!

Mérei Ferenc magyar

1909. november 24. (Budapest) – 1986. február 23. (Budapest)

Tudástár · 7 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévMérei Ferenc

Könyvei 15

Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Ablak-Zsiráf
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan
Mérei Ferenc: A Rorschach-próba
Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata
Mérei Ferenc: „… vett füvektől édes illatot”
Mérei Ferenc: A pszichológiai labirintus
Mérei Ferenc – Fehér Imréné – Harsányi István: Nők enciklopédiája I-II.
Mérei Ferenc: Társ és csoport
Mérei Ferenc – F. Várkonyi Zsuzsa: Felnőttek között
Mérei Ferenc: Freud fényében és árnyékában

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Osiris Könyvtár - Pszichológia · Minerva családi könyvek

Szerkesztései 2

Popper Péter – Mérei Ferenc (szerk.): Piaget emlékkötet
Mérei Ferenc – Bagdy Emőke (szerk.): Táblázatok és skálák a Rorschach-próba alkalmazásához

Fordításai 6

Jules Verne: Észak Dél ellen
David H. Malan: Egyéni dinamikus pszichoterápia
Jean Piaget: Szimbólumképzés a gyermekkorban
Zrinszky László (szerk.): Magatartásminták – azonosulás
V. J. Pudovkin: A filmrendező és a filmszínész művészete
René Zazzo: Pszichológia és marxizmus

Antológiák 1

Voigt Vilmos – Szépe György – Szerdahelyi István (szerk.): Jel és közösség

Róla szóló könyvek 2

Konrád György: Csodafigurák
K. Horváth Zsolt: Mérei Ferenc I-II.

Népszerű idézetek

stippistop>!

A gyerek ismeretanyagával és gondolkodási apparátusával az ultrajelenségekre vonatkozó „miért” kérdést csak akkor lehet megválaszolni, ha a világ emberközpontú, ha minden dolognak az ember a kiindulópontja, a végcélja, a mértéke. Azért van meleg, hogy fürödni lehessen, azért van hideg, hogy korcsolyázni tudjunk, azért nyugszik le a nap, hogy pihenjen (mint mi), vagy hogy mi aludni tudjunk. A jelenségeknek tehát céljuk van, nem pedig okuk, és ez a cél adja a magyarázatukat. A finalizmusnak, a célokságnak ez az elve áthatja a gyermeki gondolkodást.

154-155. oldal, Ismeretek híján elméletképzés - Az ultrajelenségek magyarázata (Medicina, 2006)

2 hozzászólás
stippistop>!

Piaget vizsgálatai azt mutatják, hogy ez általános orientáció a kisgyerek gondolkodásában: mindennek életet tulajdonít, a tárgyaknak, a természeti jelenségeknek is. Az égitestek, a mozgásban levő dolgok érzik, mi történik velük, „mit csinálnak”, éppen úgy szándékuk és tudatuk van, mint az embernek. A megelevenítő gondolkodást (az animizmust) elsőnek etnológusok mutatták ki, természeti népek, primitív törzsek vizsgálata során- Ezeknek az embereknek a hiedelmét is jellemzi, hogy életet tulajdonítanak az élettelen természetnek.
Az ilyen magyarázatokat a gyerek úgy hozza létre, hogy ahol a dolgok megértésében az ismereteinek a végére ért, ott az analógiához folyamodik. Az, hogy mi az élet -mi él és mi nem él-, olyan ultrajelenség, amelyet csak hasonlóság alapján közelíthet meg. Az analógiának ő maga a mintája: ő maga él, érez, gondolkodik, tehát minden él, érez, gondolkodik.

154. oldal, Ismeretek híján elméletképzés - Az ultrajelenségek magyarázata (Medicina, 2006)

picihopi>!

Egy hat év körüli kislány jelenlétében elhangzott, hogy valaki „pszichopata”. Erre a kislány: „Mondd nagymama, én is egy pici hópata vagyok?” … Egy ötéves fiú hallotta azt a nevet, hogy „Élmunkás-híd”. Azonnal „tudta” a szó jelentését: "élmunkás"= élnek a munkások.

54. oldal

stippistop>!

