Mátay Mónika
Katalógusnév | Mátay Mónika |
---|
Könyvei 1
Szerkesztései 5
Antológiák 1
Népszerű idézetek
A hűtlenség mellett a kegyetlenség méri a legnagyobb csapást a házasságra, s amint láttuk, a kegyetlenség komplex fogalom. A fizikai erőszakon kívül mentális, anyagi és szóbeli kínzást is jelent, amelynek mindkét nem képviselői áldozatul esnek. A pénzesláda elzárása, a jövedelem eltitkolása, a külön evés és alvás, vagy a hallgatás ugyanolyan sérelmes lehet, mint a szíj által okozott seb vagy a „megrontott” ebéd: mindegyik a szövetség felbontására irányuló szimbolikus aktus. S ha lehet, a legkeményebb ütlegnél is fájdalmasabb az elkülönülés, mert az tulajdonképpen a kapcsolat elárulása.
239. oldal
Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák Válás Debrecenben – 1739–1848
A házastársi szeretet leginkább a kölcsönös gondoskodásban, az egymás iránti szolidaritásban és tapintatban nyilvánul meg, de legalább olyan fontos a közös étkezés, és a meghitt beszélgetés is.
225. oldal
Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák Válás Debrecenben – 1739–1848
Ami igazán éket vert a protestánsok és a katolikusok közé, az nem a válásról, hanem a szexuális vágyról és a házasság megítéléséről vallott nézeteik radikális különbözősége. A katolikus felfogásban a szexualitás bűnnek minősült, az üdvözítő útnak, a legmagasabb rendű evilági életformának az ösztönök elfojtását tekintették.
[…]
A protestánsok ezzel szemben úgy vélték, hogy a szexualitás Isten adománya, amivel az embernek nemcsak joga, de kötelessége is élni.
16. oldal
Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák Válás Debrecenben – 1739–1848
A 18. században tizenegy nagyobb tűzvészről számolnak be a források: átlagosan tehát minden kilencedik évben egész városrészek válnak a tűz martalékává. A 19. század elején nem sokat javul a megdöbbentő statisztika. 1802. június 11-én délután egy órakor a Kis-Csapó utcai özvegy Dinnyés Istvánné pálinkaárus sertésóla gyulladt ki, és néhány óra alatt szó szerint leég a fél város: az épületek több, mint ötven százaléka megsemmisül. Még tart az újjáépítés, amikor kilenc évvel később, 1811-ben hasonló mértékű tűzvész dönti romba Debrecen nagy részét. A cíviseknek súlyos érvágást jelentenek a „nagy égések”, a testamentumokban, de a peres iratokban is panaszkodnak az őket ért csapások miatt. Ha a férj „öléssel fenyegeti” a feleségét, talán legyintenek az emberek, de ha azzal fenyegetőzik, hogy rágyújtja a házat, felhördül a szomszédság.
29. oldal
Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák Válás Debrecenben – 1739–1848
De a leggyakoribb házassági akadály a vérrokonság, emellett a házassággal szerzett, a lelki, és a törvénytelen rokonság volt. A kánonjog szerint először hetedíziglen, a 13. század elejétől negyedíziglen rokonok között tiltotta a házasságkötést. Lelki rokonságot teremtett a komaság, tehát ha egy család valamely tagja egy másik család gyermekét tartotta keresztvíz alá, törvénytelen rokonság pedig akkor jött létre, ha egy férfi szexuális kapcsolatot létesített egy nővel: ilyenkor a házasodási tilalom a nő leánytestvére és harmadik fokig az unokatestvérekre is vonatkozott.
12-13. oldal
Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák Válás Debrecenben – 1739–1848
A bonyolult katolikus házassági szabályrendszert a reformerek szemében csupán azt a célt szolgálta, hogy az egyház üzleti vállalkozássá degradálja a szexualitást, hiszen minden szabály alól létezik felmentés, s a diszpenzáció megadásáról és a házasság semmissé tételéről a papok döntenek.
17. oldal
Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák Válás Debrecenben – 1739–1848
Ami Luthert illeti, keresetlen őszinteséggel vallotta meg, hogy a maga részéről gyűlöli a válást, és nincs bátorsága kimondani, hogy megengedhető. Ugyanakkor tisztában volt vele, mennyire helytelen házastársi kötelékben tartani azokat a párokat, akik nem élnek valódi házasságban, hiszen ezzel éppen a házasság értelme vész el.
18. oldal
Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák Válás Debrecenben – 1739–1848
Debrecennek sosem sikerül visszanyernie azt a gazdasági-kulturális pozíciót, amelyet az 1700-as évekig betöltött: a 18-19. század folyamán a magyar városhálózatban elfoglalt helyzete gyökeresen átalakul. Ha pusztán a népességszámból indulunk ki, azt találjuk, hogy a város 1715-ben az első helyen áll, és a század végén, a József-kori összeírás idején 29 000 fős lakosságával egy kevéssel még mindig megelőzi Pozsonyt és Budát.
36. oldal