– Nem hallom az egyenruhájuk színét – húzta el a száját gunyurosan a hallgatózó.
301. oldal