!

Makovecz Imre

Tudástár · 7 kapcsolódó alkotó

Könyvei 8

Makovecz Imre: Írások
Makovecz Imre: Rajzok és írások
Makovecz Imre – Melocco Miklós – Szörényi Levente: Magyar lélek magyar forma
Makovecz Imre: Templomok
Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete
Makovecz Imre: Makovecz
Makovecz Imre: Rajzok / Drawings
Makovecz Imre: Válaszok, 2001–1981

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Manréza-füzetek Éghajlat

Antológiák 1

Annus József – Czine Mihály (szerk.): Válasz Évkönyv 1989 I-II.

Róla szóló könyvek 4

Kovács Zsolt: Szentek és kárhozottak
Molnár Pál: Az országépítő
Gerle János – Götz Eszter (szerk.): Makovecz 2002–2011
Gerle János – Götz Eszter (szerk.): Makovecz 1959–2001

Népszerű idézetek

Kek P>!

Mit jelent tervezni?
Az ember meg akar valósítani egy gondolati képet,
Egy képet tehát, amely csak az ő képzeletében létezik.

(4. oldal, Gerle János: Makovecz Imre rajzaihoz)

Makovecz Imre: Rajzok / Drawings Ernst Múzeum, Budapest, 2004. március 21 – április 25.

Virágszépe >!

Lekéstük az utolsó vonatot Velencében egy olaszországi út során, hogy Ostiába jussunk, s majd onnan Budapestre. Mondtuk, hát, majd reggel. Hol egy váróterem? Rendes szadista váróterem volt, merőleges támlájú székekkel, az ülőke meg rövid. Ott még szundikálni sem lehet, csak vigyázban ülni, vagy néha fölállni, mert még az is jobb, mint azok a székek. Viszont az amerikai turisták lefeküdtek a földre, mindenféle pokrócokba, kabátokba burkolózva. Mi, kelet-közép-európaiak ültünk rendesen a nyavalyás székeken. Megjelentek az olasz rendőrök, és rugdosva kezdik ébreszteni az amerikai diákokat. Miránk oda se bagóztak. Felébred az egyik, álmos amerikai, azt se tudja, hol van, csak azt látja, hogy egy egyenruhás ember készül belerúgni. Erre puff, fektéből belérúg egy nagyot, átfordul a másik oldalára, és alszik tovább. Az amerikai turista mindig szabad volt, minket meg jól megneveltek. Föllázadtam! Lefeküdtem a földre én is aludni, jöjjön az az olasz rendőr, belerúgok én is. Nem jött. Túl sok rúgást kaptak a mégiscsak szentséges amerikaiaktól. Biztos, hogy az amerikai nép kevesebbet tűr el, mint a magyar.

36. oldal (Éghajlat, 2007)

Kek P>!

A látomás mint képtípus sajátos módon születik meg az építész rajzain. Motívumai a magyar művészet sajátos hagyományához kapcsolódnak: az ornamentális építészetéhez, amelynek már első nagy mestere, Lechner Ödön a régi és a népművészetben élő díszítményekből alkotott architektúrát. Az Iparművészeti Múzeum épületében ugyanis nemcsak sík vagy plasztikus díszítmény az ornamentum, de plasztikus szerkezeti forma, sőt a terek egymásba nyílásának, átmenetének, azaz magának a térnek formája is. Makovecz Imre rajzain föld, víz és ég találkozásai ornamentumként jelennek meg. Az építmények és a világegyetem kapcsolatát ornamensek teremtik meg találkozásuk „szegélyén”, felületén vagy pontjain, s ornamens egy-egy motívum – lény – maga is. Az ornamentum élet: forma, mozgás, kapcsolat és ezek állandósága.

(2. oldal, Keserű Katalin)

Makovecz Imre: Rajzok / Drawings Ernst Múzeum, Budapest, 2004. március 21 – április 25.

Kek P>!

Az ember mozgásformáinak feltérképezésekor, az 1960-as évek végén olyan változatos (szárnyas-levelesnek tűnő) alapformákra ismert az építész, amelyek minden élő szervezet világban való létének formáiként, tereiként és ábráiként foghatók fel. Ezek a formák a mozgás, a változás, a növekedés, a kiterjeszkedés formáit is tartalmazzák. Változatosak, de egylényegűek; ebben rejlik ornamentum-voltuk.

