Merline Lovelace
Katalógusnév |
---|
Könyvei 9
Kapcsolódó sorozatok: Dante-legenda · The Sommerville Family német · Összes sorozat »
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Romana · Arany Júlia Harlequin Magyarország · Romana különszám · Tiffany · Historical Cora német · Historical Weihnachten Cora német
Népszerű idézetek
– Milyen sokoldalú személyiség vagy, Dominic St. Sebastian. Őrgróf, titkos ügynök, hölgyek megmentője.
– Ezt a harmadikat élvezem a leginkább – felelte a férfi ellenállhatatlan mosolyával.
– Hm. Ez csak úgy magától jön?
– A nők megmentése?
– Nem, ez a szexi hálószobamosoly.
– És működik?
– Nem – felelte Natalie a száját biggyesztve.
– Jaj, drágám! – Dom szemében nevetés bujkált. – Ha így nézel rám, csak egy dolgot tehetek.
A lány sejtette, mi következik. Tudta, hogy gyorsan be kellene ülnie a kocsiba, és becsapni az ajtót. Ehelyett csak állt, míg Dom föléje hajolt, és lecsókolta a rosszallást az ajkáról.
A Trevi-kútnál kezdődött minden.
Callie szeptemberben Rómába utazott a két legjobb barátnőjével. Gyerekkoruk óta tervezték ezt az utazást, s azt is eldöntötték, hogy egyik első útjuk a kúthoz vezet. Bedobnak egy érmét, és közben kívánnak valamit
Callie pedig újra bedobott egy érmét a kútba – s akkor fogalmazta meg azt a kívánságot, mely azóta sem hagyta nyugodni.
– Szeretnék még valamit kívánni a sorstól – mondta Callie.
– Van még egy euród?
Joe adott neki egy érmét. Callie lehunyta a szemét, és a vízbe hajította.
– Elárulod, hogy mire gondoltál? – kérdezte Joe.
– Majd csak akkor, ha teljesül.
– Tölts a pálinkából, és mindent elmondok!
– Szabad ilyesmit innod? Zia megírta, hogy…
– Ugyan! A húgod többet akadékoskodik, mint Sarah és Gina együttvéve.
– Megvan rá az oka. Mégiscsak orvos. Tudja, mit szabad, és mit nem.
– Dominic! Megmondtam az unokáimnak, megmondtam a húgodnak, és most megmondom neked is: azon a napon, amikor képtelen leszek felhajtani egy aperitifet étkezés előtt, nyugodtan bevihettek az öregek otthonába.
– Úgy érted, azon a napon, amikor nem tudsz mindnyájunkat az asztal alá inni.
Nem folytathatta, mert olyan erővel öntötte el a forróság, mintha villám csapott
volna belé, vagy súlyos áramütést szenvedett volna. Nem fájt ez a valami, de
nagyon meglepő volt. Továbbá félelmetes, mert Dracónak nyomban eszébe jutott,
hogy talán mégsem pusztán humbug a családi legenda.
A lány azonban tüstént lerázta magáról a kezét.
– Mi volt ez? – förmedt rá bosszúsan. – Mit művelt?
– A francba! – Dracónak szinte csak a szája mozgott, majd valamivel
hangosabban hozzátette: – Azt hiszem, átadtam magának a Danték tüzét.
– Nehogy még egyszer megtegye! Egyáltalán nem szolgált örömömre. – Azzal a
lány hátat fordított neki, és eltűnt a tömegben.