Malin Stehn svéd

Az új év reményteli első perceit keserű megjegyzéssel nyitni végzetesnek bizonyulhat.

Az ember nyilván arra emlékszik, amire emlékezni akar.

– Mit bántál meg?
– A bulit. Smilláék buliját. Hogy hagyhatjuk, hogy húsz tinédzser szilveszterezzen a házunkban? Nem vagyunk normálisak.

Az emberek általában nagyon segítőkészek, ha gyerekekről és állatokról van szó.

Egy anyának nem volna szabad búcsút vennie a gyermekétől.

290. oldal

Hiába teszünk meg mindent a gyerekeinkért, akkor is félre tud siklani az életük.

340. oldal

– Hány évesek? – kérdezi Adde.
– Tizenhét – válaszolom. – Smilla februárban tölti be a tizennyolcat.
– Az élet legjobb időszaka – mondja Adde mosolyogva.

Komolyan mondom, hogy a földi pokolban élünk ebben az országban.

Valaki vagy valami felemészt belülről. Egyre csak mardos és rág.

Nehéz szeretni, amikor rosszra fordulnak a dolgok.

365. oldal