!

Marcus Tullius Cicero római

i. e. 106. január 3. (Arpinum, Olaszország) – i. e. 43. december 7. (Formiae, Olaszország)

NemFérfi
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Marcus_Tullius_Cicero https://en.wikipedia.org/wiki/Cicero

Könyvei 33

Marcus Tullius Cicero: Az istenek természete
Marcus Tullius Cicero: Marcus Tullius Cicero válogatott művei
Marcus Tullius Cicero: De Signis
Marcus Tullius Cicero: Philippicák Marcus Antonius ellen
Marcus Tullius Cicero: Az állam
Marcus Tullius Cicero: A legfőbb jóról és rosszról
Marcus Tullius Cicero – Lucius Annaeus Seneca: A lélek békéje
Marcus Tullius Cicero: Cicero Catilina elleni első beszéde
Marcus Tullius Cicero – Sextus Empiricus: Antik szkepticizmus
Marcus Tullius Cicero: A jóslásról

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Téka, Populart Füzetek, Az ókori irodalom kiskönyvtára, Prométheusz Könyvek, Filozófia alapművek, Auctores Latini, Olcsó könyvtár

Antológiák 2

Szabó György: Sötétben tündöklőbb a fény
Lengyel Béla – Vincze Flóra (szerk.): A világirodalom ars poeticái

Róla szóló könyvek 6

Robert Harris: Imperium
Robert Harris: Lustrum
Nótári Tamás: Tényálláskezelés és szónoki taktika Cicero védőbeszédeiben
Szentkuthy Miklós: Cicero vándorévei
Trencsényi-Waldapfel Imre: Cicero
Maffio Maffii: Cicero élete és kora

Népszerű idézetek

>!
Sli SP

(…) mindig kell keresni egyeseket, akiket szerethetünk s akik viszontszeretnek, mert ha a szeretet és a rokonszenv érzését elveszítjük, akkor elvész az élet minden öröme.

372. oldal, Filozófia - Laelius vagy a barátságról (Európa, 1974)

>!
Sli SP

(…) a szerencsét az istentől kell kérni, a bölcsességet azonban önmagunktól kell meglelnünk.

163. oldal, Harmadik könyv (Lazi, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: bölcsesség · Isten · szerencse
>!
Sli SP

Bizony, ha az istenek gondját viselték volna az emberiségnek, akkor mindenkit jóvá kellett volna formálniuk, de ha ezt nem tették, akkor legalábbis törődniük kellett volna a jókkal.

159. oldal, Harmadik könyv (Lazi, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: ember, emberiség · Isten
>!
Sli SP

Nihil est turpius, quam sapientum vitam ex insipientum sermone pendere.
Nincs gyalázatosabb, mint ha a bölcs élete ostobák szavától függ.
CICERO

32. oldal, Bölcsesség, tudás - Sapientia, scientia (Lazi, 2003) · Marcus Tullius Cicero

Latin mondások Andreas Lusitanus Eborensis mondásgyűjteménye

Kapcsolódó szócikkek: bölcs · butaság, ostobaság
>!
Sli SP

Cibi condimentum fames.
                    (Cicero, De fin. 2, 28, 90)
Az étel fűszere az éhség.

28. oldal (Kairosz, 1997) · Marcus Tullius Cicero

Szabó György: Sötétben tündöklőbb a fény Római szállóigék és aforizmák

1 hozzászólás
>!
Sli SP

Szókratész idevágó véleménye kiderül a haláláról szóló könyvből, amelyről már bőségesen szóltam. Miután befejezte elmélkedését a lélek halhatatlanságáról, és már sürgette a halál órájának közelsége, Kritón megkérdezte, hogyan temessék el. „Úgy látszik, barátaim – szólt –, hiába vesztegettem fáradságomat. Kritón barátunkat nem sikerült meggyőznöm arról, hogy én innét el fogok tűnni és belőlem semmi sem fog visszamaradni. Ám legyen, Kritón: ha nyomomra tudsz bukkanni, és valahol rám tudsz találni, temess el ott, ahol legjobbnak látod. De hidd el nekem, eltávozásom után egyikőtök sem fog utolérni.”
Szépen beszélt: barátjának is engedett, de azt is kifejezésre juttatta, hogy az egész üggyel semmit sem törődik. Nyersebb volt Diogenész: ő is ugyanezen a véleményen volt, de cinikus voltának megfelelően durvábban fogalmazott. Azt parancsolta, hogy temetetlenül lökjék félre. Barátai: „A madaraknak és vadállatoknak?” – „Legkevésbé sem. Tegyetek mellém egy botot, hogy elkergessem őket.” – „Erre hogy leszel képes? Hiszen nem leszel tudatodnál!" – „De ha semmiről sem tudok, akkor mi bajom származhatnék a vadállatok marcangolásából?”
Bölcsen nyilatkozott Anaxagorasz. Amikor Lampszakoszban halálos ágyán feküdt, barátai megkérdezték, hogy hazájába, Klazomenébe szállítsák-e, ha valami történik. Így felelt: „Nincs rá szükség. Az alvilágba mindenhonnan egyforma hosszú út vezet."

63. oldal, Első könyv - A halál megvetéséről (Allprint, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: Alvilág · halál · halott · Szinópéi Diogenész · Szókratész · temetés
>!
Sli SP

Minden ember tévedhet, de csak ostoba köti magát a tévedéséhez.

159. oldal, A tizenkettedik Philippica Marcus Antonius ellen (Szukits, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság · tévedés
1 hozzászólás
>!
Sli SP

Nem tudjuk-e, hogy mit esznek a spártaiak a közös étkezéseken? Amikor Dionüsziosz, a zsarnok egy alkalommal náluk ebédelt, kijelentette, hogy nem ízlik neki a fekete leves, az ebéd fő fogása. Erre a szakács: „Nem csodálom; hiányzott belőle a fűszer.” – „Milyen fűszer?" – „Vadászat fáradtsága, izzadás, futás az Euróta partján, éhség, szomjúság; ezzel szokták fűszerezni az ételt a spártaiak.”

244. oldal, Ötödik könyv - Az erény magában is elegendő a boldog élethez (Allprint, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: éhség · étel · étkezés · fűszer · spártai · szomjúság
>!
Fatma

„Az állam tehát” – mondta Scipio – "a nép ügye, a nép azonban nem olyan embergyülekezet, amely akármilyen módon keletkezett, hanem a tömegnek olyan csopotosulása, amelynek alapja a jogi megállapodás és a közös előny. A csoportosulás elsődleges indítéka nem annyira a gyengeség érzésében, mint inkább az emberek úgynevezett természetes társas ösztönében rejlik.

90. oldal