!

Magyar László András magyar

1956. január 26. (Budapest) – 2022. március 10.

KatalógusnévMagyar László András
Nemférfi

Képek 1

Könyvei 18

Magyar László András: A csámcsogó hullák és egyéb érdekességek
Magyar László András: Bevezetés a kísértettanba
Magyar László András: A repülőkenőcs
Magyar László András: A kapzsi hóhérné
Magyar László András: Solenoid és Pelithe
Magyar László András: A műember története
Horányi Ildikó – Magyar László András: Démoni ragály: a pestis
Magyar László András: Paracelsus Magyarországon
Magyar László András: A @-tól az egyszarvúig
Csoma Zsigmond – Magyar László András: Magyar füves- és gyógyborok

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Új termés Magvető · 4D zsebkönyvtár Akadémiai

Szerkesztései 6

Magyar László András (szerk.): Pandaemonium
Magyar László András (szerk.): A vámpírokról – 1755–1756
Magyar László András (szerk.): Magia Naturalis
Kicsi Sándor András – Magyar László András (szerk.): Hetes lexikon
Magyar László András (szerk.): Gyógyszer nélkül a nátha ellen
Magyar László András (szerk.): Medicina Renata

Fordításai 32

Deepak Chopra: Buddha
Alan Watts: A bizonytalanság bölcsessége
Okakura Kakuzo: Teakönyv
Kahlil Gibran: Törött szárnyak
Agrippa von Nettesheim: Titkos bölcselet
Joseph Campbell: Velünk élő mítoszok
Johannes Nider: A boszorkányok szemfényvesztései
Nigel Cawthorne: Diktátorok az ágyban
Magyar László András (szerk.): Pandaemonium
Fred Pearce: Népcsuszamlás

Antológiák 13

Banyó Péter – Csányi Dóra – Edinger Katalin – Kovács Eszter (szerk.): Friss tinta!
Király Levente (szerk.): Körkép 2013
Király Levente (szerk.): Körkép 2015
Bazsányi Sándor (szerk.): Szivárványbaleset
Alföldy Jenő (szerk.): Szép versek 1990
Hegedős Mária (szerk.): Körkép 95
Alexander Brody (szerk.): Felhő
Körmendy Zsuzsanna (szerk.): Körkép 1999
Hegedős Mária (szerk.): Körkép 94
Bojtár Endre (szerk.): Aki utoljára nevet

Kiemelt alkotóértékelések

Nienna001 P>!

Magyar László András

Nem néztem utána a szerzőnek, hogy pontosan ki is ő, így csupán a könyvei alapján írok róla véleményt. A történelemhez olyan módon nyúl, hogy az a laikusabbaknak is érdekes és szórakoztató lehet (Repülőkenőcs) vagy épp a nők kérdését bemutató könyvekben egyszerűen állítja elénk a korszak nőképét, történeteken keresztül, amit az adott században írtak (A kapzsi hóhérné). Bár az utóbbi könyve már annyira nem tetszett, ez semmiképp sem az író hibája, aki csupán megtalálta és elénk tárta a múlt ezen darabkáit. A többi könyvée is kíváncsi vagyok.


Népszerű idézetek

sztimi53>!

Egy Rosenbaum nevű doktor viszont nyakig homokba temette betegeit a tengerparton, és addig hagyta pörkölődni őket, míg ki nem jelentették, hogy inkább meggyógyultak.

194. oldal, Gyógymódok és gyógyítók, (Gondolat, 2007)

Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből

Kapcsolódó szócikkek: homok · tengerpart
sztimi53>!

Ám ennél még meglepőbb mechanikus módszereket is alkalmaztak eleink: a budapesti Irgalmasok ingyenes fogászatán a 20-as években állítólag hatalmas pofonnal érzéstelenítették foghúzás előtt a beteget. (Ma is szokás injekció előtt, nyilván szintén irgalmas szándékkal, a bőrre csapni.)

189. oldal, Anesztézia, (Gondolat, 2007)

Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből

2 hozzászólás
sztimi53>!

1842-ben egy New Yorki-i orvostanhallgató, William E. Clarke éternarkózisban húzott fogat: eredményeit azonban nem tette közzé, mert – jellemzően a kor orvosi szemléletére – nem tartotta fontosnak azokat (az, hogy a beteg üvölt vagy sem, tudományos szempontból voltaképp érdektelen.)

190. oldal, Anesztézia, (Gondolat, 2007)

Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből

Kapcsolódó szócikkek: 1842
2 hozzászólás
Juci IP>!

Magyar László András: Teve

Rossz a legény-teveélet,
inkább élnék teveéled –
szól teve a tevenőnek,
ám az ránéz leverőleg:
– Válassza a Szaharát,
nem szaglom a szaharát.

38. oldal · Magyar László András

Kapcsolódó szócikkek: teve
3 hozzászólás
sztimi53>!

