!

Loósz Vera magyar

– 2019

Könyvei 1

Loósz Vera – Gálfalvi István: Szerencsekönyv

Fordításai 99

Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Cynthia Hand: Say Goodbye – Amikor búcsúzunk
Alice Feeney: Időnként hazudok
Keri Smith: Nyírd ki ezt a naplót
Kathryn Croft: A lány akinek nincs múltja
M. C. Beaton: Hamish Macbeth és a nagy lazacfogás
L. M. Montgomery: A tűzpróba
Lisa See: Hóvirág és a titkos legyező
Jojo Moyes: Tiltott gyümölcs
Nicholas Sparks: Mindig van holnap

Népszerű alkotóértékelések

Flora_The_Sweaterist P>!

Loósz Vera

Elizabeth azt mondja Miss Bingley-nek, hogy „szekálhatják” (?!) Mr. Darcyt. Azt hiszem, tudom, miért szoktam az angol klasszikusokat eredetiben olvasni…

l2njpx>!

Loósz Vera

Martha's Vineyard szerinte Márta Szőlőhegy.


Népszerű idézetek

schummyka>!

A korábbi magyar kártyákon megjelentek történelmünk alakjai, jelenetei, allegóriái. A biedermeier kori kártyán a figura magyaros ruhában van, „a hazáért” feliratú nemzeti színű lobogóval a kezében. De megjelent a lapokon például Hunyadi László és Cillei, vagy egész jelenetek, mint például Béla király Dömösön. Egy későbbi korból fennmaradt tarokklapon a pesti invalidus ház és a pesti vármegyeház látható. Egy nagyszombati mester által készített treff kártyán stilizált koronás címerünk található.
A későbbiek során a német kártya jött divatba Magyarországon, de a köznyelvben „magyar kártya” néven vált ismertté. A színek, elnevezések, értékjelzések a hagyományosak: hetes, nyolcas, kilences, tízes, alsó, felső, király, disznó vagy ász.
A magyar kártyáról sokan azt tartják, hogy tulajdonképpen svájci kártya, amely Tell Vilmos svájci szabadsághőst, harcosait és életének, környezetének alakjaival ábrázolja. A dolog ennél kicsit bonyolultabb. Először is: a svájci kártyákon a Tell-monda figurái nem szerepelnek, Svájcban a német kártya svájci változatait játsszák. Másodsorban a magyar kártya figurái: Reding Itell, Harras Rudolf, Rudenz Ulrich stb. az eredeti Tell-mondában nem is szerepelnek, csak a Schiller-drámában. Schiller Tell Vilmos drámáját közvetlenül a szabadságharc előtt mutatták be Magyarországon, ahol a svájci szabadsághős története hatalmas sikert aratott, s a zsarnokölő hősök kártyáinkon való megjelenítése a magyar nép szabadságvágyát tükrözte. Kártyafiguráink a színház világából vonultak be a kártyák világába, és százötven év óta egybe is forrtak vele.

36. oldal (Képzőművészeti, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Schiller · kártya · Svájc
schummyka>!

Az akkori lottó lényegét tekintve hasonlít a mai ötöslottóhoz, amennyiben a 90 számból 5 nyerőszámot húznak ki. A Pajor féle kéziratból tudjuk, hogy ezzel a rendszerrel játszottak Bécsben, Linzben, Brünnben, Budán, Temesvárott, Kassán stb., „mindenhol külön húzás történik, s a húzás mindenütt vagy szombaton vagy szerdán hatósági vegyes felügyelet alatt, minden csalhatás és csalathatás tökéletes kizárásával, nyilván(osan) az összegyűlők szemük láttára és ártatlan gyermekek által megy végbe, abban tehát Senkinek alapos gyanúja nem lehet, hogy a húzás tettjénél valamely csalás szorulhatna be.”
„Az egész Lottéria Játéknak” – írja Pajor István – „s eszerint a vele összekapcsolt nyerésnek is 6 neme és módja vagyon.”
Elfogadtak betétet határozatlan egyes húzásra (a fogadott szám az 5 nyerőszám bármelyike), határozott egyes húzásra (a fogadó előre meghatározza, hogy számát hányadiknak húzzák ki az 5 nyerőszám közül), ambróra, valamint ternóra (két és három találatra). A quaternóra és quinternóra, azaz a négyes és az ötös találatra sem nálunk, sem Ausztriában nem fogadtak el befizetést.

