!

Magyar Adorján magyar

1887. – 1978. szeptember 28.

KatalógusnévMagyar Adorján
Nemférfi
Honlaphu.metapedia.org/wiki/Magyar_Adorján

Könyvei 6

Magyar Adorján – Forrai Sándor – Kemény Ferenc: A magyar nyelv / Magyar nyelvünk tökélyéről / A magyar nyelvről
Magyar Adorján: Az ősműveltség
Magyar Adorján: A lelkiismeret aranytükre
Magyar Adorján: A Csodaszarvas
Magyar Adorján: Magyar építőízlés
Magyar Adorján: Ős magyar rovásírás

Népszerű idézetek

palastim>!

Annálfogva, hogy a magyar minden egyes mondatrészen pontosan jelöli a funkciót, szórendje teljesen szabadon forgatható a gondolat tökéletes árnyalására. Vegyünk egy egyszerű csakis alany—állítmány-tárgyból álló magyar mondatot: Péter ismeri Pált. Franciául : Pierre connait Paul. Csakhogy a franciában ez az egyetlen lehetséges sorrend, mert csakis ebből derül ki, melyik az alany, melyik a tárgy. De minthogy a magyar a tárgyat mindig megjelöli (tudtommal a világ valamennyi nyelve között egyedül következetesen), a szóbanforgó magyar mondatnak hatféle sorrendje lehet (matematikailag a maximum), ami mind más és más árnyalatot fejez ki. Például : Ismeri Pált Péter. Franciául ezt emígy kell kifejezni : Il n’est pas vrai que Pierre ne cannaisse Paul, car il il le connait. Vagyis, amit a magyarban egyetlen mondatrész áthelyezésével fejez ki, ahhoz a franciának egész szózuhatag kell. És ez volna a szellem anyagfeletti diadala? Ezért mondom én, hogy a magyar nyelv úgy illik a gondolatra, mint a bőr a testre, míg minden más nyelv csak úgy, mint a jól-rosszul szabott ruha.
(Dr. Kemény Ferenc)

FélszipókásŐsmoly P>!

Bizonyos növényekről azt tartották, hogy azokba a villám nem csap, és hogy ezek tehát a házat is védik a villámcsapástól. Ezt hiszi a nép még ma is a csalánról, míg más növényekről, különösen a kellemes illatúakról, például a kakukkfűről és a rozmaringról, gyöngyvirágról meg a fenyőről – hitték, hogy tőlük a gonosz szellemek és a boszorkányok annyira irtóznak, hogy olyan kapun, ajtón vagy ablakon, amelyen ilyen növény gallya avagy ilyenből készült füzér van, be nem mennek.

64. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boszorkány · csalán · gyöngyvirág · kakukkfű · rozmaring
FélszipókásŐsmoly P>!

Mivel pedig a szűzüveg tűzálló, azaz tűzben semmi elváltozást nem szenved, rajta a tűz semminő kárt nem okoz, őseink fölfogása szerint pedig a tűz: hímség (a víz és föld: nőiség) volt, ezért ők ezen tűzálló szűzüveget a szüzesség jelképének tekintették. De náluk minden üreg (ugyanúgy, mint a kapu-, ajtóív is), tehát a hupolaga is, nőiségi jelkép volt. A várkastély hupolaga azonban annál is inkább nőiségi jelkép volt, mert hiszen szűzüveggel lévén borítva, tehát fénylő és átlátszó is volt, mint a víz, illetve a víz buborékja vagy a szappanbuborék.

116. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hupolag · szűzüveg
FélszipókásŐsmoly P>!

Kabar őstörzseinknél Kübele Istennővel (Ilona egyik kabar neve) hegykultusz is volt összekötve, amiértis ez Istennő szentélyei gyakran hegyek, dombok tetején állottak, de amelyek helyére utóbb keresztény templomok, kápolnák kerültek és amelyek többnyire Máriának szentelvék. Kübele és a hegy avagy domb összefüggése röviden magyarázva ez: Kabar őstörzseinknél ez Istennő legfőbb jelképe az emlő volt […] Mivel pedig az emlő, domborulatként, a dombokkal, hegyekkel hozatott jelképes összefüggésbe, ezért lettek a kabaroknál a dombok és hegyek ez Istennő szent helyei.

