!

Marcus Aurelius római

121. április 26. (Róma) – 180. március 17. (Vindobona vagy Sirmium)

Tudástár · 10 kapcsolódó alkotó

Nemférfi

Könyvei 8

Marcus Aurelius: Elmélkedések
Marcus Aurelius: Marcus Aurelius elmélkedései
Lucius Annaeus Seneca – Marcus Aurelius: Óvakodj a haragtól! / Tanítások könyve
Marcus Aurelius – Cassius Dio Cocceianus: Marcus Aurelius elmélkedései
Marcus Aurelius: Meditations
Lucius Annaeus Seneca – Marcus Aurelius: Az emberség nagykönyve / Teremtő gondolatok
Lucius Annaeus Seneca – Epiktetos – Marcus Aurelius: Az évek millióit szemlélhetem
Marcus Aurelius: Marcus Aurelius vallomásai

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Téka · Bölcsességek kincsestára · Officina Könyvtár · Helikon Zsebkönyvek · Filozófiai kiskönyvtár

Antológiák 1

Geréb László – Telegdi Zsigmond (szerk.): Nagy gondolkodók I-II.

Róla szóló könyvek 2

Alexander Giese: Marcus Aurelius
Renan Ernő: Marcus Aurelius és az antik világ vége

Népszerű idézetek

Sli P>!

Mi a mesterséged? Hogy jó ember légy!

222. oldal, Tizenegyedik könyv (Franklin-Társulat / Parthenon, 1943)

Kapcsolódó szócikkek: mesterség
7 hozzászólás
Chöpp >!

A világ változás, az élet felfogás dolga.

39. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet · világ
2 hozzászólás
Sli P>!

Az emberek búvóhelyeket keresnek maguknak: falun, tengerparton, hegyeken. Te magad is szoktál ilyesmi után vágyva vágyni. Micsoda korlátoltság! Hiszen módodban áll, mikor csak akarsz, önmagadba visszavonulnod. Mert az ember sehová nyugodtabban, zavartalanabbul, vissza nem vonulhat, mint saját lelkébe, különösen, akinek olyan a belső világa, hogy annak szemléleténél azonnal beáll a teljes lelki béke. A békesség ez esetben azonos a lélek harmóniájával. Ne vond tehát meg önmagadtól egyetlen esetben sem ezt a visszavonulást s újhodjál meg lélekben.

48. oldal, Negyedik könyv (Franklin-Társulat / Parthenon, 1943)

4 hozzászólás
Trudiz >!

Akinek lelke derűs, nem szorul külső segítségre, mások kénye-kedve nem háborítja lelki békéjét. Légy egyenes, ne pedig kiegyengetett!

66. oldal · Marcus Aurelius

Chöpp >!

Az emberek egymásért születtek. Vagy tanítsd, vagy tűrd hát őket.

123. oldal

Sli P>!

Reggel, ha nehezedre esik a felkelés, gondolj tüstént rá: «Arra ébredek, hogy mint ember munkálkodjam». Rosszul esnék-e annak végzésére indulnom, amiért születtem, aminek kedvéért a világra jöttem? Vagy arra rendeltettem-e, hogy párnámon heverészve melengessem magam? – Mindenesetre ez élvezetesebb! – Hát élvezetre születtél-e? Általában: tétlenségre-e, vagy tevékenységre? Nem látod-e, hogy a növények, a verebek, a hangyák, a pókok, a méhek megteszik a magukét és a maguk részével hozzájárulnak a világ harmóniájához? S te nem akarsz emberi kötelességeidnek eleget tenni? Nem sietsz a természetedtől kijelölt cél felé?

72. oldal, Ötödik könyv (Franklin-Társulat / Parthenon, 1943)

Sli P>!

Ne fecséreld el élted hátralevő részét másokról való képzelgésekben, hacsak ezeket valami közhasznú célra nem vonatkoztatod. Bizony mondom, más kötelességed látja kárát. Mert, ha azon töröd a fejed, mit is csinál ez és ez, miért csinálja, mit beszél, mit kíván, min mesterkedik? – minden ilyen megzavar és elvon téged saját vezérlő értelmed figyelmes szolgálatától. Zárj ki tehát gondolataid köréből minden ötletszerűt, minden hiábavalóságot, még inkább minden hiuságot és rosszindulatot.

36. oldal, Harmadik könyv (Franklin-Társulat / Parthenon, 1943)

Lunemorte P>!

Ilyen emberek között híresnek lenni micsoda üres semmiség!

2 hozzászólás