Lőrincz Judit Lívia magyar

Amikor az ember anyukája az emeletről a földszinti terasz kövéhez vág tiszta erejéből hat bögrét, és minden egyes csattanásnál ezt kiabálja: -"Fáradt vagyok! Fáradt vagyok! Fáradt vagyok! Fáradt vagyok!", és aztán a végén kihajol a korláton, és a bögrék után ordítja, hogy: -"Utáltalak titeket, mert rondák voltatok!", szóval amikor egy anyuka ezt csinálja, akkor biztosan tudható, hogy fáradt.

Denevér

– […] Itt csak olyan macska jöhet-mehet, aki elfogadja a szabályainkat.
– Én elfogadom, csak hadd menjek Berkenye után! – iszkolt volna tovább Pufi, de a fekete macska megállította.
– Nem valami bölcs döntés olyan szabályokat elfogadni, amiket nem is ismersz.
– Jó, jó, akkor ismertesd őket gyorsan, hogy bölcsen elfogadhassam, és mehessek Berkenye után!

11. oldala

Na, jó… kimondom: szóval olyan, mintha a fenekén keresztül venné a levegőt egy szívószállal. Elég durva, nem?

Botpoloska

– Ááá, egy óriáshangya! – kiabált Ádi.
Erre már én is teljesen felébredtem.
– Muti! Hol van? – kérdeztem.
– Itt, itt a hasamon!
Tök édi hangya mászott a pólóján.
– Szedd már le! – kiabálta Ádi. Úgyhogy óvatosan elé tettem a kezem, és megvártam, hogy a hangya felmásszon rá.
– Jaj, de cuki! – néztem meg alaposabban.
Ádi igazat mondott, tényleg óriáshangya volt, még sosem láttam ekkorát.
– Anyu, légyszi adj valami dobozt, hogy bele tudjam tenni!
– Nincs nálam semmi – válaszolta Anyu.
– De, de, a szemüveged tokja jó lesz, add ide gyorsan!
– Dehogy adom! – mondta Anyu. – Kell a szemüvegemnek.
– Anyu, ne csináld már! Ez egy óriáshangya! Ekkora hangyám még nem volt sosem!
Persze, végül odaadta. Már az elején tudtam, hogy oda fogja adni.

– Szerinted jó lesz a suli?
– Figyelj Luca – nézett Ádi a szemembe –, ne parázz! Nem kell délután aludni! Csak jó lehet.

Akinek nincs kalapja, nem is igazi legyezőhorgász.

Denevér

Pufi Kandúr […] el sem tudott nagyobb boldogságot képzelni, mint hogy együtt legyen két jó barátjával, Jonatánnal és a hentessel egy laktató ebéd és egy kiadós vacsora közötti időben.

45. oldal