Ebben a korban alakulhatott ki egyébként a magyar futóbolond és a kötözni való bolond kifejezés is: az első az ártalmatlan, szabadon járó-kelő, a másik a veszélyes, megláncolt elmebeteget jelölte. Félnótás kifejezésünk viszont az „F notás” vagyis „F-jelű” elnevezésből eredt – az F a latin fatuus, bolond rövidítése; a fejezés arra utal, hogy a bolondokat akkoriban, megbélyegzésként, nagy F betűt festettek a ruhájára.

150. oldal, Tébolydák és sárga házak, (Gondolat, 2007)

Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből

Juci IP>!

Magyar László András: Róka

Míg odakünn a vihar tombolt, bőgött a sötét víz,
benn a fedélközben vígan telt ám az idő, mert

a disznó disznólkodott,
a marha marháskodott,
a légy legyeskedett,
a kígyó kígyózott,
a kacsa kacsázott,
a daru darvadozott,
a petymeg petymegett,
a sül pedig sült.

Egy volt csak, ki szegény, nem bírta e hinta-palintát:
a róka.

34. oldal · Magyar László András

1 hozzászólás
sztimi53>!

Arcápoláshoz például gyíkmájat kell olívaolajban péppé kenni – írja az Orvostudomány Atyja –, majd a pépet színborral fel kell ereszteni, és az arcra kenni. (A gyík epéje viszont rettenetesen csúfít!) Ráncelsimításhoz zúzzunk porrá molübdént, mégpedig kőmozsárban, öntsünk rá egy hónapja álló esővizet, majd formáljuk az így kapott masszákból golyókat. Hajhullás ellen pedig Hippokratész a következő remek recepttel szolgál: keverjünk össze ladanumgyantát liliom- és rózsaolajjal, valamint vörösborral, és kenjük pakolásként a fejünkre. Ha a pakolást sikerül lemosni, és még hajunk is marad, az már fél siker.

119. oldal, Szépészet Rómában, (Gondolat, 2007)

Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből

Kapcsolódó szócikkek: Hippokratész
8 hozzászólás
sztimi53>!

[…] 18.századi beszámolók szerint a dél-erdélyi román néphit úgy tartotta, hogy a falu legkövérebb (és egyben leggazdagabb) emberei nem halnak meg teljesen, hanem holtuk után vámpírokká válnak, és a soványak vérét (vagy zsírját) szívogatva tartják épségben a testüket.

93. oldal, Kövérek és soványak, (Gondolat, 2007)

Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből

Kapcsolódó szócikkek: 18. század · vámpír
4 hozzászólás
sztimi53>!

A születészsabályozás legveszélytelenebb és ezért legnépszerűbb módja azonban az ókorban is a fogamzásgátlás volt. Sokan – különösen az egyszerűbb emberek – mágikus talizmánokhoz, amulettekhez, gemmákhoz, ráolvasásszövegekhez folyamodtak. Már Egyiptomból és Mezopotámiából is ismerünk efféle fogamzásgátlókat – az első hasonló amulettek KR. e. 15. századból származnak –, amelyek legtöbbször varászszövegekkel vagy éppen zárat, akadályt jelképező ábrákkal voltak ellátva. Hatásuk azonban erősen kétségbe vonható. E talizmánok, nyakba akasztható terhességelhárító eszközök (úgynevezett periaptonok) között akadtak igen sajátosak is: Aetius Amidenus bizánci orvos például menyétmáj viselését javallotta, Plinius (1. század) pedig azt írja, ha napkelte előtt őzbőr szíjjal egy pók kokonját ( a kokon a kis pókokat tartalmazó burok) kötözzük a szeretett nő testére, a hölgy egy évig nem eshet teherbe – feltéve, ha éppen két kis pók van a kokonban, egyébként persze nem érvényes a varázslat.

17. oldal, Fogamzásgátlás Rómában, (Gondolat, 2007)

Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből

sztimi53>!

Az imaginatio szokására már ókori orvosok munkáiban is találhatunk utalást. Galénosz, a 2. század nagy görög-római orvosa például egyik – egyébként terjék nevű ellenméregről szóló – könyvében elbeszéli, hogy élt egyszer egy gazadag ember, aki – mint a gazdagok általában – meglehetősen előnytelen külsejű volt. Mivel attól tartott, hogy felesége szeretkezés közben az ő csúf arcát nézegeti, és ez rossz hatással lesz az utódra, egy nagy fatáblára egyik szép, ifjú ismerőse képét festette, majd ráparancsolt nejére, hogy valahányszor együtt vannak, csakis a képen tartsa a szemét. És csodák-csodájára a derék asszony kilenc hónap múlva valóban pont olyan szépséges fiút szült, mint amelyik a képen volt látható. (A magyarázatot erős képzeletű olvasóimra bízom.)

33. oldal, Imaginatio, (Gondolat, 2007)

Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből