Magyar László András magyar
1956. január 26. (Budapest) – 2022. március 10.
Katalógusnév | Magyar László András |
---|---|
Nem | férfi |
Képek 1
Könyvei 18
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Új termés Magvető · 4D zsebkönyvtár Akadémiai
Szerkesztései 6
Fordításai 32
Antológiák 13
Kiemelt alkotóértékelések
Népszerű idézetek
Egy Rosenbaum nevű doktor viszont nyakig homokba temette betegeit a tengerparton, és addig hagyta pörkölődni őket, míg ki nem jelentették, hogy inkább meggyógyultak.
194. oldal, Gyógymódok és gyógyítók, (Gondolat, 2007)
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
Ám ennél még meglepőbb mechanikus módszereket is alkalmaztak eleink: a budapesti Irgalmasok ingyenes fogászatán a 20-as években állítólag hatalmas pofonnal érzéstelenítették foghúzás előtt a beteget. (Ma is szokás injekció előtt, nyilván szintén irgalmas szándékkal, a bőrre csapni.)
189. oldal, Anesztézia, (Gondolat, 2007)
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
1842-ben egy New Yorki-i orvostanhallgató, William E. Clarke éternarkózisban húzott fogat: eredményeit azonban nem tette közzé, mert – jellemzően a kor orvosi szemléletére – nem tartotta fontosnak azokat (az, hogy a beteg üvölt vagy sem, tudományos szempontból voltaképp érdektelen.)
190. oldal, Anesztézia, (Gondolat, 2007)
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
Magyar László András: Teve
Rossz a legény-teveélet,
inkább élnék teveéled –
szól teve a tevenőnek,
ám az ránéz leverőleg:
– Válassza a Szaharát,
nem szaglom a szaharát.
38. oldal · Magyar László András
Banyó Péter – Csányi Dóra – Edinger Katalin – Kovács Eszter (szerk.): Friss tinta! 84% Mai gyerekversek
Ebben a korban alakulhatott ki egyébként a magyar futóbolond és a kötözni való bolond kifejezés is: az első az ártalmatlan, szabadon járó-kelő, a másik a veszélyes, megláncolt elmebeteget jelölte. Félnótás kifejezésünk viszont az „F notás” vagyis „F-jelű” elnevezésből eredt – az F a latin fatuus, bolond rövidítése; a fejezés arra utal, hogy a bolondokat akkoriban, megbélyegzésként, nagy F betűt festettek a ruhájára.
150. oldal, Tébolydák és sárga házak, (Gondolat, 2007)
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
Magyar László András: Róka
Míg odakünn a vihar tombolt, bőgött a sötét víz,
benn a fedélközben vígan telt ám az idő, mert
a disznó disznólkodott,
a marha marháskodott,
a légy legyeskedett,
a kígyó kígyózott,
a kacsa kacsázott,
a daru darvadozott,
a petymeg petymegett,
a sül pedig sült.
Egy volt csak, ki szegény, nem bírta e hinta-palintát:
a róka.
34. oldal · Magyar László András
Banyó Péter – Csányi Dóra – Edinger Katalin – Kovács Eszter (szerk.): Friss tinta! 84% Mai gyerekversek
Arcápoláshoz például gyíkmájat kell olívaolajban péppé kenni – írja az Orvostudomány Atyja –, majd a pépet színborral fel kell ereszteni, és az arcra kenni. (A gyík epéje viszont rettenetesen csúfít!) Ráncelsimításhoz zúzzunk porrá molübdént, mégpedig kőmozsárban, öntsünk rá egy hónapja álló esővizet, majd formáljuk az így kapott masszákból golyókat. Hajhullás ellen pedig Hippokratész a következő remek recepttel szolgál: keverjünk össze ladanumgyantát liliom- és rózsaolajjal, valamint vörösborral, és kenjük pakolásként a fejünkre. Ha a pakolást sikerül lemosni, és még hajunk is marad, az már fél siker.
119. oldal, Szépészet Rómában, (Gondolat, 2007)
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
[…] 18.századi beszámolók szerint a dél-erdélyi román néphit úgy tartotta, hogy a falu legkövérebb (és egyben leggazdagabb) emberei nem halnak meg teljesen, hanem holtuk után vámpírokká válnak, és a soványak vérét (vagy zsírját) szívogatva tartják épségben a testüket.
93. oldal, Kövérek és soványak, (Gondolat, 2007)
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
A születészsabályozás legveszélytelenebb és ezért legnépszerűbb módja azonban az ókorban is a fogamzásgátlás volt. Sokan – különösen az egyszerűbb emberek – mágikus talizmánokhoz, amulettekhez, gemmákhoz, ráolvasásszövegekhez folyamodtak. Már Egyiptomból és Mezopotámiából is ismerünk efféle fogamzásgátlókat – az első hasonló amulettek KR. e. 15. századból származnak –, amelyek legtöbbször varászszövegekkel vagy éppen zárat, akadályt jelképező ábrákkal voltak ellátva. Hatásuk azonban erősen kétségbe vonható. E talizmánok, nyakba akasztható terhességelhárító eszközök (úgynevezett periaptonok) között akadtak igen sajátosak is: Aetius Amidenus bizánci orvos például menyétmáj viselését javallotta, Plinius (1. század) pedig azt írja, ha napkelte előtt őzbőr szíjjal egy pók kokonját ( a kokon a kis pókokat tartalmazó burok) kötözzük a szeretett nő testére, a hölgy egy évig nem eshet teherbe – feltéve, ha éppen két kis pók van a kokonban, egyébként persze nem érvényes a varázslat.
17. oldal, Fogamzásgátlás Rómában, (Gondolat, 2007)
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
Az imaginatio szokására már ókori orvosok munkáiban is találhatunk utalást. Galénosz, a 2. század nagy görög-római orvosa például egyik – egyébként terjék nevű ellenméregről szóló – könyvében elbeszéli, hogy élt egyszer egy gazadag ember, aki – mint a gazdagok általában – meglehetősen előnytelen külsejű volt. Mivel attól tartott, hogy felesége szeretkezés közben az ő csúf arcát nézegeti, és ez rossz hatással lesz az utódra, egy nagy fatáblára egyik szép, ifjú ismerőse képét festette, majd ráparancsolt nejére, hogy valahányszor együtt vannak, csakis a képen tartsa a szemét. És csodák-csodájára a derék asszony kilenc hónap múlva valóban pont olyan szépséges fiút szült, mint amelyik a képen volt látható. (A magyarázatot erős képzeletű olvasóimra bízom.)
33. oldal, Imaginatio, (Gondolat, 2007)