Mário de Andrade brazil
1893. október 9. (São Paulo) – 1945. február 25. (São Paulo)
Tudástár · 5 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv
| Teljes név | Mário Raul de Morais Andrade |
|---|---|
| Katalógusnév | Andrade, Mário de |
| Nem | férfi |
Képek 1
Könyvei 2
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magvető Világkönyvtár Magvető · Fitzcarraldo's fiction Fitzcarraldo Editions angol
Antológiák 4
Népszerű idézetek
A pulyka, ami csak a miénk volt, újra felébresztette bennünk azokat az érzéseket, melyeket felfaltak a szürke hétköznapok: a szeretetet, az anyai érzést, a gyermeki érzést.
32. oldal, Mário de Andrade: Karácsonyi pulyka · Mário de Andrade
…és megkeresztelte őt az isten nevében, aki nemsokára leszáll a földre, és félig hal-, félig tapírformája lesz.
Ha vízzé változna, meginnák, ha szúnyog lenne, elhessentenék, ha vonat lenne, kisiklana, ha folyó volna, rárajzolnák a térképre…
Másnap alig pitymallott még, amikor Makunaíma beült a fatörzs-kenuba, és elevezett a Fekete-folyó torkolatához, hogy elvigye lelkiismeretét a Marapatá-szigetre. Egy tíz méter magas oszlopkaktusz legtetejére tűzte, hogy a szauba-hangyák meg ne rágják.
– Lássuk a whiskyt – mondta aztán.
Elmentek a whiskyfa alá, és amikor az Angolok megrázták, levált két láda whisky, Makunaíma még röptükben elkapta őket. Köszönetet mondott az Angoloknak, és visszament a penzióba.
A kullancs is ember volt valamikor, akárcsak mi… Réges-régen egy kis boltot állított fel az országút mellett, nagyon sok vevője volt, mert mindenkinek adott hitelbe is. Annyit hitelezett, annyit hitelezett, annyi sok brazil ember nem fizetett neki, hogy a kullancs végül tönkrement, és ott kellett hagynia a boltját. Azért csimpaszkodik most bele minden emberbe, hogy behajtsa rajta a tartozását.
Kék szeméből csorogtak a könnyek, és lehullottak a mező fehér virágaira. A virágok színe kékre változott, és belőlük lett a nefelejcs.
Makunaíma, a mi fajtánk hőse az étintetlen őserdő mélyén született. Koromfekete volt, és az éjszakát betöltő félelem hozta őt világra. Volt egy olyan pillanat, amikor akkorára nőtt az Uraricoera folyó mormolását hallgató csendesség, hogy egy tapanyumas-indián asszony egy rút csecsemőt szült. Ezt a csecsemőt nevezték el Makunaímának.
9. oldal
…mivel Vei csak egy veresképű öregasszony volt, akiről patakokban csorgott a víz, Makunaíma nem sejtette, hogy ez a vénség maga a Nap, a jóságos Nap, a szegények takarója.
128. oldal, VIII. Vei, a nap (Magvető, 1983)
Makunaíma kölcsönkért a penzió tulajdonosnőjétől egy rakás szépítő eszközt: a rúzs-gépet, a selyemharisnya-gépet, a krotonhéj illatú kombiné-gépet, a szagosfűvel illatosított öv-gépet, a pacsulival átitatott dekoltáltruha-gépet, a félkesztyű-gépet, szóval mindezeket a gépezeteket, amelyektől minden asszony szép lesz, aztán két tölcséres banánvirágot illesztett a mellére, és felöltözött.