Magyar Bálint
Katalógusnév | Magyar Bálint |
---|
Könyvei 16
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Palatinus Filmkönyvek Palatinus · Minerva zsebkönyvek Minerva · Filmművészeti könyvtár
Szerkesztései 4
Antológiák 2
Felolvasásai 7
Népszerű idézetek
Egy ideáltipikus maffiaállamban az egalitárius mód valójában kizárólag választási időszakokban jelenik meg a kiadási mintázatban a ciklus derekán negligált csoportok – például a nyugdíjasok vagy a falusi szegények – alkalomszerű megajándékozásának formájában.
472.
A folyamatosan leépülő kritikai csatornák egyre inkább a kommunikációs „dühöngők” szerepét játsszák a rezsim ellenfelei számára, ahol megvitathatják sérelmeiket és kritikáikat egymás között, de a szélesebb közönséget nem érhetik el. Az egymásközti beszélgetés hevessége pedig azt a hamis érzetet kelti, mintha tömegek volnának elégedetlenek a kormánnyal, pedig valójában mindig csak ugyanazok, ugyanazokban a kis körökben cserélnek eszmét egymással.
264.
A fejőstehén-mód lényegében nem másra szolgál, mint hogy közszolgáltatásokat de facto transzferkifizetésekké alakítsanak: addig a pontig érdekesek az elit számára a közjavak és -szolgáltatások, amíg meg lehet őket csapolni, és az uralkodó politikai elit pénzeket tud eltéríteni belőlük. Ezen felül nem törődnek velük, elhanyagolják őket. Úgyhogy itt nem redisztributív célokat szolgáló, de még csak nem is perverz újraelosztásról kell beszélnünk, hanem a redisztributív célok negligálásáról.
471.
A KESMA mintegy állatorvosi lova s egyszersmind különösen ékes példája és egyértelmű megnyilvánulása a patronális autokrácia sajátosságainak: a holdingot patronális médiatulajdonosok töltötték fel, akik „önként” adományozták orgánumaikat a holdingnak, mely nem fizetett kompenzációt a cégek mintegy 30 milliárd forintos értékéért cserében; a holdingot de jure Orbán egyik strómanja vezeti; a megalakulását pedig az tette lehetővé, hogy kormányrendeletet alkottak, amely a KESMA-t „nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak” minősítette, ezzel kivonva azt a verseny- jogi törvény érvénye alól.
265.
Bár a szabad kilépés lehetőségét erősen korlátozzák, a patronális autokráciában marad rá egy nagyon is valós lehetőség – jelesül elhagyni az országot, illetve a rezsimet magát. Míg a tényleges kommunista diktatúrákban a határok le vannak zárva, ha valaki nem akar beilleszkedni a korlátozott hozzáférésű rendbe a fogadott politikai család felségterületén, megteheti, hogy egy másik országba költözik. A menekülés vagy „önkéntes száműzetés” megnyitja a mobilitás útját a fogadott politikai családon kívüli emberek előtt, de egyben azt is jelenti, hogy „kiszállnak a játszmából”, vagyis az adott politikai egység társadalmából. Ettől még a társadalmi struktúra nem válik nyitottabbá, ellenkezőleg: mivel éppen az elégedetlenebb, rezsimellenes tényezők vonulnak ki, és csak a könnyebben kordában tarthatók maradnak, a rezsim kevesebb akadállyal tud stabilizálódni, és bebetonozni a társadalmi berendezkedést.
583.
Amikor a klientúratársadalom rétegződéséről beszélünk, nem ajánlatos a „középosztály” és az „alsóbb osztály” terminusokat használni: inkább a klientúrák és nem-klientúrák középső és alsó rétege a helyes kifejezés. Ezek a csoportok jellemzően keresztbe metszik az osztályhatárokat, és vazallusi láncok, illetve azok hiányának széles palettáját képviselik a társadalmi piramis különféle szintjein. Ha általánosan akarunk fogalmazni, azt mondhatjuk, hogy a klientúratársadalom lényege az autonóm egzisztencia esélyeinek felszámolása, illetve felváltása a rezsimtől való függéssel és a fent említett „fojtófogás”-helyzetekkel.
591.