!

Mario Vargas Llosa perui spanyol

1936. március 28. (Arequipa, Peru) –

Teljes névJorge Mario Pedro Vargas Llosa
NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Mario_Vargas_Llosa

Képek 3

Könyvei 47

Mario Vargas Llosa: Pantaleón és a hölgyvendégek
Mario Vargas Llosa: Szeretem a mostohámat
Mario Vargas Llosa: A város és a kutyák
Mario Vargas Llosa: Kölykök
Mario Vargas Llosa: Ki ölte meg Palomino Molerót?
Mario Vargas Llosa: Julia néni és a tollnok
Mario Vargas Llosa: Don Rigoberto feljegyzései
Mario Vargas Llosa: A Kecske ünnepe
Mario Vargas Llosa: A rossz kislány csínytevései
Mario Vargas Llosa: Halál az Andokban

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Európa Zsebkönyvek, Horizont könyvek, Magvető Világkönyvtár

Antológiák 8

Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
Kepes András (szerk.): Könyvjelző – Kepes András válogatása a XX. századi világirodalomból
Benyhe János (szerk.): Az üldöző
Székács Vera (szerk.): Huszadik századi latin-amerikai novellák
Csuday Csaba (szerk.): A folyó harmadik partja
Karig Sára (szerk.): Égtájak – Öt világrész elbeszélései – 1972
Benyhe János (szerk.): Latin-amerikai elbeszélők
Karig Sára (szerk.): Égtájak – Öt világrész elbeszélései – 1971

Róla szóló könyvek 2

Lévai Balázs: Bestseller – A világ nyitott könyv
Köves Gábor: Mi az, hogy nagymenők?

Népszerű alkotóértékelések

>!
SteelCurtain 

Mario Vargas Llosa

Komoly életrajzok mindig hosszasan kitérnek arra, ha a tárgyalt személy elvált szülők gyermeke. Mintha kiemelkedő tehetségét kárpótlásul kapta volna a sorstól, amiért apuci és anyuci egy kanál vízben megfojtotta volna egymást. Llosa esetében sem bizonyítható, hogy szülei boldog házasélete esetén csak elfuserált fűzfapoéta válhatott volna belőle. De bármi legyen is a szülők, El Niño, vagy a cölibátus hatása a Parnasszust ostromlók talentumára, annyi bizonyos, hogy ebben a hegymászásban Mario Vargas Llosa a legszűkebb élbolyhoz tartozik. Ki tudja, talán még az inkák földjén is elhiszik azt, amit lényegesen csekélyebb ismeretek birtokában a világ többi része már régóta vall: Mario Vargas Llosa a valaha élt legkiválóbb perui író. Esetleg több is.


Népszerű idézetek

>!
Cicu

Szeretek szerelmeskedni, sőt azt is mondhatnám, hogy valóságos kéjenc vagyok.

105. oldal

>!
Cicu

Nem vagyok boldogtalan, és szánalmat sem akarok kelteni senkiben. Vagyok, amilyen vagyok, s ennyivel meg is elégszem. Nagy vigasz, hogy van, akinek még nálam is rosszabb a sora.

106. oldal

>!
Cicu

Nézz szembe a valósággal: előbb vagy utóbb rossz vége lesz. Az életben semmi sem olyan tökéletes, Lucrecia, mint a mesében.

128. oldal

Kapcsolódó szócikkek: valóság
>!
Cicu

„ Nem is olyan szörnyű, végül is, ha az ember betölti a negyvenet”, gondolta dona Lucrecia, és kéjeset nyújtózkodott a besötétített szobában. Fiatalnak, szépnek és boldognak érezte magát. Hát mégis van boldogság?
Rigoberto szerint igen, van, „ha csak pillanatokra is, s csak nekünk, kettőnknek”. Nem csak üres szó, lelkiállapot volna tehát, amelyre csupán az ostobák képesek?
A férje szerette, millió és egy gyöngéd aprósággal bizonyította nap mint nap, éjszakánként pedig ifjúi lobogással pazarolta rá kegyeit.

43. oldal

>!
Cicu

De izgatónak és szemrevalónak találtam, elismerem.

26. oldal

>!
Cicu

Kezdetben nem is látsz, nem is értesz engem, de légy türelemmel, és nézz. Nézz, állhatatosan és előítéletek nélkül, szabadon és vágyakozva.

133. oldal

>!
n P

A beszélő vagy a beszélők talán a postás szerepét játszották a közösségben. Olyas valakik voltak, akik az egyik településtől a másikig vándoroltak azon a végtelen vidéken, ahol a macsigengák szétszóródtak, az egyik helyen elmondták, hogy mit csinálnak a másikon, kölcsönösen tudósították őket a nagyon ritkán vagy talán soha nem látott rokonaikkal történt dolgokról, kalandokról és viszontagságokról. A nevük meghatározta őket. Beszéltek. Szavaik füzére tartotta össze ezt a társadalmat, amelyet a fennmaradásért folytatott küzdelem kényszerített arra, hogy darabokra hulljon és szétszóródjon a négy égtáj felé. A beszélők révén tudtak az apák a fiaikról, a fivérek nővéreikről, és rajtuk keresztül szereztek tudomást a halálokról, születésekről és a törzs többi eseményéről. (…) – Az az érzésem, hogy a beszélő nem csupán a jelen dolgairól beszél. Hanem a múltról is. Valószínű, hogy ő a közösség emlékezete. A középkori trubadúrokhoz és vándorénekesekhez hasonló szerepet tölt be.

92. oldal

2 hozzászólás
>!
Cicu

Értek az élvezetekhez. Megvan hozzá az adottságom, amelyet az idők s a történelem során fáradhatatlanul tökéletesítettem, és szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy valóságos mesterévé váltam a gyönyörűségeknek. Pontosabban szólva annak, hogy miképp lehet az élet valamennyi gyümölcséből – még a rothadókból is – kifacsarni a gyönyör nektárját.

57-58. oldal