!

Lovász Hajnalka magyar

KatalógusnévLovász Hajnalka

Könyvei 3

Deliága Éva – Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk az akaratossággal?
Deliága Éva – Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk a szorongással?
Deliága Éva – Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk az agresszióval?

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Mit kezdjünk...


Népszerű idézetek

dtk8>!

Teher alatt nő a pálma?
Szabad-e a szorongás észlelhető jelei ellenére tovább terhelni a gyermeket, attól az elvtől vezérelve, hogy „úgysem tudjuk burokban tartani, majd megedződik”? Nem javaslom ezt a szemléletmódot. A gyermek a saját eszközeivel jelez a külvilágnak. Ha saját szüleiben sem bízhat, hogy meghallják és megértik jelzéseit, akkor nem megerősödni fog, hanem elveszíti bizalmát a hozzá legközelebb álló felnőttekben.

30. oldal

Deliága Éva – Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk a szorongással? Pszichológiai útmutató és félelemoldó mesék

lenne P>!

– Nahát! Tényleg! Siessünk! Kapaszkodjatok a farkincám böködőibe! – röppent fel Tűzhányó egy csöppnyit a levegőbe.

89. oldal - 2. Zokorlán és az inog-binog dolog (Kulcslyuk, 2019)

Deliága Éva – Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk a szorongással? Pszichológiai útmutató és félelemoldó mesék

2 hozzászólás
csucsorka IP>!

Fontos tudni, hogy az indulatszabályozás nem egy konstans funkció. Ha a gyerek éhes, kimerült, álmos, beteg, vagy aznap már sokszor kellett alkalmazkodnia, visszafognia magát, netán túl sok inger érte, akkor könnyebben lesz ingerlékeny, és hajlamosabb agresszívabban viselkedni.

18. oldal

Deliága Éva – Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk az agresszióval? Pszichológiai útmutató + indulatkezelő mesék

csucsorka IP>!

A gyereknevelés legnagyobb része az együttélés által valósul meg. A gyerekek bőven van alkalma megfigyelni, hogy otthon anya és apa hogyan szabályozza saját indulatait. Ezért a szülő hiába hangoztat szép elveket, ha ő maga gyakran veszíti el a türelmét, és ilyenkor indulatos tettekre ragadtatja magát. Egyfajta hitelesség szükséges tehát – az, hogy szülőként tetteiben is azt képviselje, amit mond, amire tanítja a gyerekét.

36. oldal

Deliága Éva – Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk az agresszióval? Pszichológiai útmutató + indulatkezelő mesék

dtk8>!

Sok kisgyerek, ha jó passzban van, és energiáit, figyelmét összpontosítja, nagyon jó teljesítményt tud nyújtani önállóság és feladatvégzés terén is. Azonban egy-egy kiugró teljesítmény nem jelenti azt, hogy attól fogva annak kell lennie az állandó mércének.

41. oldal, 4+1 lépés a szorongás megelőzésére

Deliága Éva – Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk a szorongással? Pszichológiai útmutató és félelemoldó mesék

lenne P>!

A szorongás, mint láthattuk, lehet alkati sajátosság is, ám mindenféle szorongást enyhít, ha a gyermek önbizalma a helyén van. Az olyan gyerek, aki folyamatosan kapja a címkéket – „Trehány vagy!”, „Hogy lehetsz ilyen ügyetlen?”, „Mindig piszmogsz!” – úgy fogja érezni, hogy ő nem elég jó, nem felel meg a környezetének vagy a szüleinek. Épp ezért fontos, hogy ne azonosítsa a gyermeket a tetteivel.

43. oldal, 4+1 lépés a szorongás megelőzésére

Deliága Éva – Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk a szorongással? Pszichológiai útmutató és félelemoldó mesék

lenne P>!

