!

Marjai Imre

1912. június 14. –

Könyvei 9

Marjai Imre: Nagy hajóskönyv
Marjai Imre: Felfedezések könyve
Marjai Imre: Nagy kalózkönyv
Marjai Imre – Pataky Dénes: A hajó története
Kulcsár Ödön – Marjai Imre: Borzalmak és gonoszságok könyve
Marjai Imre: Készítsünk hajómodellt
Marjai Imre: Hajómodellezés
Marjai Imre: A kereszt és a kard lovagjai
Marjai Imre – Pataky Dénes: A hajó a művészetben

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Természetbúvárok Könyvespolca Móra · Hobbi Móra

Illusztrálásai 4

Marjai Imre: Felfedezések könyve
Eric Kentley: Hajók
Marjai Imre – Pataky Dénes: A hajó története
Kulcsár Ödön: Útikönyv szocialista brigádoknak

Népszerű idézetek

dontpanic P>!

1690 és 1692 között Engelbert Kaempfer német orvos a Holland Kelet-Indiai Társaság küldöttségének kíséretében tartózkodott Japánban. Élményeiről készített írása a legrégebbi és sokáig a legátfogóbb ismertető maradt Japánról. Kaempfer szemléltetően írja le a japán élet furcsaságait, egyebek között a holland küldöttség fogadását a függöny mögött láthatatlanul trónoló Csinadzsoszikó császár előtt: "Legelsőbben mindannyiunknak japán módra, vagyis egészen a földig hajtott fejjel a teremnek azon oldala felé kellett csúsznunk, ahol a császár ült, hogy kifejezzük hódolatunkat… Ezután mindenkinek kérdéseket tettek fel, hogy milyen idősek vagyunk, és mi a nevünk. Vezetőnknek ilyen kérdésekre kellett válaszolnia: milyen messze van Hollandia Batáviától, és hogy melyik a hatalmasabb: Batávia katonai parancsnoka vagy a hollandiai kormányzó herceg. Tőlem azt kérdezték, hogy melyik külső és belső betegségeket tartom a legveszélyesebbeknek, továbbá, hogy én, mint ahogy azt a kínai orvosok már évszázadok óta teszik, kísérletezek-e a hosszú élet elixírjével, avagy netán más európai orvosok már meg is találták azt. ˙(…) A kérdések után azt követelték tőlünk, hogy csináljunk mindenféle bohóckodást, amik egy részét már el is felejtettem. Fel kellett állnunk, ide-oda sétálnunk, egymás felé meghajolnunk, aztán táncolnunk; megjátszottuk a részeg embert, japánul dadogtunk, hollandusul és németül olvastunk, énekeltünk etc… Miután ez a majomkodás jó két óra hosszat eltartott, mindegyikünk elé egy-egy kis asztalkát helyeztek, rajta apró húsdarabkákkal. Végül felszólítottak bennünket, hogy vegyül fel köpenyünket, és vegyünk búcsút, amit mi késedelem nélkül meg is tettünk.

48-49. oldal

16 hozzászólás
Nahar>!

„Magyarországon elsőként Bernhard Antal pécsi polgárember épített gőzhajót. A 13,37 m hosszú, 3,16 m széles haótest a Dráva menti Sellyén épült, és 1817, március 21-én bocsátották vízre….A tervező a hajónak I.Ferenc magyar király feleségének a tiszteletére a Carolina nevet adta”

326. oldal

imma P>!

Stanley így mondta el a nevezetes találkozás történetét:
"Amikor lassan közeledtem hozzá, észrevettem, hogy arca sápadt és megviselt. Szakálla már egészen megszürkült. Aranyzsinóros, kékes színű, napszítta sapkát, vörös ujjas mellényt és szürke nadrágot viselt … Legszívesebben a nyakába ugrottam volna; csak éppen nem tudtam, hogy ő, a vérbeli angol, hogyan fogadná ezt tőlem. Én tehát azt tettem, amit a gyávaságom és álbüszkeségem diktált: lassú méltósággal hozzáléptem, megemeltem a kalapom, és ezt mondtam:
– Doktor Livingstone, ha nem tévedek.
– Igen – válaszolt barátságos mosollyal, miközben könnyedén megbillentette a sapkáját … Szívélyesen megráztuk egymás kezét, és én hangosan így szóltam:
– Hálát adok Istennek, Doktor, mert megadatott, hogy láthassam Önt!
Mire ő így válaszolt:
– Én pedig hálás vagyok, hogy itt üdvözölhetem Önt!
Ezután az őt körülvevő arabokhoz fordultam, és mintegy válaszképpen üdvözlő szavukra, kalapot emeltem előttük …"

87. oldal

Nahar>!

„1893-ban a chicagói világkiállítás alkalmából Norvégiaelkészítette a gokstadi drakar pontos rekonstrukcióját, és ez- akárcsak a spanyolok rekonstruált Santa Mariaja-átvitorlázott az Atlanti-óceánon.”
„Mint érdekességet érdemes feljegyezni, hogy a Viking a chicagói világkiállításról hazatérőben 1893 novemberében a Biscayai-öbölen viharba került és elsüllyedt. Legénységét a magyar Deák gőzös mentette meg.”

157. oldal

imma P>!

Ujiji, 1871. október 28.: Henry Morton Stanley, a magabiztos fellépésű amerikai riporter és az immár halálosan beteg David Livingstone találkozása. Az esemény híre óriási szenzációt keltett az európai és az amerikai sajtóban és tudományos világban

87. oldal (képaláírás)

Tirpák>!

Az európai történet egyik legszínesebb, egyben legellentmondásosabb korszaka a 10-13. század. Szokás ezt az időszakot „lovagkornak” is nevezni, noha ennek csupán végleges kialakulása és virágkora esik erre az időre. A következő évszázadokban a lovagkor eszméjének csillogása megfakult, tartalma felhígult vagy szűkebb működési területen, a társadalom új követelményeinek megfelelően korszerűsödött

(első mondat)

Nahar>!

„Tudjuk, hogy a rómaiak is foglalkoztak a lapátkerekes meghajtás problémájával. De amíg ők megfelelő kötéláttételezés útján, ökrökkel zemeltették a hajtóberendezést, a kínaiak-kevésbé humánus módon-embereket dolgoztattak a taposómalomhoz hasonlóan megszerkesztett kerékdobban”

135. oldal