Mester Györgyi magyar

Krumpli van?

– Jó napot!
– Jó napot!
– Krumpli van?
– Nincs.
– És hagyma?
– Az sincs.
– Akkor mi van?
– Mi itt leveles dolgokkal foglalkozunk.
– Valóban?
– Valóban.
– Akkor kérek spenótot.
– Nincs.
– Sóska?
– Az sincs.
– Azért érdekes. A múltkor, amikor itt jártam, egy küldeményt szerettem volna feladni. Nem volt bélelt borítékuk. A csomagomat nem találták meg, és az újság előfizetésnél is akadt valami probléma: a kedvezmény már akkor lejárt, amikor a róla szóló értesítést a postaládámba bedobták. Valójában mit csinálnak Önök itt a postán?
– Leveles dolgokkal foglalkozunk.
– Akkor hát saláta van?!

Közeledett a téli iskolai szünet, és Kata minden reggel azzal ugrott ki az ágyból, hogy azonnal az ablakhoz szaladt megnézni, esett–e hó az éjjel.

(első mondat)

Megvetve

Szerette, ha rendben van körülötte minden. Ragaszkodott a szokványos dolgokhoz, a formaságok betartásához. Fontos volt számára a folttalan tisztaság, a mindenkori egyenesség, a hibátlan külső.
Rendíthetetlenül, szilárd lábakon állt a világban, megvolt a maga helye, és ő ezt pontosan tudta. Tudta, meddig nyújtózkodhat, hol vannak a korlátai, hol húzódik számára a határ.
Szerette, ha szerették, jól érezték magukat vele, a társaságában. Ő is a kényelem, az ellazulás híve volt. Minek az a nagy mozgolódás?! Elég, ha akkor mozdul, ha feltétlenül muszáj.
Soha nem is voltak fölösleges kezdeményezései, az önfejű, oktalan cselekvést elvből elvetette.
A küllemre is sokat adott. A külsőségeknek nagy jelentősége volt számára. Az, hogy jól karban legyen tartva, és ha bármi hiba adódik, azt mielőbb korrigálják.
Élvezte a rendezett, nyugalmas, kellemes létet, és azt, hogy értékelik, nagyra tartják, megbecsülik.
Mégis, megvetve érezte magát a legjobban.

Ami egy franciaágytól el is várható…

Te nekem, én neked

Mi vagy te nekem?!
Te vagy az első szerelmem,akivel tizenévesen ismekedtem
meg.
Te vagy az első szeretőm, akinek makulátlanul adtam oda
magam.
Te vagy életem társa, házasságban a párom.
Testi-lelki jó barátom, duál ikrem, akit nekem teremtett az
Isten.
És hogy ki vagyok én, ki vagyok én neked?!
Az özvegyed vagyok.