Marie-Aude Murail francia

– Figyusz, tizennégy éves vagy. Én húszévesen érettségiztem. Bőven ráérsz még.
– Nem akarok a lelkedbe gázolni, Bart, de nem te vagy a példaképem.

– Vannak szívproblémái?
– Ajaj, dögivel! – kiáltotta Bart.
– Kardiológiai problémákról beszélek…
– Á nem, odáig még nem jutottam.

– Három szívet is rajzoltam neked a neveddel, mert kicsit szeretlek,
meg nagyon, meg nagyon-nagyon!

16. oldal

– Pow-wow – rendelkezett.
A három gyerek egy pillanat múlva már törökülésben kuporgott a szőnyegen, takaróval a vállán.
– Mi az, mit csináltok? – érdeklődött Bart.
Morgane elmagyarázta:
– Így szoktunk döntést hozni.
– Király – bólintott Bart. – Én is csatlakozhatok?
– Igen – mondta Siméon. – De a hülyék csak utoljára szólhatnak.

Kösz, hogy figyelmeztetés nélkül beléptél az életembe. Kösz, hogy megváltoztattad a folyását és megváltoztattál engem is.

– Szóval mi az a homokszekszális?
[…]
– Olyan fiú, aki fülbevalót hord.

– Nem azt várják tőlünk, hogy lehetetlent vigyünk véghez, hanem, hogy a tőlünk telhető legjobbat.

193. oldal

– Nem gondolja, hogy jobb lenne, ha inkább munkát keresne? – vetette fel Aimée egy olyan napon, amikor a fehérneműügynök éppen úton volt.
– Ha keresünk, fennáll a veszélye, hogy találunk is – jegyezte meg Barthélemy.

– Neked üldözési mániád van, öregem – passzolta le Siméon.
Bart azonban nem hallgatott rá.
– Buzi vagyok. Ez születési rendellenesség. Kit zavarok?
– Engem – mondta Siméon. – Nem látod, hogy tanulok?

171. oldal

– Az emberek többsége inkább elviseli a fájdalmat ugyanazokat a dolgokat ismételve, ahelyett, hogy kipróbálna valami újat – bölcselkedett Sauveur.

123. oldal