!

Marx György magyar

1927. május 25. (Budapest) – 2002. december 2. (Budapest)

NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Marx_György
Életrajz

Könyvei 16

Marx György: A marslakók érkezése
Marx György: Atommagközelben
Marx György: Jövőidőben
Marx György: Szilárd Leó
Tóth Eszter – Holics László – Marx György: Atomközelben
Marx György: Kvantummechanika
Marx György: Kimeríthetetlen anyag
Marx György: Életrevaló atomok
Marx György: Gyorsuló idő
Békéssy András – Károlyházy Frigyes – Freud Géza – Marx György – Nagy Károly: Elméleti fizikai feladatok

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A múlt magyar tudósai, Gyorsuló idő, Magyar tudósok

Szerkesztései 1

Bálint Andor – Marx György – Erdey-Grúz Tibor – Rényi Alfréd (szerk.): Természettudományi lexikon I-VII.

Népszerű idézetek

>!
Noro 

Egyszer Szilárd Leót is behívták esküdtnek. Amikor a gyilkossági per tárgyalása véget ért, 11 esküdt véleménye az volt, hogy a vádlott „bűnös”. Egyetlen ellenvélemény volt, Szilárdé: „ártatlan”. Az ítélethozatalt el kellett napolni. Ezalatt Szilárd sorra felkereste az esküdteket, hogy meggyőzze őket: a vádbizonyítékok logikailag nem teljesen meggyőzőek. Másnap az esküdtszék véleménye így alakult: 11 szerint ártatlan, egy esküdt szerint bűnös. Ez utóbbi természetesen Szilárd véleménye volt, aki a többi esküdttel folytatott vita során lyukat fedezett föl a vádlott állítólagos alibijén.

139. oldal

>!
Noro 

A Franck-jelentés – amelynek szövegét Szilárd befolyásolta – 1945. július 11-én készült el és azt ajánlotta, hogy ne vessék be az atombombát Japán ellen, hanem mutassák be annak hatását a japán vezérkar előtt azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha Japán nem szünteti meg a háborúskodást, akkor bevetik ellene a bombát.

72. oldal

>!
Noro 

A téma tudományos szempontból érdekes, mert betekintést enged az atom belsejébe. De aki atomátalakítással próbálna energiát nyerni, az holdkóros. [Lord Rutherford]
Leót egy dolog izgatta föl legjobban életében: ha egy tekintélyes úr valamire azt állította, hogy lehetetlen.

10. oldal

>!
sophie P

Amikor a hidegháború Kóreában és Vietnámban forró háborúvá vált, [Szent-Györgyi Albert] a professzor ismét kilépett a tudományos alapkutatás elefántcsonttornyából: a katonai erőszak elszánt ellenzője lett. Két vad magyar, Szent-Györgyi Albert és Teller Ede nyilvános vitája médiaesemény lett Amerikában. A vitát a nagymúltú American Assotiation for the Advancement of Science szervezte (…) Szent-Györgyi Albert bestseller könyve, „Az őrült majom” (azaz a Homo sapiens) az Egyesült Államok vietnami katonai intervenciójának legélesebb krikitája volt: (…)

18. oldal

Marx György: A marslakók érkezése Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. századot

Kapcsolódó szócikkek: Szent-Györgyi Albert · Teller Ede
>!
Noro 

Az amerikaiak véleménye negatív volt. De szerencsére volt Amerikában egy magyar, Szilárd Leó, aki sokoldalú egyéniség volt. Még arra is képes volt, hogy megértesse az amerikaiakkal a nukleáris láncreakció fogalmát. Volt azonban valami, amit még Szilárd sem tudott: autót vezetni. [Teller Ede]

45. oldal

>!
Noro 

Sziporkázó ötleteinek végiggondolását Leó a biológiában is szívesen hagyta másokra. A Nobel-díjas Jacques Monod mondta róla: – Szilárd olyan bőkezűen bánik ötleteivel, mint egy maori törzsfőnök a feleségeivel: mindenkinek ingyen ajánlgatja őket.

117. oldal

>!
Noro 

Gábor Dénesnek mondta: – Arra nincs szükségem, hogy matematikát tanuljak, hiszen bármikor megkérdezhetek egy matematikust!
Amikor Max Planck, a kvantumelmélet Nobel-díjas atyja azt tanácsolta, hogy járjon el az elméleti fizika előadásokra is, Szilárd ezt válaszolta: – Engem a tények érdekelnek. Hozzájuk inkább magam csinálok elméletet.

99. oldal

>!
_Andrea_

Minden magyar közül Szilárd volt a leginkább magyar. Magyar az, aki utánad lép be a forgóajtón és előtted lép ki. Eltökélt nonkonformista volt. Nem bánta, ha megsértett valakit, de sohasem követte el azt a vétket, hogy unalmas legyen. Volt egy elve, amit egy alkalommal sem szegett meg: soha nem mondta azt, amit vártak tőle –

213. oldal

Marx György: A marslakók érkezése Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. századot

>!
Baki P

Az 1. világháború idején, mélyen a cári Oroszországban, Turkesztánban az afgán határ közelében volt egy hadifogolytábor.

(első mondat)

Marx György: A marslakók érkezése Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. századot

>!
oscarmániás

Való igaz, hogy ezek a gyanús magyarok (Kármán, Neumann, Szilárd, Teller) élvezték is a legendát. Edward Teller különösen büszke E. T. (értsd: ExtraTerresztriális monogramjára:
„Ami következik nagy titok! Sajnos egyikünk, Kármán Tódor elárulta: Mi nem vagyunk magyarok. Mi a Marsról jöttünk. Van közöttük igazán híres is: a Gábor Zsazsa.”

141. oldal

Marx György: A marslakók érkezése Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. századot

Kapcsolódó szócikkek: Kármán Tódor · Neumann János · Szilárd Leó · Teller Ede