!

Magyarics Tamás magyar

1953 (Budapest) –

KatalógusnévMagyarics Tamás
Nemférfi
Életrajz

Könyvei 5

Frank Tibor – Magyarics Tamás: Handouts for U.S. History
Magyarics Tamás: Az Amerikai Egyesült Államok története
Magyarics Tamás: Az Egyesült Államok külpolitikájának története
Magyarics Tamás: Az USA vezető szerepe a világon
Frank Tibor – Magyarics Tamás: Handouts for British History

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A rövid XX. század Kossuth · Élő történelem Calibra

Szerkesztései 2

Magyarics Tamás (szerk.): Amerikai konzervatív gondolkodók
Magyarics Tamás – Mártonffy Balázs (szerk.): Ütközőpályák

Fordításai 39

Henry Kissinger: Diplomácia
Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1-2.
Zbigniew Brzezinski: Stratégiai vízió
Henry Kissinger: Kínáról
Tom Wolfe: Amerikai kapcsolat
Roy Jenkins: Churchill I-II.
Glenn Hubbard – Tim Kane: Egyensúlyban
Geoffrey Regan: Hadászati balfogások
David Talbot: A két Kennedy
William C. Davis: A Vadnyugat hőskora 1800 – 1899

Antológiák 1

Gazdag Ferenc – Kiss J. László (szerk.): Magyar külpolitika a 20. században

Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

[…] A szocializmus Amerikában hajótörést szenvedett a bifsztek és az almás pite partjain.

16. oldal, Werner Sombart szavait idézve...

1 hozzászólás
Kovács_Balázs>!

Woodrow Wilson a nemzetközi kapcsolatokat erkölcsi kategóriákban határozta meg. Ennek a felfogásnak egyik példájával az amerikai-mexikói konfliktusnál találkozunk, amikor az amerikai elnök meg akarta „tanítani” a mexikóiakat arra, hogy „jó” elnököt válasszanak. A „megfelelő” választáshoz nyilvánvalóan politikailag kellőképpen tájékozott állampolgárok kellenek, s ezt az állapotot kizárólag demokratikus társadalmak tudják biztosítani. A nemzetközi életben ugyancsak a demokratikus társadalmak képesek őrizni a békét, mert azok „természetüknél” fogva békeszeretők, ellentétben a monarchikus vagy despotikus államokkal. Az erőegyensúlyi politika viszont az érdekek maximalizálására törekvésen alapul, ami időnként megkívánja az erőszak alkalmazását, s ezért Wilson elutasította a nemzetközi kapcsolatok ilyen megközelítését. Úgy véle, hogy a háború „abberáció”, kizárólag jogi vagy morális kényszerítést kellene alkalmazni a nemzetközi rendet veszélyeztető államok ellen.

190. oldal

Kovács_Balázs>!

Máig sem tisztázott pontosan, miért sodródott az Egyesült Államok a vietnami háborúba. A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, inkább néhány olyan okot lehet felsorolni, amelyek mindenképpen szerepet játszottak a washingtoni döntésekben. Első helyen kell megemlíteni a hidegháború első évtizedeire jellemző kétpólusú világfelfogást, amelyben a szemben álló felek ún. nulla összegű játékot „játszottak”, vagyis az egyik fél veszteségét automatikusan a másik fél nyereségeként fogták fel. Ebben az esetben sok úgy vélték Washingtonban, hogy Dél-Vietnam kommunista győzelem esetén a kínai-szovjet kommunista tömböt erősíti majd. Az elmélettel az volt a hiba, hogy ekkor már jelentős különbségek mutatkoztak a két kommunista nagyhatalom között, s a vietnami kommunisták győzelme feltehetően kiélezte volna kettejük rivalizálását, ezáltal gyengítette volna a pozíciójukat az Egyesült Államokkal szemben.

422-423. oldal

zoja>!

Thomas Jefferson […] instructed the American minister in Paris to start negotiations for the purchase of New Orleans; however Robert Livingston on his own proposed that the French sell the whole Louisiana Terrirory to the U.S. […] Though Livingston and James Monroe had no authorization to purchase the whole territory, they signed the agreement with Napoleon on April 30, 1803. With the deal, the U.S. doubled its territory in return for a payment of $15 million.

145. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Thomas Jefferson