Michael A. Stackpole amerikai

Ne gondolkozz, érezz!

A hegek csupán annak bizonyítékai, hogy az ember képes túlélni saját ostobaságát.

289. oldal

– Célzókomputer nélkül becserkészni egy sziklahasadékba telepített, az X-szárnyú egyharmadánál alig nagyobb objektumot, lehetetlenség.
Gavin a fejét rázta.
– Ez semmiség. Otthon, a Kolduskanyonban…
A kölyök hangja elhalt, amint Wedge feléje villantotta a szemét.

313. oldal

A háború kegyetlenségét redukálni lehet puszta statisztikai adatokká, de az egyének nem matematikai kifejezésként, hanem érzelmileg fogják átélni egy fiú, apa vagy testvér elvesztésének fájdalmát.

15. oldal

Lehet, hogy a fennkölt beszédek elringatják az emberek szívét és lelkét, de még egyetlen puskagolyót sem állítottak meg.

16. oldal

A sok hulla nem győzelmet jelent, csak azt, hogy sok ember meghalt.

– Neki ilyen a természete… ő a káosz megtestesülése – mosolygott Wedge. – Han Solót vagy szeretni lehet…
-… vagy szénbe fagyasztani, tudom – Leia tekintete a távolba révedt.

Reménykedj a legjobban, de készülj fel a legrosszabbra, ahogy a solarisi harcosok mondanák.

111. oldal

Ráébredt, hogy a háború nem más, mint egy falánk gép, amely felzabál minden emberi lényt, aztán csak holttesteket és nyomorékokat köp vissza, összetört férfiakat és nőket, hencegőket, demagógokat és hősöket, hatalmas hősöket. A háborúban mindenki megváltozik, és ha a változás megkezdődik, mintha egy hatalmas kalapács csapna le rád újra meg újra, amíg csak el nem menekülsz, vagy meg nem törsz teljesen.

37. oldal

(…) mert akik nagy lánggal lobognak, sokszor nagyon gyorsan elhamvadnak.

219. oldal