62. oldal (Képzőművészeti, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: Bécs · Budapest · lottó
schummyka>!

A lottóval kapcsolatos első per 1862-ben zajlott le Magyarországon. Egy cipészinas a segédtől ellopott egy forintot, s a megálmodott számokkal szerencsét próbált a lutrin, mégpedig olyan sikerrel, hogy 4800 forint ütötte a markát. A kis suszterinas lelkiismeretes fiú lehetett, nagyon nyugtalanította, amit tett. Elment a rendőségre, s bevallotta, hogy lopott pénzen vett lottócédulával nyert 4800 forintot. A nyeremény felét fel is ajánlotta a segédnek, az azonban az egész összeget követelte, mondván, hogy a lutricédula árát egyedül ő fizette. Perre került a dolog, s a bíróság máig tanulságos bölcs ítéletet hozott: az inast lopásért három hétre lecsukatta, a segéd visszakapta az 1 forintját, a fentmaradt 4799 forintot pedig a bíróság az inas számára nagykorúságának eléréséig letétbe helyeztette.

64. oldal (Képzőművészeti, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: bíróság · lottó · Magyarország
schummyka>!

A szerencse olyan – gyakran személynek – képzelt fogalom, amely az ember sorsát kiszámíthatatlanul irányítja.

(első mondat)

Kasztór_Polüdeukész >!

Kellemes időtöltésnek, szellemi sportnak tekintette
a kártyázást Ferenc József, Apponyi Albert, Liszt
Ferenc. Ők a whistnek szentelték szabad idejük
jelentős részét, Petőfi inkább preferánszozott.
Bródy Sándor minden nap tartlizott. Mikszáth és
Jókai egy kompániában ültek a tarokkasztalhoz.
Ami a haza bölcsét illeti, ő csak
kibicelt.

38. oldal "És kártya pendül, kártya mén..."

Kasztór_Polüdeukész >!

A legnevesebb nyilvános játékkaszinók közé tar-
tozott többek között a monte- carlói, a San Remó- i, a Belgiumban lévő Spa üdű-
lőhely kaszinója és a szopoti kaszinó. A gazdagon aranyozott, szikrázó csillárok-
kal, selyemtapétákkal díszített, pompás baden- badeni kaszinó gyakori vendége
volt Dosztojevszkij.
Amikor a fékezhetetlen játékszenvedélyéről is
ismert Dosztojevszkij szorult helyzetbe ke-
rült, rögvest lecsapott rá egy „jólelkű” kiadó.
Felajánlotta, hogy rendezi az író kártyaadós-
ságát, de igen kemény feltételt szabott
cserébe. Ha egy hónap alatt nem kapja meg
tőle egy új regény kéziratát, valamennyi mű-
vének joga a kiadóra száll. Dosztojevszkij hu-
szonhat nap alatt írta meg a rulettasztal mel-
lett mindent kockára tévő játékos történetét.
Egy szerencsejátékosról szóló regény men-
tette meg tehát az anyagi csődtől a szenve-
délyes játékost.

43. oldal MESSIEURS FAITES VOS JEU! – TEGYÉK MEG TÉTJEIKET, URAIM!

Kasztór_Polüdeukész >!

Ha képesek vagyunk ellenállni szenvedélyeinknek,
azt nem annyira lelki erőnk,
inkább szenvedélyünk gyengesége magyarázza.

Francois De La Rochefoucauld

2. oldal

Kasztór_Polüdeukész >!

Hogy jó irányba haladunk- e? A jövő dönti el. A technika fejlődése csodákra ké-
pes. De vajon szimulálhatja- e a gép egy ultiparti parázs hangulatát? A jóízű
vitákat? A partnerek arcának titkait?

82. oldal Játék a szerencsével az évezred végén

Kasztór_Polüdeukész >!

A szerencse kereke olyan fénylő,
mint egy rózsaablak,
és olyan abszurd,
mint a tojásokkal játszott rulett
– esély, energia, vállalkozás, bizonytalanság, fejlődés.

83. oldal Játék a szerencsével az évezred végén

schummyka>!

MESSIEURS FAITES VOS JEU! – TEGYÉK MEG TÉTJEIKET, URAIM!

(Képzőművészeti, 1997)