Körömrágás
Gyakori, gyermekkorban jelentkező tünet, melyet sok szülő a szorongással társít, ám előfordulhat, hogy más áll a háttérben. Gyakran tapasztalom, hogy motoros nyugtalanságot is jelezhet, mely később rossz szokássá válva rögzül.
Az a gyermek, akitől a nap legnagyobb részében majdnem mozdulatlan ülést és fegyelmezett koncentrációt vár el a felnőttvilág, ezzel a tünettel jelezheti, hogy feszültség gyülemlett fel benne, aminek nem találja más levezetési módját.

52. oldal, Tévhitek a szorongással kapcsolatban

Deliága Éva – Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk a szorongással? Pszichológiai útmutató és félelemoldó mesék

Anetta_Ef P>!

Emlékszik még rá, hogy ő mitől szorongott gyermekkorában, és gyakran tapasztalható, hogy a szorongások egy része felnőtt korra is megmarad. A szorongás alkati kérdés is, amit a gyermek örököl a felmenőitől.

53. oldal

Deliága Éva – Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk a szorongással? Pszichológiai útmutató és félelemoldó mesék

graphoman IP>!

Egyes gyerekek esetében az erőszakos cselekedet az akarat érvényesítéséről szól, másoknál a frusztráció, a düh kimutatásának formája. Előfordul, hogy előre megtervezett, szándékos ártásról van szó, amely által egy korábban rajta esett sérelmet torol meg a gyermek. Lehet életkori sajátosság, amely a gyermek aktuális stádiumát jelzi a szocializáció hosszú folyamatában. Máskor a gyerek kirívó, erőszakos magatartása jelzés, hogy ő maga nincs jól, akár az adott pillanatban, akár tágabb élethelyzetét tekintve. Valaki védekezésből támad, vagy eltanul viselkedésformákat a kortársaitól, és azt hiszi, hogy azok elfogadhatók. Egyeseknek nincs más eszközük arra, hogy a haragjukat kimutassák, a frusztrációjuktól megszabaduljanak. Másoknál az impulzivitás áll a háttérben: előbb cselekszenek, utána gondolkodnak. Érdemes a gyereket t gabb környezetével együtt megvizsgálni: milyen a családi élete? Hogy érzi magát a közösségben? Feszült családi légkörben, ahol a szülők a saját problémáikkal vannak elfoglalva, az erőszakos magatartás figyelemfelhívás is lehet. A gyermek a szertelenségével, a szabályszegésével, a nagy érzelmi kilengéseivel magára vonja a figyelmet, ezzel is egyben tartva a szülőket, összekovácsolva őket a bajban. Nagyobb vagy gyakran erőszakos, fenyegetőnek megélt gyermekközösségben az agresszió felvett viselkedés lehet, amellyel a viszontagságos közegben érvényesülni próbál a gyerek. A háttérben húzódó tényezők feltárása és kezelése elengedhetetlen, de bármi legyen is a kiváltó ok, az indulatszabályozás fejleszthető, az erőszakmentes kommunikáció és a problémamegoldás konstruktív módjai tanulhatók, és javára válnak minden gyereknek.

16. oldal - Mit jelez az agresszió?

Deliága Éva – Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk az agresszióval? Pszichológiai útmutató + indulatkezelő mesék

3 hozzászólás
Krist_En>!

A másik fontos tényező a jelenlét – egyfelől a fizikai, másfelől az érzelmi. Hiába van a gyerekkel, ha mind a ketten a képernyőt bámulják. Hiába, ha Ön közben a telefonját nyomogatja. Hiába, ha nem megy játszani, amikor a gyerek hívja, mert mindig fontosabb dolga akad. Hiába szereti nagyon a gyermekét, ha nem tölt vele elég minőségi időt, akkor nem fogja ismerni őt, így a szorongásairól sem fog tudni, vagy nem tudja majd mire vélni ezeket. A gyerek érzelmi biztonságát nem szolgálja a távszeretet, jelen kell lenni, minél többet, minél játékosabban az életében.

56-57. oldal, Ha a szülő maga is feszült, nyugtalan, A jelenlét fontossága

Deliága Éva – Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk a szorongással? Pszichológiai útmutató és félelemoldó mesék