Michael Crichton amerikai
1942. október 23. (Chicago, Illinois, Amerikai Egyesült Államok) – 2008. november 4. (Los Angeles, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok)
| Honlap | http://www.michaelcrichton.net/ |
|---|---|
| Wikipédia | http://hu.wikipedia.org/wiki/Michael_Crichton |
| Életrajz | |
Képek 5
Könyvei 47
Kapcsolódó sorozatok: Jurassic Park, Jurassic Park
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Reader's Digest válogatott könyvek, Michael Crichton életműsorozat, Kossuth Fantasztikus Sorozat
Népszerű alkotóértékelések
Michael Crichton
Nagyon szeretem az íróban, hogy bár a történetei és a szereplői egytől egyig kitaláltak, és a sztori általában a fantasztikum / sci-fi vonalon halad, mégis olyan tudományos alapokon áll az egész (amit közérthetően el is magyaráz), hogy simán elhiszem az egészet. Hiába tudom, hogy a valóságban nincs ilyen, a végén elgondolkodom, hogy mi van, ha egyszer tényleg bejön egy a forgatókönyvei közül… A tudományos alap mellett általában az emberi karakterek is hitelesek, szépen kidolgozott pszichológiájuk van, a mindennapok ábrázolása pedig kellően részletes, így ezek az apróságok összességében még hihetőbbé teszik a történeteket.
Michael Crichton
Sajnos már nincs közöttünk de így is remek örökséget hagyott ránk. Sokaknak bizonyára a Jurassic Park ugrik be a nevéről. (Elárulom nekem is) :D Ám még ha nem is olvastad a könyveit szinte biztos, hogy láttad már valamelyik filmet amelyik az egyik könyvéből készült. Nem is tudok más írót mondani akinek ennyi könyvéből ennyi film készület volna. ( az ilyen sorozatokat mint HP vagy Alkonyat nem számolom ide mert azok egy sorozatba tartoznak) Crichtonnál épp az volt a komoly, hogy nem folytatásokat írt csak, és mégis majdnem mindent megfilmesítettek tőle. Azon kevés írók közé tartozik akik nem csak jó szerzők de hihetetlenül intelligensek is voltak. Amit írt azt ténylegesen értette, nem csak halandzsázott. Ezért érdemes az ő műveit olvasni, nem csak jó szórakozás de még oktathat is! :D
Népszerű idézetek
Végül a gránitra mutatott: „Ez él. Él, lélegzik, jár, beszél, csak mi nem látjuk, mert mindez túl lassú. A kő élettartama hárommilliárd év, a miénk 60 vagy 70 év. Ugyanúgy nem érzékeljük, hogy mi történik ezzel a kővel, mint ahogyan a melódiát sem érzékelnénk egy hanglemezről, ha azt évszázadonként egy fordulat sebességgel játszanák le. A kő a maga részéről viszont nem érzékeli a mi létezésünket, mert az ő élettartamához viszonyítva csak egy rövidke pillanatig élünk. Számára olyanok vagyunk, mint villanások a sötétben.”
164. oldal
Ne dicsérd a napot, míg le nem száll az este; a nőt, míg meg nem égetik; a kardot, míg ki nem próbáltad; a szüzet, míg nem ment férjhez; a jeget, míg át nem keltél rajta; a sört, míg meg nem ittad.
236. oldal
A vikingek szemében a gyermek nem számít fattyúnak, ha anya hozta világra.
67. oldal
– Időközben – mondta Stone – elemezhetjük ezt a követ, ha ugyan kő.
134. oldal
A régi időkben amit a média bemutatott, az nagyjából emlékeztetett a valóságra. De most minden az ellenkezőjére fordult. A média variációja lett a valóság, és ehhez képest a mindennapi életben úgy tűnik, mintha nem lenne semmi izgalom. Ma a mindennapi élet a hamis, és a média által bemutatott kép az igaz. Néha körülnézek a nappalimban, és a tévé a legvalóságosabb dolog a szobában. Ragyogó és élő, és az életem többi része szürkének tűnik. Úgyhogy kikapcsolom azt az átkozott dobozt. És ez minden alkalommal segít. Visszakapom az életemet.
Én hiszek abban, hogy az életem értékes. Nem fogom arra vesztegetni, hogy olyasmivel foglalkozzam, mint az öltözködés! – mondta Malcolm. – Nem vagyok hajlandó azon törni a fejem, hogy mit vegyek fel holnap reggel. Őszintén, maga el tud képzelni unalmasabb dolgot a divatnál? Jó, talán a profi sport még unalmasabb.
117. oldal
– Minden nagy jelentőségű változás olyan, mint a halál – felelte a matematikus. – Csak akkor pillantod meg a túloldalt, ha már odaát vagy.
459. oldal - Ötödik ismétlődés - A vezérlő
– Tudod, vannak pillanatok, amikor az embernek határozottam az az érzése támad, hogy talán jobb volna, ha a kihalt állatok kihaltak maradnának.
240. oldal