!

Maggie O'Farrell észak-ír

1972. május 27. (Coleraine, Észak-Írország, Egyesült Királyság) –

Tudástár · 1 kapcsolódó alkotó

Nem
Honlapmaggieofarrell.com

Képek 3

Könyvei 19

Maggie O'Farrell: Ahol a Hóangyalok laknak
Maggie O'Farrell: Vagyok, vagyok, vagyok
Maggie O'Farrell: Miután elmentél
Maggie O'Farrell: A köztünk lévő távolság
Maggie O'Farrell: A kéz, amely először fogta az enyémet
Maggie O'Farrell: Utasítások hőhullám idejére
Maggie O'Farrell: A szeretőm szerelme
Maggie O'Farrell: Hamnet (angol)
Maggie O'Farrell: Hamnet
Maggie O'Farrell: The Hand That First Held Mine

Népszerű idézetek

Málnika >!

Ha valaki kijelenti, hogy sikerülni fog, hogy meg tudunk csinálni valamit, és ha látjuk, hogy tényleg így gondolják, akkor a lehetőség valahogy megfoghatóbbá válik.

235. oldal (Gerebellum, 1980)

Kókuszka>!

Jót tesz az embernek, ha vár rá valami tennivaló, legyen az bármilyen apróság is.

396. oldal

>!

[…] az életben hosszú távon általában azok a dolgok a fontosabbak, azok alakítanak bennünket igazán, amelyek nem a terv szerint mennek, és nem azok, amelyek igen. Az embernek a váratlanra kell számítania, azzal kell boldogulnia.

Teljes test (GABO, 2018)

Kókuszka>!

Az anyai szeretet hatalmas erő, talán minden másnál magyobb.

Cerebellum (1980), 241.odal

Panelmacska>!

Soha semmit nem szerettem úgy, mint őt. Honnan is tudhattam volna, hogy ő ajándék ugyan, de nem örökbe kaptam.

193. oldal

metahari P>!

Én nem hiszek a sorsban. Nem hiszek abban, hogy az ember tompíthatja léte bizonytalanságát egy olyan hitrendszerrel, amely azt mondja: „Ne aggódj! Igaz hogy ez a te életed, de nem te irányítod. Van valami vagy valaki, aki gondoskodik rólad. Már minden el van intézve.”
Szerintem az egész a véletleneken és a választásainkon múlik, és ez sokkal rémisztőbb.

12 hozzászólás
paoloni>!

Az írek nagyon értenek a válságokhoz, […] Tudják, mit kell tenni, milyen hagyományokat kell betartani; ennivalót hoznak, egytálételt, pitét, teát osztanak. Tudják, hogy kell megtárgyalni a rossz híreket: duruzsolva, fejcsóválva, hanghordozásuk körbepólyálja őket a balszerencse szótagjaival.

177. oldal

paoloni>!

Az anyjával folytatott beszélgetések olyanok tudnak lenni, mint valami kusza kacskaringózás a jelentések erdején át, ahol senkinek sincs neve, és szereplők rohangálnak ki-be minden figyelmeztetés nélkül. Az embernek valahogy meg kell vetnie a lábát, épphogy csak betájolnia magát, kideríteni valamelyik dramatis persona kilétét, és a többi már, egy kis szerencsével, a helyére kerül.

49. oldal

Málnika >!

Egy pillanatig el se tudja hinni, amit az imént mondott. Szinte elképesztő, hogy azok a szavak most odakint vannak a levegőben. Ide-oda röpdösnek a telefonfülke fülledt, szűk terében, keringenek a feje körül. Legszívesebben óvatosan résnyire nyitná az ajtót, hogy kiengedje őket, mint méheket a kasból, a külvilágba.

384. oldal

>!

    Mindannyian, egytől egyig, valamiféle ködös tudatú állapotban bóklászunk a világban, úgy élünk, hogy bármely nap lejárhat az időnk, megragadjuk a pillanatot, kiskapukon surranunk át, és fogalmunk sincs, mikor sújthat le ránk a sors. Ahogy azt Thomas Hardy Tess Durbeyfieldről írta: „… hirtelen eszébe jutott, hogy van még egy, sokkal nagyobb jelentőségű nap: a tulajdon halálának napja, amikor mindez a vonzó báj eltűnik; a nap, amely most alattomosan és láthatatlanul megbúvik az év többi napja közt, se hanggal, se másképp semmi jelét nem adva, amikor évenként elvonul fölötte; pedig nem kevésbé biztosan ott van. Melyik az a nap?”
    Ezek a pillanatok megváltoztatják az embert, amennyiben tudatosulnak benne. Lehet azzal próbálkozni, hogy megfeledkezzünk róluk, hogy hátat fordítsunk nekik, hogy vállat vonva lerázzuk magunkról, de tetszik, vagy sem, az ilyesmi belénk ivódik. Az ilyen tapasztalatok bennünk élnek, és az énünk részévé válnak, akár egy stent a szívben, vagy egy eltört csontot összetartó tűződrót.

Tüdő (GABO, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: halál · Tess Durbeyfield · Thomas Hardy