81. oldal – III. Következtetések

Magyar Adorján: A lelkiismeret aranytükre Adatok a magyar ősvallás erkölcstanából

Kapcsolódó szócikkek: hegy · templom · Tündér Ilona
palastim>!

Milyen lehetett tehát azon régi magyar nyelv, amelyet a nyugati mintára a kereszténység fölvétele után megszervezett földbirtokosság kedvéért a jobbágyságba taszított magyar parasztság, azaz a földművelő nép, idegenvérű és latinul beszélő és író királyai, urai és papjai ellenére is, hosszú és keserves századokon át fönntartott ? Azt, hogy a szegénységben, elnyomatásban és mindennapi nehéz munkában élő, adókkal, tizedekkel, zsarolásokkal sanyargatott nép e nyelvet kiművelhette, fejleszthette volna, lehetetlennek kell tartanunk. Legföljebb azt képzelhetjük, hogy e nyelvet a küzdelmes századokon átmentette. Ellenben azt igenis föltételezhetjük, hogy ezalatt nyelvünk inkább még hanyatlott, úgy szerkezetében, mint szóanyagában. Történelmünkből tudjuk, hogy a magyar nyelv e századok utáni elnyomatásából csak Mária Terézia magyar testőrei körében kezdett föltámadni. Ismeretes, hogy királyok, császárok, fejedelmek testőreikül mindenkor csak a legdélcegebb, legszebb, erős és egészséges férfiakat fogadták föl, mert nagyon is vigyáztak arra, hogy ezek ne csak díszes ruháikkal, fegyverzetükkel, hanem egész megjelenésükkel is emeljék udvaruk fényét.
(Magyar Adorján)

palastim>!

Fenti fejtegetésem kiegészítéséül azonban rá kell mutatnom arra is, hogy magyar nyelvünk jelen állapotában sajnos nem olyan tökéletes, mint aminő adottságainál fogva lehetne és mondjuk vagy ezer esztendeje alighanem volt is. Mai nyelvjárásai között legtökéletesebb az, amelyet az erdélyi székelység beszél.
(Dr. Kemény Ferenc)

FélszipókásŐsmoly P>!

Ismerőseim előtt többször beszéltem arról, hogy az ősmagyarok legfőbb erkölcsi törvénye a lelkiismeret volt, majd fejtegettem azt is, hogy a lelkiismeret minden másnál biztosabban és jobban vezetheti az embert az igaz úton, hacsak megszokjuk annak hangjára igazán hallgatni, illetve intő szavát soha el nem hallgattatni.

(első mondat)

Magyar Adorján: A lelkiismeret aranytükre Adatok a magyar ősvallás erkölcstanából

Kapcsolódó szócikkek: lelkiismeret
FélszipókásŐsmoly P>!

Magyar Napisten őseink mitológiájában az erőnyt (energiát) megszemélyesítő istenség, míg Ilona az anyag (materia) megszemélyesítése is volt, ami pedig mély tudáson és természetismereten alapuló jelképezés volt, mert hiszen való igaz, hogy minden földi élet alapja a Napból a Földre áradó erőnynek a Föld anyagára való hatása.

9. oldal – I. Ismertetés

Magyar Adorján: A lelkiismeret aranytükre Adatok a magyar ősvallás erkölcstanából

Kapcsolódó szócikkek: anyag · energia · föld · Nap · Tündér Ilona
FélszipókásŐsmoly P>!

A lelkiismeret nem más, mint a lélek és az önmagam fogalmak egyesülése, ami egy másik én gondolatát hozza létre, amely másik én, mivel testnélküli, tisztán szellemi valami: tehát fennköltebb, nemesebb, istenibb, tehát jobb is mint a testi én. Mivel pedig a lélek vagy szellem Édesatyánk, a Nap adománya (a Napból származó «isteni szikra»), ennélfogva a lelkiismeret szava is tulajdonképen a Napisten, azaz Édesatyánk szava. Így lett tehát a tükör a lelkiismeret, azaz a másik, nemesebb én jelképe, és maradott az még azután is, hogy az ember a tükröződés jelenségét már meg tudta magyarázni.

12. oldal – I. Ismertetés

Magyar Adorján: A lelkiismeret aranytükre Adatok a magyar ősvallás erkölcstanából

Kapcsolódó szócikkek: lelkiismeret · Nap · tükörkép