Leonard Mlodinow

Mint kiderül, az agy tűrhető tudós, viszont abszolút kiemelkedő ügyvéd. Ennek eredményeképpen, ha következetes és meggyőző képet akarunk kialakítani magunkról és a világ többi részéről, akkor a szenvedélyes ügyvéd rendszerint diadalmaskodik az igazságot kereső tudós felett.
[…]
A pszichológusok a bennünk lakozó ügyvéd tevékenységét „motivált érvelésnek” nevezik. A motivált érvelés segít hinni saját jóságunkban és hozzáértésünkben, segít érezni, hogy urai vagyunk a helyzetnek és általában abban, hogy magunkat összességében kedvező színben lássuk.

265-266. oldal

Józsué könyve szerint a Nap körülbelül egy teljes napra állt meg az égen. Ma már tudjuk, hogy ez azt jelentette volna, hogy megállt volna a Föld tengely körüli forgása. ha viszont megáll a Föld forgása, akkor Newton törvényei értelmében mindennek, ami nincs lerögzítve, a Föld eredeti kerületi sebességével (mintegy 1800 km/óra az Egyenlítőnél) tovább kellett volna mozognia – ami elég nagy ár egy késleltetett napnyugtáért.

Térjünk rá ezek után a szexre.

247. oldal

Az elmélet kizárólag a tudatunkban létezik, ezen kívül semmilyen valóságtartalma sincs (bármit jelentsen is ez).

19. oldal

A római katolikus egyház végül 1992-ben elismerte, hogy tévedtek Galilei elítélésekor.

52. oldal

KÖZÉPISKOLÁS KOROMBAN néha vettem a bátorságot és megszólítottam egy lányt. Felsoroltam több dolgot is, mit csinálhatnánk, de mindig ugyanazt a választ kaptam: „Ezek közül egyiket sem!” Többé-kevésbé beletörődtem, hogy soha nem fognak „az iskola legmenőbb fickójává” választani egy olyan fiút, aki szabadidejében a nemeuklidészi geometriáról szóló könyveket olvasgat. Azonban az egyik nap azonban, amikor a könyvtárban egy matematikai könyvet kerestem, véletlenül rossz polchoz léptem. Ott rábukkantam egy könyvre, amelyiknek valami olyasmi volt a címe, hogy Hogyan randevúzzunk?

179. oldal

A tízes számrendszer, amelyet az egyszerű számolási műveletekhez ma oly kényelmesnek találunk, csak Kr. u. 700 körül alakult ki, amikor a hinduk megtették az első jelentős lépéseket abba az irányba, hogy az aritmetika hatékony eszközzé váljék. A plusz és a mínusz jelek bevezetésére egészen a XV. századig kellett várni. A XVI. század előtt sem az egyenlőségjel, sem pedig az időt másodperc pontossággal mérő órák nem léteztek.

Egy az emberi lényekhez hasonlóan bonyolult szervezet esetében lehetetlen kiszámítani minden részletet, ezért a kvantummechanikai hatásoknak köszönhetően az események láncolata mégiscsak tartalmaz valamilyen véletlen elemet. Tehát úgy is fogalmazhatunk, hogy az embernek azért van szabad akarata mert nem vagyunk képesek előre kiszámítani mit fog tenni.

109. oldal

[Einstein] soha nem fogadta el, hogy a Világegyetemet a véletlen irányítja. Érzéseit legtömörebben híres mondásában foglalta össze, miszerint „Isten nem kockajátékos”.

Ha minden csillag csak akkora lenne, mint egy sószemcse, akkor a szabad szemmel látható csillagok elférnének egy kávéskanálban, a Világegyetem összes csillaga viszont egy több mint 12 kilométer átmérőjű gömbben férne csak el.