(2. oldal, Keserű Katalin)

Makovecz Imre: Rajzok / Drawings Ernst Múzeum, Budapest, 2004. március 21 – április 25.

Kek P>!

Az építész rajzokat készít, amely az elképzelt tereket és formákat úgy ábrázolja, mintha azok léteznének, hogy mások számára érthető legyen a megvalósítás folyamata.

(4. oldal, Gerle János: Makovecz Imre rajzaihoz)

Makovecz Imre: Rajzok / Drawings Ernst Múzeum, Budapest, 2004. március 21 – április 25.

Kek P>!

Az újságírók gyakran használják ezt a kifejezést: az építész megálmodja a házat. Építészként fogalmam sincs, mások is tudják-e, milyen hazug és milyen igaz egyszerre ez a fogalmazás. A tervezés szigorú követelményei távol állnak a megálmodás minden esetlegességétől és következetlenségétől. A terv kiindulópontját jelentő, a képzeletben élő kép maga azonban álomszerűen megfoghatatlan és közvetíthetetlen. Egy álom soha nem mesélhető el megközelítő pontossággal sem…

(4. oldal, Gerle János: Makovecz Imre rajzaihoz)

Makovecz Imre: Rajzok / Drawings Ernst Múzeum, Budapest, 2004. március 21 – április 25.

Kek P>!

Szinte minden korból ismerünk a „megvalósításra szánt” valódi tervrajzok mellett könnyedén építészeti fantáziarajzoknak nevezett alkotásokat, amelyek célját gyakran az időtöltésnek tulajdonítják, az építőművészek hódolatának képzőművészeti ambícióik vagy még több esetben képzőművészek hódolatát az építészet előtt.

(5. oldal, Gerle János: Makovecz Imre rajzaihoz)

Makovecz Imre: Rajzok / Drawings Ernst Múzeum, Budapest, 2004. március 21 – április 25.

Kek P>!

Piranesi egyik eszköze a lépték torzítása. Mint az antik romok rajzolóját ragadhatta el a hév, hogy a közvetlenül tapasztalt, az emberi léptéket meghaladó méretű épületelemeket, magasságokat, fesztávokat, képzeletében és rajzaiban egy nagyságrenddel megnövelje. Az erőjáték, a konstrukció hiteles, csak az ember, a mindezt létrehozó alkotó (vagy jogos a kétely, és valóban csak titánok műve lehet, amit Piranesi ábrázol?) vált nyomorúságos hangyává.

(7-8. oldal, Gerle János: Makovecz Imre rajzaihoz)

Makovecz Imre: Rajzok / Drawings Ernst Múzeum, Budapest, 2004. március 21 – április 25.

Kek P>!

… azt az álláspontot is tükrözik, hogy nem is hiteles az a gondolat, amely eleve megvalósíthatatlan, vagy azt számításba sem vevő koncepciót tartalmaz.

(9. oldal, Gerle János: Makovecz Imre rajzaihoz)

Makovecz Imre: Rajzok / Drawings Ernst Múzeum, Budapest, 2004. március 21 – április 25.

Kek P>!

(Érdekes és jellemző módon a sevillai épületről gyakorlatilag semmilyen eredeti építészeti rajz nem maradt fenn, néhány kicsiny vázlaton kívül – természetesen megmaradtak a kivitelezéshez szükséges szerkesztett rajzok –, és ezzel kapcsolatban felvetődik a statisztikailag jogos, ám rejtélyes megfigyelés, hogy minél látványosabb, részletesebb tervek készültek egy épületről, többnyire annál kisebb volt az esély, hogy az meg is valósuljon. Nem maradtak megjelenítő erejű külső-belső távlati képek a százhalombattai templomról, az egri uszodáról, a Stephaneum épületéről sem, az eredeti elképzelést ettől függetlenül sikerült minden részletében megvalósítani.)

(11. oldal, Gerle János: Makovecz Imre rajzaihoz)

Makovecz Imre: Rajzok / Drawings Ernst Múzeum, Budapest, 2004. március 21 – április 25.