!

Lukács Ernőné magyar

KatalógusnévLukács Ernőné

Könyvei 12

Lukács Ernőné – Péter Ágnes – Tarján Rezsőné: Tarkabarka fizika
Lukács Ernőné: Mekkora?
Lukács Ernőné – Rábai Imre: Feladatok és megoldások
Lukács Ernőné – Tarján Rezsőné: Játékos matematika
Lukács Ernőné – Tarján Rezsőné: Megmérjük a világot
Lukács Ernőné – Rábai Imre: Így könnyű a matematika
Lukács Ernőné – Tarján Rezsőné: Vidám matematika
Lukács Ernőné – Tarján Rezsőné: Rajzos matematika
Lukács Ernőné – Tarján Rezsőné: Matematikai játékok
Lukács Ernőné – Tarján Rezsőné: Tarkabarka matematika

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Gondolat zsebkönyvek Gondolat · Búvár könyvek Móra · Bölcs Bagoly Móra · Természetbúvárok Könyvespolca Móra · Minerva zsebkönyvek Minerva · A kultúra világa Közgazdasági és Jogi, Minerva

Szerkesztései 8

Köpeczi Béla – Lukács Ernőné – Pók Lajos (szerk.): Világirodalom / Filozófia
Köpeczi Béla – Lukács Ernőné (szerk.): A föld országai / A világ népei
Lukács Ernőné (szerk.): Matematika / Fizika / Kémia
Köpeczi Béla – Lukács Ernőné (szerk.): Az egészség / Lélektan – nevelés / Sport és testkultúra
Lukács Ernőné – Kampis Antal (szerk.): A képzőművészetek története
ifj. Gellért Oszkár – Alexits György – Köpeczi Béla – Lukács Ernőné (szerk.): Technika
Lukács Ernőné (szerk.): Az embergéptől a gépemberig: munka – termelés – gazdálkodás
Lukács Ernőné (szerk.): Település – városiasodás – az emberi kommunikáció

Fordításai 6

Walter Gellert – Rainer Gartner – Herbert Küstner – Gerard Wolf (szerk.): Természettudományi kisenciklopédia
Földrajzi és csillagászati fogalomtár
Gustav Beyrodt: A természettudományok zsebkönyve
Matematikai és fizikai fogalomtár
D. E. Mansfield – D. Thompson: Matematika új felfogásban I-IV.
Walter Conrad: Láthatatlan utakon

Népszerű idézetek

Szédültnapraforgó>!

A mindennapi életben nem tudunk mértékek nélkül meglenni, a tudománynak pedig még nagyobb szüksége van a mértékekre.

4. oldal

Szédültnapraforgó>!

Mérési módszerei eleinte persze nagyon kezdetlegesek voltak. Mértékül olyasmit használt, ami a legtermészetesebben adódott: saját testrészeit. Távolságot lábának vagy lépéseinek hosszával mért. Ujjait szétfeszítve, a hüvelykujja és a kisujja közti távolság az arasz.

5. oldal

Szédültnapraforgó>!

Mai mértékrendszerünket először Franciaországban vezették be. A tudósok egy csoportja 1790-ben olyan új mértékrendszert állapított meg, mely a világon mindenütt elfogadható, ellenőrizhető.
Úgy határoztak, hogy a hosszúság egysége az Északi- és Déli-sarkot összekötő délkör hosszának negyvenmilliomod része lesz. Ezt nevezték el 1 méternek.

11. oldal