Éppen így az emberi mintához tér vissza akkor is, ha a természeti jelenségeknek az eredetére keres magyarázatot. Itt az analógiás gondolkodás mintája az ember tevékenysége, munkája. A Dunának, a Balatonnak a medrét emberek ásták meg, és utána teleeresztették vízzel; az eget festették, a hegyet építették, kicsire vagy nagyra, aszerint, hogy milyenre volt szükség. Ezt a gyermeki magyarázatmódot, amely a természeti jelenségeket emberi tevékenység eredményének hiszi, nevezte el Piaget artificializmusnak, a művi előállítás elvének.

154. oldal, Ismeretek híján elméletképzés - Az ultrajelenségek magyarázata (Medicina, 2006)

tothmozerszilvia I>!

Gyermekien látni annyi, mint önmagában látni: a legegyszerűbb dolgot is egyedi, egyszeri jelenségként, önmagában teljesnek. Olyannak, ahogyan a művészet megjeleníti.

7. oldal

Szelén>!

Minden olvasó közül a gyerek jár a legközelebb a teljes megéléshez. Olvasmányaiban ő vezeti el leginkább a feszültségeit, ő „tisztul meg” leginkább az indulataitól. Talán neki jut legkönnyebben osztályrészül a katarzis.

349. oldal, 40. fejezet - Kettős tudat (Libri, 2017)

metahari P>!

A gyerek-gyerek kapcsolatban a társnak még egyetlen fontos funkciója a jelenléte: az, hogy legyen társ. Ez mutatja a Piaget által leírt együttes monológ jelensége is. Gyerekek együtt vannak. Egymástól függetlenül rajzolnak vagy játszanak. Közben beszélnek, jóllehet egyik sem figyel arra, amit a másik mond. Egymás jelenlétében monologizálnak. Szükségük van egy személytelen, gyakran fel is cserélhető társra.

182. oldal

stippistop>!

Piaget vizsgálatai feltárták, hogy az ilyenféle magyarázat a gyereknél jellegzetes: hajlik arra, hogy dolgokat, tárgyakat, természeti jelenségeket az élőkre jellemző tulajdonságokkal ruházzon fel. A ceruzának fájhat, ha faragják, a bicikli érzi, hogy gyorsabban vagy lassabban megy, a szél tudja, hogy fúj, a tűz örömében lobog.

153-154. oldal, Ismeretek híján elméletképzés - Az ultrajelenségek magyarázata (Medicina, 2006)

3 hozzászólás
stippistop>!

A valóság objektív szintjébe tartoznak a tárgyian észlelhető dolgok, jelenségek (amit látunk, hallunk, tapintunk); kritériuma, hogy ezt más is ugyanígy észlelheti. A szubjektív valóság: az érzelmek, a gondolatok, ahogyan egy eseményt átélek, az indulatok, amelyek hozzá fűződnek. Kritériuma, hogy közvetlen észlelője csak az, aki átéli. Ilyen szubjektív jelenség az álom is. A kisóvodás viszont az álmait objektív történésnek véli, ha azt álmodta, hogy labdázott a játszótéren, azt hiszi, hogy éjszaka valóban ott járt. A virágot álmodó kislányt lerajzoló óvodás valószínűleg azt hitte, hogy ha virágról álmodunk, valóban a kezünkben van egy szál virág. Az álom a gyerek számára valóságos történés, színtere nem az átélő, hanem egy valóságos színhely. Azt hiszi, hogy az ő álmát mindenki láthatja, aki az álmában szerepel. A gyerek kb. hatéves koráig a saját gondolatait is anyagi valóságnak képzeli, esetleg azt hiszi, hogy ha kinyitnák valakinek a fejét, képszerűen benne lenne az asztal, a mackó stb. Az észleltnek és az érzettnek, a látottnak és az álmodottnak ezt az egybefolyását nevezte Piaget gyermeki realizmusnak. Lényege: a gyermeknek nincs meg az az ismerete, hogy a valóságnak vannak objektív és szubjektív elemei, a kettőt egyneműnek tekinti, anyagi létezőnek.

155. oldal, Ismeretek híján elméletképzés - Az ultrajelenségek magyarázata (Medicina, 2006)

Chivas>!

A decentrálás szemléleti módja olyan vívmánya a fejlődésnek, amely nélkül a másik megértése, az együttműködés, a közösségi beilleszkedés el sem képzelhető. Meggyőzni is csak azt lehet, aki egyidejűleg két szempontból is fel tud mérni, s így a másik szempontjával korrigálhatja a saját benyomását.

226. oldal