Lichter Péter magyar

[…] Nolan filmjeinek egyik közös jellemzője a komplex történetmesélési struktúrákat mozgató cselekményszervezés – ez még a populáris tömegfilmbe mélyen beágyazott Batman-trilógiájára is igaz. Imádja megkavarni a filmek időkezelését, úgy hajtogat a történetekből bonyolult alakzatokat, mint az origamizásba belefeledkező gyerek. Az álmokat a James Bond-filmek akciódús világával keverő Eredetben a különböző valóságszintek ideje megnyúlik és egybeolvad. A csavaros thrillert kosztümös környezetbe ültető A tökéletes trükk a különböző idősíkokat játssza ki egymás ellen, hogy minél fordulatosabban mesélje el a bűvészriválisok történetét. […]

136-138. oldal, Mementó

Remélem van a pokolban egy elkülönített bugyor a borzalmas szójátékokkal megspékelt címfordítások elkövetőinek.

202. oldal - Erőszakik

[…] Mel Brooks és Stanley Kubrick is rajongott ezért a filmjéért: ennek köszönhetően forgathatta le első fősodorbeli filmjét, az Elefántembert, amelynek láttán George Lucas felkérte a Jedi visszatér rendezésére. Nem tudom elképzelni, hogy Lynch mit művelt volna abban a messzi-messzi galaxisban, ha elvállalja a feladatot, és szabad kezet kap, de biztos, hogy a végeredmény nem lett volna egy szokványos űrmese.

37. oldal, Radírfej

Gyakran azok a filmek kötnek le a leginkább, amikben lényegében semmi sem történik. Amiknek a történetét egy mondatban össze lehet foglalni, és körülbelül annyira fordulatosak, mint egy golfmérkőzés. Általában ezeket a lassan csordogáló, gyakran egészen banális cselekményű darabokat szokás a „művészfilm” dobozába pakolni, abból a feltételezésből kiindulva, hogy amiben nem nagyon történik semmi, az már eleve művészet. Pedig számtalan ilyen művészfilm vall csúfos kudarcot, és válik valóban unalmassá – a fordulatosság és a csavaros sztori felszámolása az egyik legkockázatosabb mutatvány a filmkészítésben. Sofia Coppola gyakran merészkedik erre az ingoványos terepre, és pályafutásának eddigi legnagyobb sikere, az Elveszett jelentés azt bizonyítja, hogy otthon érzi magát a „kényelmes impresszionizmusnak” is nevezhető stílusban.

150. oldal, Elveszett jelentés

[…] A narratív hatású avantgárd filmek csak részlegesen követték a klasszikus filmgyártás szabályait, éppen azért, hogy rendkívüli nyitottságukkal, elbeszélőnek mutatkozó, ám a történetmesélést valójában megtagadó formájukkal provokálják a nézőt. Ezek az avantgárd filmek olyan stilisztikai és szüzséeljárásokat használnak, amelyek arra ösztönzik a nézőt, hogy a „hagyományos” filmekhez hasonlóan konstruálja meg a film fabuláját. Az Andalúziai kutya feliratai például többször olyan jelzéseket adnak a nézőnek, minta egy koherens történettel lenne dolga. Buñuel a film készítéséről szóló visszaemlékezésében az alábbiakat említi a forgatókönyv megírásáról: „a cselekmény egy tudatos pszichikai automatizmus eredménye, ám nem egy álmot próbál meg elmesélni, annak ellenére, hogy az álmok mechanizmusából sokat profitál.” A szürrealista páros tehát törekedett valamilyen koherenciára, ami sajátos logikát követve írta át a szabályokat. […]

25. oldal, 2.1. Az avantgárd formanyelv sokszínűsége

Ahogy egy, a Hollywood Reporteren megjelent 2019-es portrécikk frappánsan summázta: DiCaprio maga a franchise.

208. oldal - A Wall Street farkasa

„Aki egy Wes Anderson-filmet látott, az összeset látta” – szól a bölcsesség, amely a kifinomult ízlésű kritikusok képzeletbeli szentélyének falát díszíti. (Úgy képzelem, hogy a szentély központi emelvényére egy Haneke- vagy Kiarostami-szobrot helyeztek, hatalmas gyertyákkal körbevéve, a szürke terméskő falakon pedig Antonioni-klasszikusok standfotói sorakoznak.)

216. oldal - A Grand Budapest Hotel

[…] egy kicsit úgy kell nézni a Jarmusch-filmeket, mint amikor leheveredünk egy padra vagy egy kávéző teraszára, és élvezve a napsütést, csendben elmerülünk a járókelők megfigyelésében.

125. oldal

     A Donnie Darko volt az egyik első film, ami az új keletű nyolcvanasévek-nosztalgiát markáns fantasztikus zsánerekkel keverte: ha innen nézzük, talán a 2016-ban indult Stranger Things című tévésorozat előképének is tekinthető. Kelly bátran használta a korszakot megidéző dalokat (leginkább a Mad World fonódott össze a filmmel), sőt a casting tekintetében is erősen nosztalgikus döntéseket hozott: az ellenszenves ezoterikus gurut alapító (sic!) Patrick Swayze az évtized egyik legfelkapottabb sztárja volt, de Katharine Ross és Beth Grant szerepeltetése is felfogható egyfajta főhajtásnak. […]

144. oldal, Donnie Darko

1982. június 25-e talán az egyik legfontosabb dátum az amerikai film történetében: ezen a napon mutatták be A dolog és a Szárnyas fejvadász című filmeket. Mindkét remekmű lényegében megbukott a mozipénztáraknál – A dolog nullszaldóig tudta feltornászni a bevételeit, Ridley Scott sci-fije hasonlóan gyengén muzsikált. Mégis mindkét alkotás a nyolcvanas évek megkerülhetetlen klasszikusa lett, nagy hatású kultfilm – a VHS-forradalom emelte őket az amerikai filmtörténet panteonjába.

38. oldal, A dolog